A húsvéti időszak elengedhetetlen termékei a csokoládéfigurák, a meglepetést tartalmazó tojások, valamint a hagyományos édességcsomagok. E húsvéti édességek fogyasztási szokásainak elmúlt évekbeli tendenciáit vizsgálva megállapítható, hogy a háztartások által vásárolt mennyiség az elmúlt két év során növekedett. A tavalyi szezont tekintve a piac mennyiségbeli bővülésében – mind három szegmens esetében – közrejátszott a vásárlói kör bővülése. Húsvéti csokifigurákat 7 százalékponttal több háztartás vásárolt 2015 március-áprilisában, mint előző év azonos időszakában. A húsvéti csomagok, illetve az ajándékokat tartalmazó tojások vásárlói bázisa 2-3 százalékponttal nőtt.
Ami az egyes termékfajtákat illeti, legnagyobb mértékben a húsvéti csokifigurák iránti kereslet nőtt meg. A háztartások közel 60 százaléka által vásárolt szezonális édességek esetében egy-egy háztartás több mint 10 százalékkal vásárolt nagyobb mennyiséget egy-egy beszerzés alkalmával. Míg a 2014-es húsvéti szezonban egy háztartás átlagosan 789 forintot adott ki egy-egy vásárlás alkalmával húsvéti csokifigurákra, addig ez a szám a 2015-ös szezonban 969 forintra nőtt. A kiadások növekedéséhez a termékcsoport 9 százalékos árdrágulása is hozzájárult.
Csokiból a márkás megy
Az ünnepi édesség vásárlásánál az ismert márkanevek és az általuk garantált minőség fontos szempont a magyar családok számára. A kereskedelmi márkák jelentősége az üreges húsvéti csokoládék piacán továbbra is messze elmarad a napi fogyasztási cikkek teljes piacán mért átlagnál. Ez azt jelenti, hogy a húsvéti csokoládéfigurák körében, a megvásárolt mennyiség kevesebb, mint 10 százaléka származik a kereskedelmi láncok nevével fémjelzett sajátmárkás termékcsoportból.
A húsvéti édességcsomagok esetében ez a szám magasabb – mintegy 33 százalék –, mivel sok esetben a kereskedelmi láncok maguk állítanak össze szezonális csomagokat.
Ez az igazi sonkaszezon
Az édesség mellett az ünnepi időszak másik hagyományosan fontos terméke a húsvéti sonka. Míg a tavalyi év egy átlagos hónapjában ötből egy háztartás vett sonkát, addig a húsvéti szezonban a háztartások négyötöde vásárolta a termékkategóriát. A 2014-es húsvéti szezonhoz képest mintegy 10 százalékkal többet költöttek a magyar háztartások sonkára a tavalyi szezonban: egy vásárlás alkalmával átlagosan 1228 forintot. A kategória átlagára az elmúlt egy-két évben kismértékben emelkedett (3-5 százalékkal), 2015 során egy kilogramm húsvéti sonka ára 1468 Ft volt.
A húsvéti sonkából megvásárolt mennyiség korcsoport szerinti megoszlását elemezve látszik, hogy az idősebb korosztály (50+) súlya nagyobb, mint a teljes napi fogyasztási cikk piacon betöltött szerepük. Másként megfogalmazva, az idősebb korosztály fontos célcsoportja a húsvéti sonkának, a háztartások által megvásárolt mennyiség 72 százaléka 50 évesnél idősebb vásárló kosarába kerül. (Összehasonlításképp: ez az arány a teljes napi fogyasztási cikk piacot vizsgálva 60 százalék). A háztartások jövedelmi szintje kevésbé befolyásolja a sonkavásárlási szokásokat; megfigyelhető ugyan, hogy a magasabb jövedelmű rétegek valamivel nagyobb arányt képviselnek a megvásárolt mennyiségből, viszont a különbség a teljes napi fogyasztási cikk piacon betöltött súlyukhoz képest nagy eltérést nem mutat (44 százalék vs 41 százalék).
A szezonális édességekhez hasonlóan a hagyományos ünnepi fogásnak számító sonka beszerzésének fő forrása is a hiper- és szupermarket csatorna. A megvásárolt sonka mennyiségének közel fele származik ebből a két csatornából. Nem szabad megfeledkezni azonban a hentes és húsáru boltok szerepéről sem ebben az időszakban, hiszen a háztartások által megvásárolt húsvéti sonka több mint hatoda ebből az üzlettípusból származik. A hentesboltok szerepe a húsvéti szezonban hasonló nagyságrendű, mint a szupermarket csatorna súlya.
Az ok, amiért előnyben részesítik a vásárlók a modern kereskedelemi csatornákat a húsvéti időszakban részben az, hogy a nagy áruválasztékkal rendelkező, nagy alapterületű üzletekben kényelmesebben elvégezhetik a húsvéti nagybevásárlásokat, másrészt pedig a hipermarket esetében a versenyképes ár is fontos szempont. A tavalyi húsvéti időszakban a sonka átlagára a vizsgált csatornák közül a hipermarket csatornában volt a legalacsonyabb kilogrammonkénti 1273 forinttal, a teljes piacra számított 1468 Ft/kg-os átlagárral szemben. A szupermarket csatornában az átlagár még mindig versenyképes a piaci átlagárhoz képest (1418 Ft/kg), viszont vannak olyan csatornák, amelyek olcsóbb beszerzési árakat kínálnak (pl. C&C, kisbolt láncok). A szupermarket csatornában a piaci átlaghoz közelítő árakat a kínálatban szereplő magasabb árkategóriába tartozó, magas minőségű sonkák nagyobb aránya indokolja.
A hentesüzletek népszerűségének növekedése annak ellenére megfigyelhető, hogy a húsvéti sonkát a piaci átlagárnál 20 százalékkal drágábban lehetett e bolttípusban megvásárolni az elmúlt években. Az üzlettípus azoknak kínál vonzó alternatívát, akik számára a személyes kiszolgálás és a hazai minőség fontos szempont a vásárlásnál.
