1. A bizalom az alap
A World Federation for Mental Health tanulmánya szerint a munkahelyi stressz elsődleges forrása a bizalom hiánya. Ha valaki úgy érzi, hogy nincs döntési joga a saját munkájában, az nagyjából olyan mértékben növeli a szív- és érrendszeri betegségek rizikóját, mint a dohányzás. Éppen ezért nincs felszabadítóbb érzés a munkavállaló számára, mint ha bíznak benne, és ezzel bizonyos szabadsághoz jut a munkájában – így a termelékenység is nőhet. (Egy cégen belül azonban a „ragasztó” a bizalom a csapaton belül. Ez, és a munkatársak valódi megismerése alapja a jó csapat és így a sikeres cég létrejöttének. Elmondjuk, hogy csináljuk!)
2. Az elszigetelődés csökkenthető
A munkában számos tényező miatt érezheti a dolgozó az elszigeteltséget. Ilyen például, ha nem kap információt, meghívást a megbeszélésekre, ha a munkáját nem is „veszik észre”, ha figyelmen kívül hagyják a javaslatait. A csökkenő önbizalom, a bizonytalanságérzés pedig akár depresszióba is torkollhat. Ezt előzheti meg, ha a munkatársak érzik: egy együttműködő csapat tagjai.
3. Kilépés a taposómalomból
Időnként érdemes izgalmas feladatokkal „kikapcsolni” a napi rutinból dolgozókat, ugyanis sokan nem a sok munkába betegszenek bele, hanem abba, hogy úgy érzik: a munkájuk egy folyton ismétlődő taposómalom.
4. Tisztázott elvárások
Nagyon fontos, hogy a munkavállalók pontosan tudják, mit várnak el tőlük, melyek a feladatkörük határai, mik a prioritások a munkájukban. Ezek a határok erősen csökkentik a bizonytalanság okozta stresszt. A homályos kérések, elvárások a rossz vezetés jelei, és erősen növelik a stressz, a betegségek esélyét.
5. Az értékelés doppingol
Nem a pénz az egyetlen, amivel értékelhetjük a munkát. Hosszú távon erősíti az elkötelezettséget, ha a főnök elismeri a jó munkát, ha köszönetet mond az extra erőfeszítésért, ha hangsúlyozza, mennyire fontos a munkavállaló a cégnek. Ne csak a hibákat, de a sikereket is közösnek kell érezni. (A Piac&Profit szakértője itt ad néhány tanácsot, hogy csináljuk!)
6. Elektronikus „fegyverszünet”
Bár ma már természetes, ha telefonon, sőt, inkább e-mailen kapják a munkatársak a feladatokat, néha érdemes időt szakítani a személyes megbeszélésekre. A valódi találkozások, a lehetőség a munkatársak azonnali visszajelzése szinte felszabadít az „e-rabszolgaság” alól. (Pedig a trendek arra mutatnak, hogy akár teljesen „virtuális" kollégák is lehetnek a jövőben. A bizalom megtartása azonban itt is nagyon fontos!)
7. A testbeszédet sokat mondhat
A jó vezető nemcsak arra figyel, amit a dolgozó mond, hanem azt is, ahogyan mondja. A testbeszédből következtetni lehet a munkával kapcsolatos érzésekre, igényekre is. Ha minden igény nem is teljesíthető, de a munkavállalónak sokat jelent, ha érzi a vezetők figyelmét.
8. A munkaterhek megoszthatók
A túl nagy munkateher olyan komoly stresszfaktort jelenthet, amely egyszerűen megakadályozza a munkavállalót a minőségi munkában. Ha a vezető okosan osztja el a feladatokat, a mennyiség mellett a minőség sem szenved hátrányt.
9. A kockázatok mérsékelhetők
A rendszeres, kiterjedt foglalkozás-egészségügyi szűrések nemcsak a betegséget diagnosztizálhatják, de már a kockázatokat is feltérképezhetik – hangsúlyozza dr. Butyka Ágnes, az Oxygen Medical foglalkozás-egészségügyi szakorvosa. – Ahogyan a teljes körű menedzserszűrések, úgy az egyes szakmákra specializálódott vizsgálatok is óriási jelentőségűek a dolgozók egészsége szempontjából, és nem utolsósorban a lojalitásukat is erősíti, ha érzik: a cégnek fontos az egészségük, a munkabírásuk.
