2010. első és 2020. harmadik negyedéve között a lakásárak 26,8 százalékkal, míg a lakóingatlan bérleti díjak 14,6 százalékkal növekedtek az Európai Unióban az Eurostat januárban publikált adatai alapján. Közelebbről vizsgálva a lakásár és a bérleti díjak változását, érdekes kettősség figyelhető meg. Míg ugyanis 2010-től a bérleti díjak folyamatos és kiegyensúlyozott növekedést mutattak, addig az ingatlanok átlagára szélsőségesen ingadozott. A 2011 és 2013 közötti mélyrepülés után az ingatlanárak stabilak maradtak egészen a 2015-ben elindult hirtelen növekedésig, ami ütemében felülmúlta a bérleti díjak emelkedését is.
Míg a 2008-2013 közötti időszakban összességében a lakásárak visszarendeződése volt megfigyelhető, addig a bérleti díjak válságállónak bizonyultak, köszönhetően annak, hogy a pénzpiaci válság miatt a hitelfelvétel és lakásvásárlás előtt állók nagy arányban inkább a lakásbérlést választották, állandó keresletet generálva ezen a piacon. Ezzel a kiadási célú ingatlanvásárlás a 2008-2013 közötti időszakban kiváló befektetéssé vált – mondja Valkó Dávid, az OTP Ingatlanpont vezető elemzője.
A dráguló bérleti díjak nem tekinthetőek magyar sajátosságnak
2010. első és 2020. harmadik negyedéve között a bérleti díjak a 27 tagország közül 25-ben emelkedtek, Észtországban (136,6 százalék), Litvániában (106,9 százalék) és Írországban (62,2 százalék) nőttek a legnagobb mértékben. Csökkenést csak Görögországban és Cipruson láthattunk. Az Európai Unió országainak többségére jellemző tendencia, hogy a lakásárak nagyobb mértékben növekedtek, mint a bérleti díjak, de vannak kivételek. Az éllovasok (Észtország, Litvánia, Írország) mellett Finnországban, Romániában, Spanyolországban, Olaszországban, Lengyelországban és Hollandiában is megelőzte a bérleti díjak emelkedése a lakásárak változását.
A bérleti díjak növekedése (43 százalék) alapján Magyarország a hatodik helyen áll 31 vizsgált európai ország között. Emellett az MNB 2020. novemberi Lakáspiaci Jelentése szerint a budapesti albérletárak a nettó jövedelem arányában a hatodik legmagasabbak (Varsó, Szófia, Lisszabon, Pozsony és Prága után) az európai fővárosok között. Egy átlagos, háromszobás budapesti ingatlan bérleti díja az átlagos magyarországi nettó fizetés 87,5 százalékát teszi ki.
Az Európai Unióra vonatkozó tavaly év végi részletes adatsor még nem érhető el, de Magyarország esetében már kijelenthető, hogy a koronavírus járvány egyértelmű vesztese a lakásbérleti piac. A KSH és az Ingatlan.com közös felmérése alapján július óta a bérleti díjak folyamatos csökkenése figyelhető meg. 2020. novemberében Budapesten 15, országos átlagban 12 százalékkal voltak alacsonyabbak a bérleti díjak a 2020. januári, csúcsnak számító időszakhoz képest, ami a 2018. júliusi árszintnek felel meg.
Valkó Dávid hozzátette, hogy a bérleti díjak ilyen ütemű csökkenésével, amíg az árakban nem látunk legalább ilyen mértékű visszaesést, a bérleti hozamok tovább mérséklődhetnek. 2020 második félévében a fővárosban a Pest peremi kerületekben volt még realizálható a Magyar Állampapír Plusz által biztosítottnál magasabb, 5-6 százalék közötti nettó bérleti hozam. A belvárosban és a budai oldal nagy részén pedig már csak átlagosan 4 százalék körüli, vagy valamivel az alatti hozamszint volt elérhető. A vidéki nagyvárosok közül Miskolcon és Pécsett a legmagasabb, 6-7 százalék közötti a hozamszint – mondta a szakértő.
A home office terjedése, a távoktatás bevezetése, a turizmus stagnálása mellett a vásárlást ösztönző otthonteremtési támogatási elemek elindulása sem indokolja a bérleti piac kereslet oldali bővülését, így az sem várható, hogy a bérleti díjak csökkenő trendje rövid távon megváltozna. A szakértő szerint a befektetési célú lakásvásárlás mérlegelésénél így egyre inkább a hosszabb távú értéknövekedési potenciál kell, hogy domináljon az elérhető bérleti hozammal szemben.
