A kedvező reálgazdasági folyamatok, a magyar gazdaság közel 4 százalékos bővülése, a fogyasztás és a reálbér jelentős emelkedése és a csúcsra járatott üzleti bizalmi index tovább lendíti az ingatlanpiacot is 2018-ban. A világon visszatérőben van az infláció és hosszú idő után a kamatok is emelkednek, ez pedig további áremelkedést okoz az ingatlanpiacon, figyelmeztet a CBRE ingatlantanácsadó cég.

Vegyes a kép az albérletpiacon az országon belül, írja az Ingatlan.com. Az egyetemvárosokban inkább nőnek a bérleti díjak, míg a budapesti kerületek között hatalmasak a különbségek. A legtöbb helyen drágultak az albérletek, de eközben a kínálat is 30 százalékkal bővül egyes városokban, ami visszafogja az árnövekedést.

Jelentősen, 12,2 százalékkal drágultak az új lakások a múlt év harmadik negyedében az előző év azonos időszakához képest. A használt lakásoknál fordulat történt, bár az árak emelkedtek, a drágulás mértéke a 2014-es szintre lassult. Január közepén a legnépszerűbb 50-70 négyzetméteres budapesti lakások átlagos négyzetméterára 673 ezer forint volt. Debrecenben 396 ezer forint, Szegeden 383 ezer forint, Győrben pedig 337 ezer forint volt az átlagár. 

A 2017-es évben is folytatódott a drágulás a magyarországi lakáspiacon. A múlt év harmadik negyedévében a hivatalos adatok szerint a használt lakásoknál a tiszta árváltozás alapján a 9,9 százalékkal drágultak az előző év azonos időszakához képest, az új lakásoknál pedig 15,7 százalékkal nőttek az országos átlagárak - derül ki az ingatlan.com legfrissebb elemzéséből, amely ismerteti többek között a KSH előzetes adatait.

A fővárosban 350 ezer Ft/m2 alatt alig van eladó új építésű társasházi lakás, a legdrágább ingatlanokért pedig 2,5 millió forintot/négyzetméter kérnek. A budapesti új építésű lakások 82 százalékát 500 ezer és 1 millió Ft/m2 ársávban kínálják a beruházók.  Vidéken az átlagos négyzetméterár 387 ezer Ft.

Tavaly decemberben is élénk maradt az ingatlanpiac, mivel a korábbi évekhez képest csekélyebb volt az év végi visszaesés, az adásvételek száma 2017-ben a Duna House becslése szerint meghaladta a tavaly előtti értéket.

A szórakozóhelyek nyitvatartásáról szóló VII. kerületi népszavazás átszabhatja a környék lakáspiacát. Februárban az ott élők arról döntenek, hogy bezárjanak-e a szórakozóhelyek éjfélkor – derül ki az ingatlan.com elemzéséből, amely több lehetséges forgatókönyvet vázol fel.

Az ingatlanpiac szempontjából több fontos változást hozott a 2018-as év, amelyek a korábbinál kedvezőbb szabályokat írnak elő – írja az ingatlan.com, amely összegyűjtötte a legfontosabb változásokat.

Jellemzően sokan vásárolnak ingatlant karácsony és szilveszter között, ugyanakkor az sem ritka, hogy valaki lakáskulcsot tesz a fa alá szenteste.

Legkésőbb januárban megjelenik annak a 20 milliárd forint keretösszegű pályázatnak a kiírása, amellyel az ágazat gépesítését segíti az állam. A tét 550-600 milliárd forintnyi megrendelés, amelynek a teljesítésére már képtelennek tűnik az ágazat Koji László, az Építőipari Vállalkozók Országos Szakszövetségének (ÉVOSZ) elnöke szerint - írja a Világgazdaság.

Jövőre a bérbeadók rendkívüli adminisztrációcsökkentéssel és jelentős pénzmegtakarítással számolhatnak. A hosszútávú lakáskiadóknak mindössze 15 százalék szja-t kell fizetniük, a rövidtávú bérbeadók (pl. az airbnb-izők) már három lakásra is választhatják a legnagyobb megtakarítást biztosító adózási módot, a tételes átalányadót.

