A pénztár tavalyi nettó hozama 6,61 százalék, a reálhozam a 7,4 százalékos inflációt figyelembe véve -0,74 százalék. A pénztár ötéves nominális hozama 9,48, jóval nagyobb, mint az ötéves átlagos infláció (5,67 százalék), az ötéves reálhozam így 3,81 százalék.
Fórizs Sándor szerint a befektetési környezet tavaly rendkívül kedvezőtlen volt, belföldön a gazdasági egyensúlyteremtő intézkedések miatt erőteljesen lelassult a növekedés, amihez várakozások feletti infláció párosult. A nemzetközi porondon a másodlagos hitelpiaci válság nyomán erőteljes turbulenciák voltak a pénz- és tőkepiacokon.
Átlag feletti teljesítmény
Az elnök úgy vélekedett, a pénztár a kitűnő vagyonkezelésnek köszönhetően ennek ellenére átlag feletti teljesítményt ért el (vagyonának 80 százalékát a Generali Alapkezelő Zrt. kezeli). Az idén Fórizs Sándor szerint a legnagyobb feladatot várhatóan a hozamoptimalizálás jelenti a tartósan negatív környezetben. A jelenlegi piaci helyzetben nagyon fontos a rugalmasság és az időzítés - hangsúlyozta.
Mint elmondta, a pénztár tavaly kétszer is változtatott a portfolió összetételén, aminek köszönhetően a hozam 0,4 százalékponttal nőtt. Június elején csökkentették a magyar részvények arányát, a külföldi részvényekét és az alternatív befektetésekét pedig növelték, valamint megkezdték a közvetlen ingatlanbefektetést, az ingatlanalapoknál kisebb költségterhelés mellett (az ingatlanbefektetéseken nettó 8,76 százalék volt a hozam).
A szakma véleménye megoszlik arról, hogy amikor válságról beszélnek és a növekedési portfolióban nagy a kockázat, célszerű-e bevezetni a választható portfoliót - mondta az elnök. Úgy vélekedett, jó döntés volt, hogy ők ezt már 2008-tól megtették (2009-től kötelező), mert több idejük van a portfolió átalakítására. A pénztár portfoliójában már tavaly megjelentek a strukturált, tőkevédelmet is nyújtó befektetések, ennek indokoltsága az extrém volatilitás mellett megkérdőjelezhetetlen - mondta. Az idén tovább növekszik az alternatív befektetések súlya, emelkedik a tőkevédelmet élvező befektetések valamint a közvetlen ingatlanbefektetések aránya.
Sokan váltottak
A 2007 végén 115 ezres tagságból egyébként 13.700 tag élt a portfolióválasztás lehetőségével, 52 százalékuk a közepes kockázatú kiegyensúlyozott portfoliót választotta, 40 százalékuk a legkockázatosabb növekedésit, s csak 8 százalékuk a legkevésbé kockázatos klasszikus portfolió. Az Évgyűrűk Nyugdíjpénztár vagyona 2007 végén 73 milliárd forint volt, egy év alatt 21,5 százalékkal nőtt.
Az elnök elmondta: tavaly megkétszereződött az átlépések száma, az előző évi 50 ezerrel szemben akár százezren is lehettek, akik a "lábukkal szavaztak". Ebből az Évgyűrűk kevéssé profitált, Fórizs Sándor szerint azért, mert a pénztárt váltók nem a hozam alapján döntenek. A jutalékok ráadásul továbbra is igen magasak, a százezer átlépés becslése szerint akár 3 milliárd forintot is kivehetett a pénztártagok zsebéből.
Fórizs Sándor is úgy véli: elkerülhetetlen hogy a pénztári szektor az önkormányzati modelltől a befektetési alap jellegű működés felé mozduljon el, s választ kell adni a járadékfizetéssel összefüggő nyitott kérdésekre is.
A pénztárak most még a felhalmozás időszakában vannak, az egyetlen rizikó a működési kockázat, el kell azonban gondolkodni azon, hogy az önkormányzati rendszer - amelyben a pénztárak nem rendelkeznek tőkével - a járadékszolgáltatás megkezdése után, vagyis 2013-tól alkalmasak lesznek-e az azzal kapcsolatos kockázatok (például amit a nemek aránya, az életkor, foglalkozás szerinti megoszlás jelent) elviselésére. A felhalmozási időszakban ugyanakkor az Évgyűrűk elnöke szerint a befektetési alap vagy a nyugdíjbiztosító társaság nem hatékonyabb megoldás.
