A Budapest Ariport utasforgalma az elmúlt években átlagosan 14 százalékkal bővült, tavaly a pandémia előtti rekordot is megdöntve 17,6 millióra emelkedett, és az idei első négy hónap adatai alapján tovább folytatódhat a növekedés. 2030-ra az utasforgalom meghaladhatja a 20 milliót, míg 2040-re a 35 milliót. Ilyen nagyságú utasforgalom mellett szükséges közvetlen kapcsolat kialakítása, amely zöld és gyors megoldást jelent, továbbá a repülőtér vonzáskörzete is megnövekedne.

A beruházás előkészítése az ezt részletező kormányhatározat alapján elkezdődött, a koncessziós pályázatokat fél éven belül kiírhatják.

A tervek szerint új nyomvonal csak Kőbánya és a repülőtér között épülne és a légikötőt az országos vasúti infrastruktúrába kapcsolnák. A koncessziós beruházásra külföldi és magyar beruházókat várnak – emelte ki Nagy Márton, hozzátéve, hogy a hasonló infrastrukturális beruházások népszerűek nemzetközileg.

Az új cargo repülőtér megépítésére azért van szükség, mert a Budapest Ariport lassan eléri évi 400-450 ezer tonna éves forgalmának felső korlátját és az utasszállító forgalom növekedésével már nem jut szabad idősáv a légiáru-forgalom számára.

A kormány 5-6 lehetséges helyszínnel számol, a beruházás már meglévő helyszínen vagy zöldmezős formában is megvalósulhat. Feltétel, hogy a légikikötő non-stop üzemeljen és ehhez olyan helyen kell működnie, ami lakókörnyezettől távol esik. Másik fontos szempont a helyszín kiválasztásánál a konnektivitás, a vasúti és közúti infrastruktúra közelsége – tette hozzá.