"Egyik ukrán kollégánk, Szergej Gascsak számos fényképezőgépet helyezett ki az elmúlt hónapokban, hogy többet tudjunk meg az ottani vadvilágról" - magyarázta Mike Wood, a Salfordi Egyetem kutatója, a projekt vezetője a BBC online kiadásának. A barnamedve az októberi felvételeken tűnt fel. Korábban is tapasztaltak medve jelenlétére utaló nyomokat, de képi bizonyítékot tudomásuk szerint először sikerült szerezni az állat feltűnéséről - mondta el Wood.
A világ legsúlyosabb atomkatasztrófájának tartott csernobili robbanás után több mint 110 ezer lakost telepítettek ki az atomerőmű körüli, 30 kilométer sugarú zónából. A következő években a lezárt terület a radioaktív szennyeződés tudományos vizsgálatainak értékes adatforrásává vált. (A terület egy részén a mezőgazdasági termelés is újraindult.)
Wood csoportja három zónát - magas, közepes és alacsony szennyezettségű területet - vizsgál. Az 5 kilométer sugarú zónákban 84 véletlenszerűen kijelölt megfigyelőhelyre telepítenek fényképezőgépet. Egy-egy területen egyszerre 14 működik közülük. A kutatócsoport elsősorban a nagyobb termetű emlősökre figyel.
"Mivel a növényzet túlburjánzott, először meg kell tisztítani a kamerák helyét, különben nem észlelik a magas fűben arra futó nyulakat vagy rókákat. Arra is ügyelni kell, hogy a faágak ne érhessenek a fényképezőgépek gombjához, mert az így készült fölösleges felvételek miatt gyorsan A fotózás 2015 végéig tart, a projekt következő szakaszában kiválasztanak egy fajt és GPS-es nyakörvvel és sugárdózismérővel látják el néhány egyedét, hogy így szerezzenek újabb információt a sugárzás hatásáról.