Kérdéses, meghosszabbítják-e a hazai építkezések felfutásában óriási szerepet játszó kedvezményes, 5%-os lakás áfa határidejét 2019 után. Az adókedvezmény miatt várhatóan a beruházók és vásárlók tömegei fogják kihasználni az elkövetkezendő alig több mint két év lehetőségeit.

Több tízezer ingatlan épül jelenleg Budapesten, a legjobb paraméterrel rendelkező lakások pedig már alaprajzról elkelhetnek az átadás előtt. A lakás vásárlás, főként, ha új építésről van szó, jó befektetés, ami hosszú távon sokat hozhat a konyhára.

Három és fél éves csúcson van a vállalkozások beruházási hajlandósága, jelenleg a cégvezetők 62 százaléka tervez valamilyen fejlesztést. A középvállalkozásoknál még ennél is jobb az arány, ugyanis 91 százalék tervez beruházni – derül ki a K&H kkv bizalmi index kutatás adataiból. A célokat tekintve a gépek, berendezések korszerűsítése áll az élen, de ingatlanberuházásokban is egyre többen gondolkodnak.

Ahogy nő az ingatlanpiac és újra megjött a lakosság kedve a lakásvásárlásra, az ingatlanközvetítés is egyre nagyobb üzlet: ma jobban megéri egy ingatlanirodát nyitni, mint egy lakásba fektetni a pénzt.

A pár éve hatályba lépett új Ptk. egyik kevésbé ismert szabálya szerint ma már lehetőség van arra, hogy az ingatlan tulajdonosa szétválassza a földterület és a rajta álló épületek tulajdonjogát, és azokat külön ingatlanként kezelje vagy hasznosítsa. Az üzleti gyakorlat egyelőre óvatosan közelít a lehetőséghez: bár a tulajdonjogok megosztása akár az ingatlanfejlesztési, vagy a hitelfelvételi gyakorlatot rugalmasabbá teheti, egyelőre jogi bizonytalanságok hátráltatják a koncepció szélesebb körű elterjedését – véli a Jalsovszky Ügyvédi Iroda.

kormány otthonteremtési intézkedései, a CSOK és a kedvezményes lakásáfa, dinamikusan és tartósan erősödő lakáspiachoz vezettek, ezt támasztják alá a legfrissebb adatok is - húzta alá Varga Mihály. A nemzetgazdasági miniszter arra reagált, hogy a Központi Statisztikai Hivatal jelentése szerint 2017 első három negyedévében 33 százalékkal több építési engedélyt adtak ki, az elkészült lakások száma pedig 52 százalékos bővülést mutat.

Nőtt az eladások száma a hazai ingatlanpiacon éves összesítésben. A fővároson kívül egyre több lakás cserél gazdát. A lakásvásárlók háromnegyede a 30 millió alatti ingatlanokat keresi. A KSH és az ingatlan.com adatai szerint óriási a szakadék a fővárosi és vidéki árak közt: az első félévben majdnem háromszor annyit kellett fizetni a budapesti ingatlanokért.

Mi szabja meg, hogy milyen stílusú lesz egy új építésű ingatlan? Leginkább a beruházó szándéka, kisebb mértékben a vásárlói igény és a településképi szabályok. Sőt az amerikai sorozatok is hatással vannak rá – mondja az ingatlanközvetítő, aki szerint az engedélyeztetés rugalmas, és mindig vannak egyedi stílusirányzatok, amelyek akár évtizedekre meghatározzák egy új építésű lakóterület képét.

Az amerikai albérlet-közvetítő portál, a rentcafe.com a japán MORI Intézetnek a világ legvonzóbb nagyvárosairól készített listája alapján összehasonlította az albérletárakat. Az Otthon Centrum kiegészítette mindezt saját, hazai adataival, és megvizsgálta, mekkora lakást tudunk bérelni havi 200 ezer forintért. Az eredmények meglepőek lettek.

