A tavalyihoz képest már most 2,5-szer több vendég foglalt a belföldi szálláshelyekre az immár 4 napos húsvét alkalmából. A Szallas.hu adatai alapján minden 4. magyar SZÉP-kártyával egyenlíti majd ki a számlát, melynek átlagos értéke 49 667 forint. A legtöbben Egerbe, Hajdúszoboszlóra, Budapestre, Gyulára és Siófokra látogatnak, persze előtte még böjtölünk: miden 2. magyar önmegtartóztatással készül az ünnepre.

Elsősorban a baromfi ágazat átlag feletti növekedésének köszönhetően tavaly 4,5 százalékkal bővült a húságazat teljesítménye, meghaladva az ipar és az élelmiszeripar átlagos növekedését is - közölte Éder Tamás, a Magyar Húsiparosok Szövetségének (Hússzövetség) társadalmi elnöke szerdán Budapesten sajtótájékoztatón.

Tavaly többet költöttünk mind a szezonális édességekre, mind pedig a húsvéti sonkára, igaz ebben közrejátszott mindkét termékcsoportban az átlagár emelkedése is. A beszerzés fő helyszínét a hipermarketek jelentik nem csupán széles árukínálatuk, de az ünnepek előtt vásárlásra fordítható idő szűkössége okán is.

A fogyasztók egyre inkább a magas minőségű csokitojásokat keresik Húsvétkor a boltokban, a korábban piacvezető nugátok egyre veszítenek népszerűségükből. A forgalmat egyértelműen a hipermarketek fölözik le.

Míg vidéken ötből egy gyermek kap pénzt a locsolásért, a fővárosiak mindössze 8 százaléka jutalmazza anyagiakkal a húsvéti szokást. A nyuszi a magyar gyermekek többségének kisebb játékot és édességet hoz – derült ki a REGIO JÁTÉK friss húsvéti felméréséből. A hölgyek többsége ötnél kevesebb locsolóra számít, közülük leginkább a fiatal korosztály örülne, ha többen locsolnák meg az ünnepen.

Statisztikai adatok is bizonyítják, hogy húsvétkor szinte menekülünk otthonról. Egy kutatás szerint ilyenkor a szokásos vendégjárás - különösen az azzal gyakran együtt járó locsolkodás - és az ünnephez tartozó készülődés elkerülése az egyik indok, hogy elutazik a család.