A reziliencia a latin resiliere (visszapattan, visszaugrik) szóból ered . A fogalom tulajdonképpen a kihívásokhoz való pozitív alkalmazkodás képességét jelenti. A fizikai és mérnöki tudományok a rezilienciát tipikusan a stresszel szembeni megküzdő- kapacitásnak tartják – magyarázza Zsótér Gina tréner a Business Coach Egyesület előadásán.

A reziliencia egy fajta védőhálót jelent, azt a képességet,hogy egy krízisből, ha sérülésekkel is ,de a korábbinál magasabb szinten kerüljünk ki, vagyis leküzdi a káros hatásokat, a nehézségektől pedig értettebbé válik. Lényege a külső hatásokra adott rugalmas válasz, ami azt jelenti, hogy a hatás megszűnésével az eredeti állapot áll vissza. Tulajdonképpen a legjobban egy gumiabroncs szemlélteti a lényeget – ha nagy nyomás nehezedik rá, eldeformálódik, de ha a hatás megszűnik, ismét visszanyeri formáját.

Egy sokk hatására, olyan helyzetbe kerülhetünk, amikor is a régi kliséink már nem tudják megoldani a kialakult új helyzetet. Ilyenkor a reziliens egyén kihátrál a "zsákutcából" és aktiválja a tudatos és tudattalan tartalmait. Ezek a korábban elkülönült tartalmak „új kapcsolódásokat” hoznak létre, amelyből megszületnek az új megoldások. A reziliens személy egy magasabb szintre lép a megoldási stratégiáiban és saját fejlődésére fordítja azt, ami mást összetör – írja A reziliencia jelenség és a szupervízió” című cikkében dr. Nemes Éva.

Kép:sxc

A rugalmas ellenállásra képes személy amellett, hogy ellenállóbb, kevésbé látja előre elrendeltnek a jövőt, ezért cselekvőképesebb és hajlamosabb meglátni az új megoldásokat is. Jövőképe pozitívabb, céljai szilárdak. Együtt érzőek és empatikusak, ugyanakkor nem aggódnak amiatt, hogy mit gondolnak róluk mások. Soha nem áldozatként gondolnak magukra, energiáikat inkább arra fordítják, hogy megváltoztassák maguk körül azt, ami felett kontrollal bírnak.

Jól hangzik mi?

Mit tehetünk mi magunk?

A reziliencia fejleszthető képesség, erre speciális tréningek is rendelkezésre állnak, de magunk is sokat tehetünk érte. A reziliencia fejlesztése kiváló lehetőség a kiégés megelőzésére, de még annak kezdeti szakaszaiban is eredményesen alkalmazható. Fontos viszont leszögezni, hogy a reziliencia fejlesztése a hagyományos kompetencia fejlesztéssel szemben a gyengeségek erősítésére koncentrál – hangsúlyozza Zsótér Gina. Ahhoz ugyanis, hogy a rugalmas ellenállás képessége jól működjön, valamennyi faktornak egyformán erősen kell jelen lennie.

Magunk is sokat tehetünk azért, hogy a mindennapi működésben rugalmasabban és pozitívabban reagáljunk és közelebb jussunk a vágyott nyugalmi állapothoz.

1. Dolgozzunk a pozitív önképünkön! Minden az agyban dől el. Hangsúlyozzuk a magunk számára pozitív tulajdonságainkat. A reziliens emberek jókat gondolnak magukról.
2. Dolgozzunk kapcsolataink építésén és a meglévőek fenntartásán! Kutatások szerint a reziliens emberek erős szociális hálóval rendelkeznek, a család és a barátok pedig nagy segítséget jelenthetnek egy esetleges krízisben.
3. Összpontosítsunk a jó dolgokra az életünkben! Ha nem mindig a problémákon rágódunk, az segít fenntartani a pozitív gondolkodást. A nehézségekben is keressük azt, hogy mi tanulhatunk belőlük – így ösztönző kihívássá válnak.
4. Legyünk proaktívak! Kutatások bizonyítják, hogy még a haláltáborokban is nagyobb volt azok túlélésének esélye, akik lehetőségeikhez mérten igyekeztek befolyással lenni a körülményeikre. A reziliens emberek felelősséget vállalnak és próbálnak tenni valamit a kellemetlen dolgok megváltoztatásááért. Ugyanakkor fontos, hogy felismerjük mi az, amin nem tudunk változtatni és arra ne pazaroljunk felesleges energiát.
5. Határozzunk meg célokat és  hozzá vezető lépéseket! A kudarcok elkerülhetetlenek, de a reziliens ember a célt tartja szem előtt, ami segít, hogy ne adja fel.
6. Nézzük meg a dolgokat hosszabb távú hatások felől és más perspektívából is. Ami most rossznak tűnik, lehet, hogy madártávlatból kifejezetten hasznos.
7. Legyünk reálisan optimisták! A reziliens emberek a pozitív végkifejletben bíznak úgy, hogy közben nem hagyják figyelmen kívül a külső körülményeket. Ez semmivel nem kevésbé realista, mint mindig a legrosszabbra készülni. (Forrás:pickthebrain.com)