Mintegy harmadával, összesen több mint 300 ezerre emelkedett a hitelbiztosítéki nyilvántartásban rögzített bejegyzések száma 2017-ben a Magyar Országos Közjegyzői Kamara (MOKK) adatai szerint. A nyilvántartásba mindenkinek feltétlenül érdemes betekintenie, aki használt autót vagy egyéb nagy értékű ingóságot vásárol, mert innen tudhatja meg, terheli-e az adott vagyontárgyat zálogjog, lízing vagy más, biztosítéki célú jog. Ha a vevő a vásárlás előtt ezt elmulasztja, akár le is foglalhatják, majd elárverezhetik a zálogjoggal terhelt vagyontárgyat, ami ellen később már semmit sem tehet.

Az idei második negyedévben a használt lakások ára az országos átlagok alapján 7,8 százalékkal emelkedett az előző év azonos időszakához képest. Ezzel párhuzamosan az új lakások átlagára 4,5 százalékkal nőtt - derül ki az ingatlan.com hivatalos KSH-adatokon alapuló elemzéséből. De meddig meddig mehet a drágulás?

Az idei első félévben kiadott közel húszezer építési engedély közül minden másodikat többlakásos társasházi beruházáshoz állították ki. Az ütemesen bővülő újlakás piacon a tervezőasztalról akár ötödével olcsóbban juthatnak ingatlanhoz a vásárlók. A beruházók hol kedvezménnyel, hol áremeléssel ösztönzik vásárlásra az érdeklődőket, azonos lakások között akár milliós eltérés is lehet.

Sikeres fővárosként és versenyképes országként, a régió legvonzóbb célpontjaként, nemzetközi ingatlanfejlesztések és beruházások egyik legkedveltebb célterületeként mutatkozott be Budapest és Magyarország a kontinens legjelentősebb ingatlanpiaci kiállításán, Münchenben, az EXPO REAL-on.

A szüreti időszak a hazai borvidékek ingatlanpiacára is ráirányítja a figyelmet. Sok az eladó hobbitelek és pince, és van vidék, ahol duplájára emelkedtek az árak az elmúlt években. A kereslet is élénkül irántuk, noha a szigorúbb szabályok miatt nehezebb építkezni ide, derül ki OTP Ingatlanpont országos körképéből.

A 30-59 éves magyar lakosság többsége saját vagy részben saját tulajdonú ingatlanban lakik, amelynek fele családi ház. Különbségek persze vannak: míg a községekben 94 százalék az önálló családi házak aránya, addig Budapesten a megkérdezettek mindössze 12 százaléka lakik családi házban – derül ki a K&H biztos jövő indexéből. A felmérés szerint a saját tulajdonú lakással rendelkezők átlagosan 87 négyzetméteres ingatlanban élnek.

Előfordulhat, hogy egy földterületen könnyűszerkezetű épület vagy más hasonló építmény áll. Ilyen esetekben felmerül a kérdés, hogy az építmény része-e a földterületnek, ingatlannak számít-e, vagy ingóságnak. A kérdés eldöntésének adózási, építési és egyéb szempontból is jelentősége lehet. Mitől függ, hogy egy építmény ingatlannak számít-e? A Kocsis és Szabó Ügyvédi Iroda ügyvédje tisztázza a kérdést.

A lakáspiac egyik legnépszerűbb szegmensét jelenti a 25 millió forint alatti kategória: az idén a lakások és házak iránt érdeklődők 61 százaléka keresett 25 millió forintig lakóingatlant, ami némi csökkenést jelent a tavalyi 64 százalékhoz képest – derül ki az ingatlan.com legfrissebb elemzéséből.

Év elején három-négy hétig visszafogottabb volt a kereslet, majd nyár közepéig emelkedő tendenciát mutatott az ingatlanpiac. 2017-ben új lehetőségek tárultak a magyarok elé, ezek állnak a háttérben.

A következő évek további bővüléssel kecsegtetnek a kelet-közép-európai ingatlanpiacokon. Pozitív fejlemény, hogy az átláthatóság kérdésében is sokat fejlődött a régió – hangzott el egy bécsi szakmai konferencián.

A gazdasági fellendülés miatt gyorsan fejlődik Debrecen és agglomerációjának ingatlanpiaca. A megyeszékhely lakáspiaca is igyekszik lépést tartani ezzel az irammal. Az ingatlanokért munkások, egyetemisták és külföldi befektetők is versenyben vannak. A környező településeken még olcsóbban lehet ingatlanhoz jutni, de a be- és kiköltözőkkel együtt az ingatlanárak is folyamatos mozgásban vannak. A piaci mozgások miatt a beruházók szintén fantáziát látnak a városban.

