Bár a mesterséges intelligencia (MI) kínálta előnyök egyre látványosabban formálják át a vállalati működést, az Európai Unió új, MI-ről szóló rendelete, az “EU AI Act” jelentős kihívások elé állíthatja a magyar cégeket. A 2025 augusztusában hatályba lévő pontok célja, hogy a mesterséges intelligencia rendszerek fejlesztését és alkalmazását meghatározott kockázati szintek mentén szabályozzák — ideértve az elfogadhatatlan, magas, átláthatósági és minimális kockázatot.
A szabályozással nincsenek tisztában, de egyre többen használják
A hazai vállalatok túlnyomó többsége egyelőre nincs felkészülve az új követelmények teljesítésére. Az Intrum európai fizetési jelentése (EPR) szerint a magyar vállalatok közel háromnegyede nincs tisztában azzal, hogy pontosan mit is vár el tőlük az új uniós rendelet. Ennél is aggasztóbb, hogy 54 százalékuk úgy látja, várhatóan nem tud majd maradéktalanul megfelelni az előírásoknak a szabályozás hatályba lépéséig.
Fotó: Depositphotos
A technológia üzleti célú alkalmazása egyre gyorsabb ütemben terjed: 2025-ben a vezetők 63 százaléka már alkalmaz mesterséges intelligenciát a kifizetések kezelésére. Ez az arány jelentős növekedést mutat a 2024-es 47 százalékhoz képest. Ráadásul a vezetők 56 százaléka szerint a technológia fejlődése érdemben javítani fogja a késedelmes fizetések kezelésének hatékonyságát.
Az iparági tapasztalatok is alátámasztják, hogy az MI komoly szerepet játszhat a pénzügyi folyamatok optimalizálásában. Már elérhetők olyan megoldások, amelyek több ezer ügy egyidejű kezelésére, ellentmondásos adatok értelmezésére és mélyebb elemzések készítésére is képesek – ezek révén a kifizetési rendszerek átláthatóbbá és hatékonyabbá válhatnak.
