Kép:Fotolia

Bankbetét

Ha valaki egyáltalán nem szeretne foglalkozni a pénzével, és csupán az a célja, hogy ne költse el, általában beteszi a bankba, és a különböző futamidejű lekötési lehetőségek között válogat. Manapság azonban bankban tartani a megtakarításainkat szinte luxus, hiszen az vajmi kevés kamattal kecsegtet. Európában az egynapos betéteknél már megjelent a negatív kamatkörnyezet, és a Magyar Nemzeti Bank sem állt meg a kamatcsökkentéssel, jelenleg a magyar alapkamat 1,80 százalék. A központi bankok célja a kamatcsökkentéssel, hogy a kereskedelmi hitelintézetek a szabad forrásaikat inkább kihelyezzék, és pénzhez juttassák a kis- és középvállalatokat, amelyek a nagyvállalatokkal szemben a tőkepiacokon nem jutnak forráshoz. Cégként tehát profitálhatunk az alacsony kamatkörnyezetből, ám kisbefektetőként egyre többen inkább a tőkepiacokon keresnek hasznot.

Legbiztonságosabb, de limitált hozam: államkötvény

A visszafizetést nem az OBA vagy a BEVA garantálja, hanem maga a magyar állam, ráadásul korlátlanul. Mivel kockázatmentes befektetésnek számít, alacsonyabb kamatokra számíthatunk, elvileg. A magyar kormány azonban 4 százalék feletti kamatozású papírokat is kínál, hogy minél többek számára legyen vonzó ez a megtakarítás, és így forráshoz jusson. Ezek elsősorban 1–5 év közötti befektetések, de futamidő alatt is van lehetőség a kötvények visszavásárlására.

Biztonságos: pénzpiaci alapok

Az alap vagyona állampapírokban és bankbetétekben van, és sok esetben a bank tőkegaranciát vállal, ami azt jelenti, hogy a befektető a tőkét nem kockáztatja, csak az elérhető hozamot. A betett pénzünket tehát mindenképpen visszakapjuk, igaz, a kisebb kockázat ára az alacsonyabb hozam. Első befektetésként általában a tőkegarantált alapokat javasolják, amelyekbe akár már rövid távra is érdemes elhelyezni a spórolt pénzünket – olvasható a BankRáció blogon.

Az elmúlt hónap nagy kérdése azonban az volt, hogy a brókerbotrány vajon milyen hatással lesz az alapokra. A Befektetési Alapkezelők és Vagyonkezelők Magyarországi Szövetsége (BAMOSZ) április közepén publikált számai szerint minimálisan, mindössze 0,2 százalékkal csökkent az alapok vagyona, ami az átlagos havi mozgások mértékén belül van. Hónapok óta a legtöbb pénz a vegyes alapokba érkezik, és a pénzpiaci alapokból távozik azok alacsony hozamszintje miatt. Utóbbi egyébként is inkább rövidebb távú – akár néhány hetes vagy hónapos – likvid befektetési forma. Az árfolyamuk jóformán megingás nélkül emelkedhet, cserébe viszont nem is várhatunk el lényegesen magasabb hozamot, mint amit a betétünkért kapnánk a bankban. Az elmúlt időszakban tapasztalható tőkemozgás alapján a befektetők jobban bíznak a vegyes alapokban, a részvényalapokban, a tőkevédett alapokban és a származtatott alapokban. A kategóriák alapján az abszolút hozamú alapok népszerűsége töretlen. Ezeknél a befektetési döntéseket hozó alapkezelő igyekszik minden piaci körülmények között a kockázatmentes eszközöket valamelyest túlszárnyaló pozitív hozamot elérni. Ehhez az elérhető legszélesebb palettáról válogat befektetéseihez, nem csak egyetlen eszközkategóriát vagy piacot képez le. Ebben az esetben a siker a portfóliómenedzser teljesítményének függvénye. Ha igazán jó, a kockázatmentesnek tekintett befektetések hozamait lényegesen túllépő hozamhoz juthatunk anélkül, hogy súlyos kilengéseket kellene elszenvednünk a befektetésünk értékében. Aki a betéti kamatoknál többre vágyik, mégsem szeretné a részvénybefektetések terhét és kockázatait cipelni, legbölcsebben valószínűleg akkor dönt, ha többféle kockázatot képviselő alapokba helyezi a pénzét.

Rizikós: részvények

Azt mondják, hosszú távon a részvények értéke valószínűleg nő, ám rövid távon és pillanatnyi hatások következtében hatalmasat lehet bukni egy-egy cég papírján. És persze nyerni is. Egy menő vezetési stratégia, egy jó üzleti modell vagy egy vizionárius vezető elég lehet ahhoz, hogy egy papír messze felülmúlja a várakozásokat, de egy rossz tulajdonosi lépés a részvényárfolyamok meredek és tartós esését is eredményezheti. Az Amazon részvények 2000-ben 60 dolláron álltak, ma 300 dollár körüli az értékük, a Facebook egy év alatt 300 százalékot emelkedett, míg a BlackBerry papírjai, amelyek 2008-ban még 200 dolláron álltak, ma 10 dolláros árfolyamon cserélnek gazdát. A részvényekre tehát termékismertetőként ráírhatnánk: a múltbéli hozamok semmiféle garanciát nem jelentenek a jövőre nézve, így a hozamgörbék alapján hozott döntésért garanciát nem vállalunk. Az elmúlt két-három évben az amerikai részvénypiacok jóval erőteljesebben emelkedtek, mint az európaiak. Európában ugyanakkor magasabbak az osztalékhozamok, így ha valaki fix hozamra számít, és osztalékos részvénybe fektet, az amerikai papírokhoz képest hasonló kockázati szint mellett magasabb hozamot remélhet az öreg kontinens cégei körében, és a részvények könyv szerinti értékét összehasonlítva is Európa tűnik attraktívabbnak. Mindenesetre a részvényvásárlást egyáltalán nem nevezhetjük kockázatmentes befektetésnek, még akkor se, ha vannak kockázatcsökkentő tippek. Roger G. Ibbotson, a Yale Egyetem School of Managementjének professzora szerint a referenciahozamhoz képest folyamatosan magasabb hozamot úgy érhetünk el, ha olyan cégek papírjait vásároljuk, amelyek után mások nem kapkodnak. Vagyis ő nem ajánlja a blue chipeket.