Akár 6-7 százalékos bruttó bérletidíj-hozam is elérhető egy új építésű lakás kiadásával, ám ehhez fontos, hogy az ingatlan megfelelő környéken helyezkedjen el, optimális elrendezésű legyen, berendezése pedig egyszerre legyen profi és költséghatékony – hangzott el a Corvin Sétány legújabb lakóházának sajtóbejárásán. A Futureal-csoporthoz tartozó Cordia szakértői elárulták, mi kell ahhoz, hogy egy új lakás igazán hatékony befektetési forma legyen.

A lakásárak emelkedése még mindig megállíthatatlan, a KSH statisztikái szerint Budapesten március végén átlagosan 700 ezer forinttal került többe egy ingatlan, mint 2016 decemberében. Tovább nyílik az olló a főváros és a vidéki települések között. A különbség mértékét jól mutatja, hogy míg egy budapesti fiatal átlagosan közel 18 millió forintért, addig községben élő kortársa 4,2 millió forintért juthat hozzá első ingatlanához.

A dinamikusan változó világban nehéz követni a trendeket, amelyek meghatározzák és átalakítják a világot. Új üzleti modellek, új technológiák, növekvő határokon átnyúló befektetések, ami többek között olyan globális kockázatok mellett megy végbe, mint az észak-koreai nukleáris fenyegetettség. Az ingatlanpiac különböző területein dolgozó vezető szakértők az iparág változásait vitatták meg a bécsi CEE Property Forum 2017-en.

Az elmúlt 2 évben gyorsabban keltek el a lakások és a családi házak mint az idén, de nyár végére belehúzott a piac, Az ingatlan.com adatai szerint országos átlagban az idén közel négy hónap kell egy lakóingatlan eladásához, de nagy különbségek vannak a különböző régiók és lakástípusok között. Budapesten átlagosan 76 nap kell egy eladáshoz, míg a községekben ez 228 nap. A leggyorsabban a panelek találnak gazdára.

Magyarország az elmúlt években rendre az európai élmezőnybe került a kiadott lakásépítési engedélyek és a lakásárak emelkedése alapján. A magyar lakáspiacnak van még tere a további drágulásnak, mert a környező országokhoz képest még mindig Magyarországon lehet a legolcsóbban ingatlanhoz jutni - derül ki az ingatlan.com elemzéséből, amely a régiós országok - Csehország, Szlovákia, Lengyelország és Románia - lakáspiacait vizsgálta a legfrissebb hivatalos adatok alapján.

Társasházi lakást és a családi házat keres az érdeklődők közel 90%-a. A szobák számát illetőn egyenlő arányban megosztva, a vásárlók 60%-a 2-, illetve 3 szobás ingatlant vesz. 40%-uk a fővárosban, 23%-uk Pest megyében válik vevővé és a döntő többség (80%) 30 millió forint alatti értéket szán lakóingatlanra. Külföldiek továbbra sincsenek a piacon, 98 százalékban magyarok a vásárolnak, az elenyésző külföldi vevő közül a legnagyobb arányban a szerb állampolgárok vannak – derül ki az Otthon Centrum felméréséből.

Nagyjából tizedével nő az ingatlanpiaci forgalom az iskolakezdés idején, derül ki az egyik legnagyobb piaci ingatlanközvetítő statisztikáiból. Ősszel hagyományosan megnő az érdeklődés a lakások iránt, az élénkülés fokozottan érinti a felsőoktatási intézmények közelében fekvő ingatlanokat. Az egekbe szökő albérletárak új stratégia követésére kényszeríthetik a fiatalok családját, többen dönthetnek a vásárlás mellett. A piacban kisbefektetők is fantáziát látnak.

Fél évszázada nem látott méretű megújuláson eshet át néhány éven belül a magyar ingatlan-nyilvántartási rendszer. A föld alatti és földfelszín feletti létesítmények – parkolóházak, közlekedési csomópontok, telekommunikációs infrastruktúra – azonosítása iránti igény növekedése ugyanis szükségszerűvé teszi a kétdimenziós rendszer háromdimenziósra cserélését.

