Ebben a termékkategóriában háztartásonként átlagosan 2,4 kilogramm a fogyasztás a húsvéti ünnepek idején. A GfK adatai szerint a legnagyobb mennyiség, több mint 1600 tonna a parasztsonkából fogy, amelynek átlagára 1900 forint körül mozog. A bolti forgalomban 900 forintnál kezdődnek a gyorspácolt sonkák és 2500-3000 forint között találni füstölt kötözött lapockát, vagy füstölt tarját - ismertette.
A húsvéti sonkák főbb típusait ismertetve elmondta, hogy a parasztsonka egész csontos, bőrös comb vagy lapocka szárazon pácolva. Ezt a terméket 6 Celsius fokon több hétig (hónapig) érlelik, és hideg füsttel több napon át, több órán keresztül füstölik, a termék hat hónapig eltartható.
A hagyományosan érlelt nyers (darabolt) sonka egy hónapig tartható el.
A gyorspácolt nyers sonkát konyhasót és nitritet tartalmazó páclével (maximum 25 százalékos) injektálják be. Több napig fedőpácban érlelik, majd hideg vagy meleg füsttel több napon, több órán keresztül füstölik. Egy hónapig eltartható.
A gyorspácolt, főtt sonka pedig konyhasót, nitritet és egyéb anyagokat tartalmazó páclével (maximum 25 százalék) beinjektált hús, amit több napig érlelnek, hideg vagy meleg füsttel több órán keresztül füstölik, és 72 Celsius fokon főzik, vákuumfóliába csomagolják. Egy hónapig eltartható.
Az ügyvezető titkár kiemelte, hogy a hús "bizalmi" termék, ezért mindenki olyan gyártótól, olyan forgalmazótól vegye meg az ünnepi asztalra valót, amelyben eddig nem csalódott. Kétes eredetű terméket, olyat, amelynek a címkéjén a gyártót nem tüntetik fel, ne vásároljon - figyelmeztetett, hozzátéve, hogy a vásárláskor mindenki ellenőrizze a termék szavatossági idejét.
Kitért arra is, hogy a feketegazdaság jelenléte csökkent az elmúlt időszakban, 20 százalék körülire tehető, amelynek fő területei a piacok, ahol ellenőrizetlenül kerülhetnek ezek az áruk forgalomba.
A Nielsen kiskereskedelmi indexe szerint főként nagyobb üzletekben, azaz diszkontokban, hiper- és szupermarketekben vásárolunk, ahol mind népszerűbbek az önkiszolgáló pultok is, értékben mért piaci arányuk közel 60 százalék.
„Tartja vezető pozícióját a csokinyúl, sőt erősíteni is tudott piaci részesésén 41-ről 44 százalékra” – mondta Haás Zoltán, a Nielsen ügyfélkapcsolati igazgatója. „A magyarok hagyományosan a tejcsokoládéra voksolnak: tavaly a húsvéti édességekre kiadott pénzük közel kilenctizedét költötték tejcsokoládéra, étcsokoládét a vásárlók 6 százaléka vett.”
A csokitojás piaci részesedése egy százalékkal 38 százalékra csökkent 2016-ról 2017-re. Az egyéb húsvéti figurák, úgymint kacsa, bárány és csibe aránya a tavalyi szezonban hét százalékot ért el.
