Dráguló lakások és házak – nemcsak Budapesten van nehéz dolga a vevőknek

Minden használt ingatlantípusnál nőtt a négyzetméterár az egy évvel ezelőttihez képest, ám a megyei jogú városokban az emelkedés üteme erősebb volt a fővárosinál: az Otthon Centrum tanulmánya szerint egy családi ház, illetve egy iker- vagy sorházban lévő ingatlan 18,7 százalékkal kerül többe, mint a pandémia előtt.

Mit remélt Magyarország az EU-tagságtól és mi lett mindebből 20 év alatt?
Devizahitelezés, euróbevezetés, uniós pénzek, kilátások - online Klasszis Klubtalálkozó élőben Medgyessy Péterrel!

Vegyen részt és kérdezzen Ön is Magyarország korábbi miniszterelnökétől!

2024. április 22. 15:30

A részvétel ingyenes, regisztráljon itt!

Nagyobb hatással volt a megyei jogú városok árnövekedési ütemére a pandémia, mint a budapestiére, derült ki az Otthon Centrum közreműködésével létrejött adásvételek összegzése után: a négyzetméterár minden használt ingatlantípus esetében nőtt a tavalyi év első négy hónapjához képest. A legnagyobb emelkedés a családi, az iker- és sorházaknál jelentkezett, amelyek átlagosan 18,7 százalékkal drágultak, míg a téglalakások 11,4 százalékkal, a panellakások átlagos négyzetméterára pedig 9,3 százalékkal múlta felül a tavalyi árszintet a vidéki városokban.

depositphotos.com

Mi a helyzet a használt házaknál?

A használt házak esetében középértéken 286 ezer forintos négyzetméterár alakult ki, ami a legalacsonyabb a használt lakóingatlan típusok közül. A legdrágább Sopron volt, a házat keresők itt négyzetméterenként 440 ezer forint körüli árral szembesültek, de a drágasági rangsorban nagyot ugrott Tatabánya is, ahol már 400 ezer forint az átlagár. A dobogóra több város is felfért, a Székesfehérvár, Debrecen, Érd trió esetében négyzetméterenként 350 ezer forint körüli árakkal kell számolnia a vevőnek. A legtöbb városban négyzetméterenként 200-300 ezer forint között cseréltek tulajdonost a használt házak. Salgótarján jelentősen elmaradt az átlagtól 100 ezer forint körüli négyzetméterárával. „Természetesen az összetételhatásnak is van némi szerepe az árak kialakulásában, abban, hogy a legtöbb városban tavalyhoz képest 10-20 százalékkal magasabbak a négyzetméterárak, de az ártrend egyértelműen a kereslet erősödését mutatja” – árnyalta a piaci folyamatokat Soóki-Tóth Gábor. Az Otthon Centrum elemzési vezetője elmondta, Kecskeméten, Nyíregyházán és Szekszárdon még ennél is intenzívebb volt a drágulás üteme.

A házakhoz képest a használt lakáspiacot kisebb növekedési ütem jellemezte az idei év első négy hónapjában (11,4 százalék). Ugyanakkor a 363 ezer forintos átlagos négyzetméterár a családi házak fajlagos áránál magasabb volt, ami nem meglepő, hiszen a házakhoz képest kisebb átlagos alapterületű ingatlanokról van szó, tehát az abszolút ár tekintetében jellemzően olcsóbb ez a kategória. A társasházi használt lakások Érden voltak idén a legdrágábbak, átlagosan 520 ezer forintot fizettek a vevők egy négyzetméterért, míg Debrecenben félmillió, Győrben 490 ezer forint volt az átlag. Veszprémben és Székesfehérváron is 400 ezer forint felett volt egy négyzetméter középértéke. A 300-400 ezer forint közötti középmezőnyben találjuk a legtöbb várost, de Salgótarján ebben a kategóriában is a sor végére került.

A drágulás mértékében nagy volt a szórás az országban: Pécsett, Szegeden, Szombathelyen és Zalaegerszegen nem változott a társasházi lakások átlagos négyzetméterára, ugyanakkor Miskolcon és Tatabányán 20 százalékos, Debrecenben 15 százalékos volt a drágulás mértéke.

Drága panelok

A megyei jogú városok panellakásainak átlagos négyzetéterára elérte a 336 ezer forintot, ami a tavalyi év első négy hónapjában mért értékkel összehasonlítva 9,3 százalékos emelkedésnek felel meg. Az árakban itt érzékelhető a legkisebb különbség. A legdrágább városok – Debrecen, Sopron, Székesfehérvár és Szeged – átlagos négyzetméterára kicsivel 400 ezer forint felett állt meg és már Győr is ehhez közelít 392 ezer forintos négyzetméterével. A többi városban átlagosan 250-350 ezer forintért keltek el a panelek. Ezek az átlagárak 1-15 százalékkal magasabbak a tavalyinál. A legnagyobb mértékben Nagykanizsán, Nyíregyházán és Szolnokon nőttek fajlagos árak, míg Szekszárdon és Székesfehérváron csak minimális növekedés volt kimutatható.

Véleményvezér

Szégyenteljes helyre került Magyarország a jogállamisági index alapján

Szégyenteljes helyre került Magyarország a jogállamisági index alapján 

A magyar jogásztársadalom levizsgázott.
Schmitt Pál szelleme kísért Norvégiában

Schmitt Pál szelleme kísért Norvégiában 

A makulátlanság egy elengedhetetlen szempont Norvégiában.
Lengyelországnak jót tett a kormányváltás

Lengyelországnak jót tett a kormányváltás 

A lengyel gazdasági csoda nem három napig tart.
Magyarország Európában az utolsó helyen az egészségügyi kiadások rangsorában

Magyarország Európában az utolsó helyen az egészségügyi kiadások rangsorában 

Mindenképpen javítani kellene a finanszírozáson.
Magyarország a technikai államcsőd felé tart, megszorítások jöhetnek

Magyarország a technikai államcsőd felé tart, megszorítások jöhetnek 

A világgazdaság számai egyre javulnak, miközben a magyar államháztartás senyved.
Magyar Péter szerint levitézlett, idegen nyelven nem beszélő magyar politikusok vannak Brüsszelben

Magyar Péter szerint levitézlett, idegen nyelven nem beszélő magyar politikusok vannak Brüsszelben 

Tényleg ciki Brüsszelben az idegen nyelvet alig tudó magyar képviselők jelenléte.


Magyar Brands, Superbrands, Bisnode, Zero CO2 logo