Szinte mindenkit foglalkoztat a kérdés, hogy Magyarországon meddig mehetnek feljebb az ingatlanárak. A Duna House megvizsgálta az egyes környező- és nyugat-európai országok trendjeit, hogy esetükben milyen mértékű volt 2008 óta az áremelkedés, továbbá hogy a jelenlegi árak mellett mekkora hozamokkal lehet kalkulálni egy befektetés esetén. Még mindig megéri ingatlanba fektetni?

A külföldiek ingatlanszerzése külön szabályozás alá esik Magyarországon, mivel mindig különleges és gyakran kényes kérdés volt, hogy mennyire és milyen feltételekkel engedhető meg az ő tulajdonszerzésük.

Egy jó ingatlan mindig gazdára talál. Nem mindegy viszont, hogy mennyi idő alatt és mennyiért. Apró trükkökkel és egy kis odafigyeléssel könnyen kihozható a maximum a lakáseladásból: aki megteheti, annak érdemes odafigyelni rá, hogy az év mely szakaszában hirdeti meg lakását.

A GKI fővárosi és magyarországi ingatlanpiaci index értéke 2017 júliusában +1 illetve 0. Mindkét esetben enyhe, 1 pontos csökkenés következett be az előző felméréshez képest. Az egy évvel ezelőtti értékeket mindkét mutató 2-2 ponttal haladja meg. Az ország egészét figyelembe véve a kilátások egyedül az irodapiacon javultak az egy negyedévvel ezelőttihez képest. Ugyanakkor a másik három vizsgált szegmens egyikében sem következett be drámai változás. Az ingatlanpiaci kilátások kissé túl vannak a csúcson, de még mindig alapvetően derűlátást tükröznek.

Mind Magyarországon, mind Közép-Kelet-Európában erős növekedésnek indultak az ingatlanberuházások és az irodafejlesztések. A fejlesztések meglódulásának az oka főképp az a hatalmas igény, amely megjelent a piacon. Tavaly már nemcsak a nagy multinacionális cégek, szolgáltató központok kerestek új irodát, hanem azok a kis- és középvállalatok is, amelyeknek az elmúlt öt–hét évben eszük ágában sem lett volna a kockázatos váltásban gondolkodni.

Tegnap este kihirdették a felsőoktatási felvételi ponthatárokat, kiderült, hogy kik jutottak be a főiskolákra, egyetemekre. Több ezer gólya keres ilyenkor albérletet vagy eladó ingatlant a fővárosban és vidéken, hogy megelőzzék a nyár végi rohamot, és még idejében megtalálják a megfelelő lakást vagy bérleményt. A tapasztalatok azt mutatják, hogy a bérléssel vagy az adás-vétellel kapcsolatos költségeken felül érdemes gondolni vagyontárgyaink megfelelő védelmére is, hiszen ingóságbiztosítás nélkül senki nem téríti meg a károkat, ha egy csőtörés vagy vihar utáni beázás következtében elázik a laptop, vagy betörés miatt kell búcsút mondani a tabletnek, számítógépnek és más értékes tárgyunknak.

2017. második negyedében az európai kereskedelmi ingatlanpiacra 74 milliárd euró érkezett, ami negyedével több a tavalyi forgalomnál – derül ki a világ legnagyobb ingatlan-tanácsadója, a CBRE legfrissebb kutatási adataiból. Közép-Európa a tavalyi évhez képest is jobban vonzza a befektetőket, a régió befektetési forgalmából a magyar piac 15 százalékkal részesedik.

A héten ismertetik a felsőoktatási ponthatárokat, ami lényegében az albérletszezon kezdetét is jelenti – derül ki az ingatlan.com elemzéséből, amely bemutatja, hogy a magánszemélyek az albérletszezon kezdetén – július közepén – mennyiért hirdették a kiadó lakásaikat Budapesten és a legnagyobb egyetemvárosokban.

Vincze Krisztián, a GDN Ingatlanhálózat Hitelközpontjának vezetője szerint egyre nagyobb az érdeklődés a CSOK iránt, az ingatlanvásárlók többsége már tervez vele, de a legapróbb részletekre is oda kell figyelni.