Átszervezés, bizonytalan foglalkoztatás – amitől a leginkább félünk

Európa-szerte a munkavállalók fele úgy gondolja, hogy a munkával kapcsolatos stressz általános, és tízből négyen úgy vélik, hogy azt a munkahelyen nem kezelik megfelelően. A leginkább a bizonytalan foglalkoztatási helyzet és az átszervezés miatt aggódnak a munkavállalók – derül ki az Ipsos MORI által az Európai Munkahelyi Biztonsági és Egészségvédelmi Ügynökség (EU-OSHA) nevében készített 3. páneurópai közvélemény-kutatásból.

2013. május 13.

Piac&Profit

Az európai munkavállalók fele (51%) észleli úgy, hogy munkahelyén általános a munkával kapcsolatos stressz, míg 16% mondja azt, hogy „nagyon általános”. A női munkavállalók a férfiaknál nagyobb valószínűséggel állítják, hogy a munkával kapcsolatos stressz általános (54% a 49%-hoz képest); az életkort tekintve a 18 és 54 év közötti munkavállalók nagyobb arányban (53%) gondolják így, mint az 55 éven felüliek (44%). A munkával kapcsolatos stressz megítélése ágazatonként is eltérő: leginkább az egészségügyben, illetve ápolási területeken dolgozók vélik úgy, hogy a munkával kapcsolatos stressz általános (61%, akik közül 21% szerint „nagyon általános”).

Egészséges munkahelyek kampány indul

„Az európai munkavállalók 41%-a vélekedik úgy, hogy a munkahelyén nem kezelik megfelelően a munkával kapcsolatos stresszt, sőt, 15%-uk arról számol be, hogy egyáltalán nem jól kezelik. Mi azonban nagy hangsúlyt fektetünk a pszichoszociális kockázatok – például a stressz – munkahelyi kezelésére. Jövőre elindítjuk a stresszkezelésről szóló Egészséges munkahelyek kampányunkat. A különböző ágazatokban működő, különböző méretű európai vállalatoknak szóló üzenet az, hogy a pszichoszociális kockázatokkal ugyanolyan logikus és szisztematikus módon lehet foglalkozni, mint más egészségügyi és biztonsági kérdésekkel” – emelte ki Christa Sedlatschek, az EU-OSHA igazgatója.

Nem kezelik megfelelően a cégek a stresszt

Kapcsolat van a munkavállalók azon csoportja között, akik azt mondják, hogy munkahelyükön általános a munkával kapcsolatos stressz és azok között, akik szerint a munkával kapcsolatos stresszt nem kezelik megfelelően. Európa-szerte tíz olyan munkavállalóból, akik szerint munkahelyükön ritka a munkával kapcsolatos stressz, heten (72%) mondják, hogy jól kezelik azt. Ezzel ellentétben tíz olyan munkavállalóból, akik szerint munkahelyükön gyakori a munkával kapcsolatos stressz, hatan (58%) úgy vélik, hogy nem kezelik azt jól.

Stressztényezők

Európában a munkával kapcsolatos stressz leggyakoribb oka a megkérdezettek szerint a foglalkoztatási helyzet bizonytalansága és a munkahelyek átszervezése (72%), amelyet a munkaórák száma és a munkaterhelés (66%) követ. (Ezt alátámasztja az is, hogy a magas fizetésnél is többre értékelik a dolgozók a munkahely biztonságát egy másik felmérés szerint.) A fiatalabb, 18–34 éves munkavállalók körében ez a két ok azonban egyenlő súllyal került az első helyre (mindkettő 69%-kal). Ezenkívül, az egészségügyi és ápolási területen dolgozók az átlagosnál nagyobb mértékben jelölték meg a munkaórák számát/munkaterhelést (77%).

A nagyobb államadóssággal rendelkező országok munkavállalói nagyobb valószínűséggel jelölték meg a foglalkoztatási helyzet bizonytalanságát és a munkahelyek átszervezését a munkával kapcsolatos stressz kiváltó okaként; a GDP 90%-át meghaladó államadósságú országokban a munkavállalók 73%-a választotta a foglalkoztatási helyzet bizonytalanságát és a munkahelyek átszervezését a munkával kapcsolatos stressz gyakori okának, míg a GDP 60%-ával megegyező vagy annál kevesebb államadóssággal rendelkező országokban a munkavállalók csupán 66%-a tett így.

Csak tavaszi fáradtság, vagy a kiégés veszélye fenyeget?

Ha munkánk során gyakran foglalkozunk emberekkel akár vezetőként, akár beosztottként, számolnunk kell a kiégés, vagyis a burnout veszélyével. De hogy ismerjük fel?

Tevékeny időskor

Európa-szerte a megkérdezettek fele (52%) számít arra, hogy munkahelyén 2020-ra nőni fog a 60 éven felüli munkavállalók aránya (43% szerint ez valószínűtlen). Az 55 éven felüli munkavállalók nagyobb valószínűséggel gondolják úgy (59%), hogy munkahelyükön 2020-ra nőni fog a 60 éven felüliek aránya, mint a 35 és 54 év közöttiek (54%) és a fiatalabb, 18 és 34 év közötti munkavállalók (45%).

Minden nyolcadik munkavállaló (12%) ismer olyan intézkedéseket és programokat, amelyek célja annak megkönnyítése, hogy a munkavállalók folyamatosan dolgozhassanak a nyugdíjkorhatár eléréséig vagy azon túl is. Az e politikákkal kapcsolatos tájékozottság a munkahely méretének növekedésével nő: a legkisebb munkahelyeken (1–10 munkavállaló) 7%, míg a legnagyobb munkahelyeken (több mint 250 munkavállaló) akár a 19%-ot is elérheti.

A stressz és a báránybőrbe bújt farkasok

Korunk kísértő szelleme a stressz. Rengeteget hallani róla, sőt még az állam is támogatja – EU-s pályázatokon keresztül – a stresszkezelő tréningeket. A megoldást azonban az ok megtalálása jelenti még akkor is, ha az sokszor csodálatosan rejtett.

A témáról bővebben innen tájékozódhat!

Azok közül, akik nem ismernek ilyen programokat és intézkedéseket, 61% támogatja a bevezetésüket. Az ilyen típusú intézkedéseket inkább támogató csoportok közé tartoznak a nők, a részmunkaidőben, illetve az egészségügyi vagy ápolási területen, valamint a nagyobb munkahelyeken dolgozók. Az idősebb, 55 év feletti munkavállalók körében alig valamivel nagyobb az efféle intézkedések támogatottsága, mint a fiatalok között (64% a 35–54 év közöttiek 61%-ához, illetve a 18–34 évesek 60%-ához képest).

Véleményvezér