Értékálló: arany

Az arany a tőkepiacokban csalódottak kedvelt menedékbefektetése, a pénzügyi válság kitörésekor is világszerte meredeken szökelltek az aranyjegyzések. Az inflációs nyomás nélküli alacsony kamatkörnyezetben is népszerű megtakarítás, hiszen a betétek kamatszintjével megegyező hozamra képes. Igaz, ha a jegybank hozzányúl a kamatszinthez, a drágább források szűkítik az árupiaci portfóliót, és ilyenkor a nemesfémek ára zuhanni kezd. Az aranybefektetés lehet papíralapú, illetve a megtakarításra szánt összegért ténylegesen is megvásárolhatjuk az aranyrudat. Bár a fizikai arany és a papíralapú konstrukció hátterében is a nemesfém áll, mégis nagyon különböző a befektetési módok természete. A könnyebben mozgatható értékpapír elsősorban a rövid távra spekulálóknak lehet vonzó, hiszen a certifikátokkal az arany unciánkénti árának mozgása napi szinten is követhető, akár a részvény- vagy a devizaárfolyamok. A fizikai arany jóval nehezebben értékesíthető, még akkor is, ha bizonyos helyeken vállalják, hogy az ott vásárolt befektetési aranyat visszavásárolják.

Csakhogy a befektetési célú aranytömbök vételi és eladási ára jelentősen, akár 10 százalékkal is eltérhet. Ez azt jelenti, hogy legalább ilyen mértékben kell emelkednie az arany árfolyamának, hogy később haszonnal tudjunk túladni rajta. A nagybefektetők általában egy egészséges portfólió kialakítására törekszenek, amelyben a céljaiknak megfelelő arányban van papíralapú arany és kézbe vehető rúd egyaránt. Az arany árának mozgását a nemzetközi pénzpiacok határozzák meg, akárcsak más befektetési konstrukciókét, valamint a kereslet. A befektetők többsége azonban nem a közvetlen nyereség miatt vásárol fizikai aranyat, sokkal inkább az értékállósága miatt, amelyhez nem fér kétség: hosszú távon biztosan inflációkövető a megtakarítás. És egy tévhit: az ékszer – bár szép, és hordozhat értéket – nem befektetési termék. Nehezen és általában mélyen az ára alatt értékesíthető. Ahogyan a papíralapú tranzakcióknak, a fizikai aranyvásárlásnak is vannak járulékos költségei. Mint minden áruhoz, az aranyhoz is kapcsolódik értékesítési, szállítási és raktározási költség, amely fajlagosan annál alacsonyabb, minél nagyobb a megtakarítás volumene.

Felfutóban: ingatlan

Bár általában a kockázatkerülők választják ezt a befektetést, valójában egyáltalán nem kockázatmentes. Hosszú távú megtakarítási forma, de még tízéves távlatban sem garantált a hozam, köszönhetően az ingatlanpiaci áringadozásnak. Ahogyan a műkincs, ez a befektetés sem likvid, és még arra sincs mód, hogy esetleg a megtakarításunknak csak egy részét vegyük ki. Egyesek szerint kockázatosabb, mint a tőkepiaci befektetések, ráadásul több munkával és meglepetéssel jár, ezért vannak, akik szerint nem is érdemes túlsúlyozni az ingatlant a megtakarítási portfóliónkban. A befektető nyeresége a hozam mértékének és biztonságának függvénye: a befektetés nagysága – az ingatlan jelenben kifizetett ára – áll szemben a folyamatosan megtermelt bevétellel, például a kiadásból származó jövedelemmel, valamint az ingatlan jövőbeli értékesítéséből származó tőkenyereséggel. 2008-ban, a pénzügyi válság kirobbanásakor az ingatlanárak meredeken esni kezdtek a kereslet szűkülésének következtében. A KSH adatai szerint tavaly valami elindult, és újból megjelentek a vásárolni szándékozók az ingatlanpiacon. Az alacsony banki kamatok és a brókerbotrány kapcsán pedig tovább fokozódik a helyzet, hiszen ma egy jó helyen, jól kiadott ingatlan akár évi 10 százalékos hozamot is képes produkálni. Ennek biztonsága azonban számtalan dolog függvénye: a bérlők pénzügyi stabilitása, a kiadások tervezhetősége, az ingatlanhoz kapcsolódó további beruházások szükségessége, az értékesítéskor a kereslet-kínálati viszonyok jelentik az ingatlanbefektetés kockázatát.