Milyen szerződéssel foglalkoztatható a diák?
A foglalkoztatási forma minden esetben attól függ, hogy a tanuló melyik oktatási rendszerben vesz részt. A felsőoktatásban tanuló egyetemisták – akár hagyományos, akár duális képzésben vesznek részt – hallgatói munkaszerződés keretében teljesítik kötelező szakmai gyakorlatukat. A középfokú szakképzésben – például technikumban – tanulók esetében viszont szakképzési munkaszerződést kell kötni, jellemzően a teljes képzési időszakra, de nyári gyakorlat formájában rövid távra, akár 2–12 hétre is lehetőség van. Bartók Szandra, a Niveus bérügyviteli menedzsere szerint fontos tudni, hogy mindkét szerződésfajtával munkaviszony jön létre, így a Munka Törvénykönyve vonatkozó szabályait alkalmazni kell.
Fotó: Depositphotos
Mennyi bért kell fizetni a gyakorlati idő alatt?
A gyakorlatos diákokat megilleti a díjazás is. Egyetemisták esetén, ha a gyakorlat legalább hat hétig tart, a minimálbér legalább 65 százakléka jár havonta. Duális képzés esetén ez a díjazás a teljes tanévre vonatkozik, nemcsak a gyakorlat idejére. Szakképzés esetén a tanulók havi jövedelme 2025-ben legalább 100 ezer, legfeljebb 168 ezer forint lehet, amely adómentes, és a központi költségvetésben meghatározott önköltségi összeghez igazodik. Az adómentesség a minimálbér szintjéig érvényes havonta a hallgatók esetében, az ezen felüli összeg után a 25 év alattiak adókedvezménye vehető igénybe.
Hány órát dolgozhat egy diák?
A munkavégzés időtartamát is szigorúan szabályozza a jog. Egyetemi hallgató napi legfeljebb 8 órát, heti maximum 40 órát dolgozhat, túlórát azonban nem lehet elrendelni számára. A szakképzési tanulók esetében a napi munkaidő 18 év alatt legfeljebb 7 óra, felette maximum 8 óra lehet, a munkavégzés pedig kizárólag reggel 6 és este 10 óra között történhet.