Az Otthon Centrum ingatlantranzakciókat összegző kimutatása szerint a fiatalok elvárásai már a pandémia okozta leállás előtt is különböztek az idősebb generáció igényeitől, ám ezek a különbségek a korábbiaknál erőteljesebben rajzolódtak ki a világjárvány miatt. A pandémia még jobban felértékelte a saját kertet, a teraszt, a nagyobb szobaszámot, illetve az otthoni munkavégzés lehetőségét. De a vásárlást ennél összetettebb tényezők befolyásolják: a saját erő nagysága, a hitelképesség, az életmód-igények, a biztos munkahely garantálta megélhetési perspektíva. A fiatalabb generáció ingatlanvásárlását a szülői házból való elköltözés is motiválhatja, de ezt egy albérlettel is meg lehet oldani. A vásárlás ennél jóval hosszabb távú elköteleződést jelent, általában a párkapcsolat, a gyermekvállalás a legerősebb motiváció – árnyalta a képet Soóki-Tóth Gábor.
Mit keresnek a fiatalok?
Az elemzési vezető az Otthon Centrum közreműködésével lakást kereső fiatalok többségéről szólva elmondta, a generáció tagjai jellemzően a nagyobb méretű terasszal, vagy kisebb kerttel rendelkező ingatlant keresik a leginkább, de fontos szempont lett a biztonságos, széles sávú internet elérés, a kerékpár, e-roller, valamint a babakocsi biztonságos tárolásának lehetősége is. Komoly előnyt jelent, ha egy jól elkülöníthető dolgozószoba is kialakítható az ingatlanban.
Kiemelten fontos számukra az ingatlan elhelyezkedése. Elsősorban azért, hogy otthonaikat akár éjszaka, a szórakozóhelyekről, közösségi helyszínekről is elérhessék tömegközlekedéssel. Ugyancsak fontos szempont a megfizethetőség: nagy vagy drága ingatlanra se pénzük, se szükségük nincs még. Szempont még, hogy elfogadható, lakható állapotú legyen az ingatlan, hiszen az ennél jobb állapotú, prémium minőséget jelentő sokkal drágább, míg a rosszabb állagú felújítást igényel – ezek az opciók nem annyira népszerűek a fiatalok körében.
A korosztály általában a másfél-kétszobás lakásokat keresi: nappali + 1 háló a minimum igény 42-45 négyzetméteren, illetve egy 6-10 négyzetméteres erkély/terasz. A kertvárosi környezetben nő a négyzetméter igény, általában kertkapcsolattal rendelkező 50 négyzetméter körüli lakások a legnépszerűbbek ebben a korosztályban. Házakat elsősorban fiatal családosok vásárolnak, de ezt a legtöbb esetben csak az agglomerációs településeken engedhetik meg maguknak, mondta Soóki-Tóth Gábor.
Az egyetemi városokban mindenhol hasonlóak az igények: Szegeden, Debrecenben, Pécsett is ugyanez a trend érvényesül, és szintén élénk az érdeklődés nagyvárosokhoz közeli községek iránt. Budapest esetében töretlen az agglomerációs városok – Érd, Szigetszentmiklós vagy Dunakeszi – népszerűsége. Az agglomerációba költözést jellemzően az motiválja, hogy egy átlagos (2-3 szobás) használt, de jó helyen lévő városi lakás árából a nagyobb városok közelében lévő településeken már önálló telekkel rendelkező családi házat lehet vásárolni. A csok felhasználásával könnyebbé vált az új építésű lakás vásárlása: egy nagyobb lakásszámú társasházi ingatlan helyett olyan lakóparki ház is elérhetővé válik, ahol a házrész mellé egy kis kert is tartozik.
Hitel nélkül nem megy
Az igények változása mellett egyetlen dolog nem változott meg jelentősen az évtizedek alatt: a hitelfelvétel szükségessége. Egyre kevesebb azoknak a fiataloknak a száma, akik nem igényelnek az első lakás vásárlásához semmilyen hitelt. Esetükben jellemzően a családi háttér jelenti a bankot. Azok a fiatalok, akik az ingatlanvásárlás mellett döntenek a legtöbb esetben 30-40 százalék önerővel rendelkeznek, amelyből már könnyen kikövetkeztethető, hogy az ingatlan vételárának 60-70 százaléka viszont hitel. Ugyanakkor nem lehet általánosítani, hiszen a hitel nagysága függ többek között a jövedelemtől, a saját erő mértékétől, az igénybe vehető (csok és csok-hitel, babaváró) támogatástól, hiszen az eladósodás mértékét is jogszabály határozza meg, létezik az „adósságfék”. A fiatal vásárlók mögött részben a család idősebb tagjai, a szülők és nagyszülők megtakarításai állnak, így sok esetben nemcsak a fiatal dönt ebben a kérdésben.
