A csernobili katasztrófa helyszíne évtizedekig elhagyatva állt. Most napkollektorok tömegét telepítenék attól a fémkupolától száz méterre, amit 2016-ban a sugárzás visszafogása érdekében emeltek az erőmű csődöt mondott blokkja felé.
Ez lenne Ukrajna első szolárfarmja, mely 3800 panelt tartalmazna. Mivel a talaj radioaktív, ezért betonrétegre helyeznék őket, nem közvetlenül a talajra, hogy a közelben élők számára megújuló energiaforrásból termeljék meg a villamos energiát.
A beruházó, a Solar Chernobyl nevű ukrán-német cég ígérete szerint akár néhány héten belül üzembe helyezhetik a megújuló energiás erőművet, mely nagyjából 2000 lakás áramigényét képes fedezni. A létesítmény kapacitása 1 megawatt lenne. A cég eddig 1,54 millió dollárt költött a panelekre.
Sugárzó utóhatások
- A csernobili atomkatasztrófa Európa területének körülbelül háromnegyedét érintette, amikor a radioaktív sugárzás felhőszerűen nyugatra vonult.
- Az ukrán hatóságok szerint az erőmű körül 2000 kilométeres körzetben vált olyan mértékben szennyezetté a táj, hogy a következő 24 000 évben ott nem élhet biztonságban ember.
- Az erőmű meghibásodott blokkjára helyezett kupola ugyan nincs hatással a talajból érkező sugárzásra, mégis a sugárzás egészét jelentősen csökkentette, kiiktatva a fő sugárzó elemet, hiszen az erőműben radioaktív magma van. Hivatalos adatok szerint a kupolának köszönhetően most a korábbi szint egytizede a sugárzás.
Befektetői célpont
Az ukrán környezetvédelmi miniszter 2016-ban azt közölte az AFP hírügynökséggel, hogy ugyan mezőgazdálkodásra alkalmatlan a régió, más projektekre alkalmas. Mivel a telekárak alacsonyak a környéken, s a villamoshálózat is helyben van, a befektetők számára vonzó a körzet. Kijevben az illetékesek közel 60 projektjavaslatot kaptak külföldi cégektől. Ezek egyike a most megvalósuló szolárfarm.
(futurism.com)
