Megéri áldozni a jó munkakörülményekre

A jobb munkahelyi körülmény, megfelelő munkabiztonság kialakítása megtérülő beruházás - hangsúlyozta Andor László, az Európai Bizottság (EB) foglalkoztatásért, szociális ügyekért és társadalmi befogadásért felelős biztosa.

2014. október 14.

Piac&Profit

A gazdasági válság nemcsak a munkahelyek mennyiségét, a foglalkoztatási kilátást rontotta az unióban, hanem a munkahelyek minőségét is, a növekvő bizonytalanság, az alacsony fizetések, a romló munkakörülmények pedig hozzájárultak a munkahelyi stressz növekedéséhez, ami az elmúlt években az elsőszámú kockázati tényezővé vált a munkaügyi egészségügyben - mondta Andor László, az Európai Bizottság (EB) foglalkoztatásért, szociális ügyekért és társadalmi befogadásért felelős biztosa a Napi.hu a munkahelyi stressz csökkentésről tartott konferenciáján. (Egy felmérés szerint a megfélemlítés az egyik legkomolyabb kockázati tényező a munkahelyeken.)

Azonnal használható stresszkezelő trükkök

Amilyen sokat beszélünk a stresszről, annyira keveset tudunk tenni ellene – gondolnánk. Nos, ha a kiváltó okokat nem is tudjuk megszüntetni, a Piac&Profit szakértője segít, hogy el tudjunk lazulni ha felgyűlt a feszültség.

Andor László kiemelte, hogy a munkahelyi stressz kihat a dolgozói teljesítményre, gyakran eredményezi a munkából való hiányzást, hosszú távon jelentős egészségügyi problémához vezethet. A biztos felhívta a figyelmet arra, több tanulmány is alátámasztja, hogy a pszicho-kockázatok és a munkahelyi stressz nem megfelelő kezelése a társadalomnak és a gazdaságnak jelentős költséget jelent, évente megközelíti a 240 milliárd eurót. Ezen összeg kevesebb mint felét teszik ki a közvetlen költségek, például az orvosi kezelés, 136 milliárd euró pedig a kieső termelésből adódik.

Az Eurobarométer adataira hivatkozva Andor László elmondta: a munkavállalók számára a stressz jelenti a legfőbb munkavédelmi kockázatot, és az egyáltalán nem, vagy nem megfelelően kezelt munkahelyi stressz Magyarországon évente átlagosan 440 milliárd forint veszteséget jelent, ez az oka a kieső munkanapok több mint felének. Hozzátette, fel kell ismerni, hogy a pszicho-szociális kockázatok megelőzhetőek, ehhez az Európai Unió jogszabályokkal, stratégiákkal és forrásokkal járul hozzá.

Az Európai Unió az 1990-es években indította el a munkahelyi védelem szabályozását az egységes piac kialakulásával. Az egyenlő versenyfeltételek megteremtése magában hordozza azt, hogy a dolgozók megfelelő védelemben részesüljenek. Az EU-ban 217 millió aktív munkavállaló dolgozik, ezért racionális, hogy egységes szabályozás gondoskodjon róluk, alapszinten ezt biztosítják az unió jogszabályai - mondta az EU-biztos.

Önnél biztonság van?

Egy cégvezető feladata biztonságba helyezni a cégét, a dolgozókat, az épületeket, adatokat, a cégvagyont és saját magát is. Ügyelnie kell a munkabiztonságra, a veszélyek elkerülésére, megelőző stratégiák kialakítására és az esetleges problémák szakszerű megoldására. Nagyon sok helyről érkezhet a veszély, de ha felkészülten várjuk, nem érhet meglepetés! Árfolyam-ingadozás, halmozódó kintlevőség, kibertámadás, NAV és ÁNTSZ ellenőrök? Úgy érzi felkészült mindenre? Ha nem, várjuk a KKV-AKADÉMIA ”Fő a biztonság!” konzultációján, ahol gyakorlati tippeket kaphat cége biztonságos működéséhez.