5 millió ember él szennyezettnek számító területen.

Harminckét éve történt a világ legnagyobb polgári nukleáris balesete Csernobilnál, mely óriási területeket szennyezett el Európában. A többek között Paks II. építésével is megbízott orosz állami Roszatom vállalat éppen a napokban kezdené tesztelni új projektjét, az úszó atomerőművet, ami súlyosan veszélyezteti az Északi-sarkvidéket.

Atomenergia helyett megújuló energia. Ennél szebb üzenete nem is lehetne a beruházásnak. Olcsók a telekárak, ott a villamoshálózat, ezért közel 60 projektjavaslat érkezett beruházóktól a kormányhoz.

Az év végéig el kellene készülnie az új burkolatnak a csernobili erőmű balesetet szenvedett reaktorán, de sajtóértesülések szerint ez nem fog sikerülni, mert túl magas a sugárzás a területen.

Vaddisznókat és más állatokat vizsgáltak 2014 és 2016 között, 47 százalékuk radioaktív a csernobili katasztrófa miatt. A fertőzést viszont mostanában kaphatták el.

Egy veszélyes kísérlet miatt 1986. április 26-án a levegőbe repült a csernobili atomerőmű négyes blokkja. A harminc évvel ezelőtti katasztrófa nyomait még mindig magukon viselik a környező területek, ezrek szenvednek a sugárzás miatti betegségektől, Kijev mégis a terület újrahasznosításán gondolkozik, Európában és a világban pedig ketyegnek tovább a csernobilihez hasonlító időzített bombák.

Szaporodnak a vadállatok a csernobili atomerőmű körül kialakított lezárt övezetben. Az emlősök összeszámlálásának legutóbbi adatai alapján a kutatók feltételezik, hogy feltehetően több vadállat él a 30 kilométeres övezetben, mint a békés célú atomenergia-felhasználás történelme legsúlyosabb katasztrófájának tartott 1986. április 26-i robbanás előtt.

Huszonkilenc évvel ezelőtt egy elhibázott kísérlet miatt felrobbant a csernobili atomerőmű egyik blokkja. Moszkvában először nem vették komolyan a balesetet, a vezető orosz akadémikus szerint az atomerőmű nem veszélyesebb, mint egy szamovár. A világban most is több, a csernobilihez hasonló időzített bomba "ketyeg".

Több mint száz év után ismét sikerült megpillantani egy barnamedvét Csernobil környékén. A ritka látogatóról abban a zónában készültek felvételek, amelyet az ukrajnai atomerőműben 1986. áprilisában történt robbanás után lezártak.

Néhány gazdaság már megkezdte a csernobili zónában lévő, az atomerőmű balesete miatt 25 éve parlagon heverő termőföldek művelésbe vonását. Az egyelőre tisztázatlan, hogy a termés sugárszennyezett lesz-e.