2015-től megváltoztak a minimumadó szabályai. Ha az adózás előtti eredmény vagy az általános szabályok szerinti adóalap közül a nagyobb érték nem éri el a jövedelem-(nyereség-) minimumot, akkor a kezdő vállalkozásokat és azokat kivéve, akiket elemi kár ért, úgy nevezett minimum vagy elvárt adót kell fizetni. A 2014-es számítások során a minimumadó alapjában még figyelembe lehetett venni az eladott áruk beszerzési értékét és a közvetített szolgáltatásokat. Ez 2015-től már nem lehetséges. Mostantól az összes bevétel és az adóévi tagi hitel növekmény 50%-val növelt összegének 2%-a után kell a minimum társasági adót fizetni. Mindez egyértelműen károsan érinti a kereskedő cégeket, bár a szabályozás indoklása szerint a módosítás célja éppen a nem kereskedelmi tevékenységet végzők hátrányos helyzetének megszüntetése volt – hívta fel a figyelmet a LeitnerLeitner adótanácsadó és könyvvizsgáló cég blogjának legfrissebb bejegyzése.
Persze a vállalkozások dönthetnek úgy, hogy nem fizetik meg az elvárt adót, ilyen esetben egy nyilatkozatot kell benyújtaniuk, de ezzel vállalják az adóhatósági ellenőrzések megnövekedett kockázatát.
A veszteségelhatárolás szabályozása is megváltozott: 2015-től újra „visszatér” az 5 adóéves leírási korlát. Amennyiben az adóalap bármely adóévben negatív, ezzel az összeggel az adózó a következő 5 adóévben döntése szerinti megosztásban csökkentheti az adózás előtti eredményét. Átmenetileg azonban 2014 utolsó napjáig keletkezett veszteség leírható a 2014-es szabályok szerint, de legkésőbb 2025. december 31-ig. Vigyázat: a 2015-ös veszteségek akár el is veszhetnek, ha túl sok a korábbi évek felhalmozott vesztesége! Az új szabályokról itt olvashat részletesebben!
A Tao-kedvezmények szabályainak legfrissebb változásairól itt olvashat!
A felsőoktatás támogatása más adományokhoz képest előnyösebb, hiszen a közhasznú szervezetek, alapítványok támogatása esetén 20%, tartós támogatással is csupán 40% az igénybe vehető adóalap kedvezmény mértéke. Míg bizonyos állami alapok: a Magyar Kármentő Alapba és a Nemzeti Kulturális Alapba fizetett támogatások esetén is 50% adóalap-kedvezmény érhető el.
A társaságiadó-kedvezményekhez kapcsolódik az is, hogy 2015-től kétféle rendszerben támogathatja a látvány-csapatsportokat, a filmművészetet és az előadó művészetet. Mivel erre több megoldás is lehetséges, érdemes segítséget kérnie az optimális mód kiválasztásában, melyről bővebben olvashat korábbi cikkünkben is.
A helyi iparűzési adó területén is van néhány újdonság. A kapcsolt vállalkozások összeszámításánál például figyelni kell a közös ügyvezetésre is, de jó hír, hogy ha nincs adókötelezettség, nem kell adóbevallást benyújtani. (A helyi adókról részletesebben itt olvashat!)
Biztosan sokak számára lesz könnyebbség az is, hogy az innovációs járulék alóli mentességhez szükséges mikro-, kisvállalkozási minősítést kizárólag az adott vállalkozás mutatói alapján kell megállapítani. (A részletes szabályozást itt találja!)
Uniós eljárás miatt változtak az élelmiszerlánc-felügyeleti díj szabályai is, melynek alanyai nem csupán az „élelmiszerláncok”, hanem élelmiszerboltok, cukrászdák vagy éttermek is lehetnek. Újra egységesen 0,1% a díj, melyet főszabály szerint a megelőző naptári év díjköteles árbevételének/bevételének - a népegészségügyi termékadó és jövedéki adó nélkül számított összege alapján kell megállapítani.
Az új szabályok visszamenőlegesen is érvényesek: 2014-re önellenőrzést lehet végezni a megváltozott adósávok és a kapcsolt vállalkozások újraszámítása miatt. A 2015. évre pedig az adózó döntésétől függően lehet időarányosan érvényesíteni a régi és az új szabályokat. Fontos azonban, hogy 2016-tól az új adósávok már teljes évben érvényesülnek, amely a 2015. évi adóterhek több mint dupláját eredményezik a közzétevői reklámadó kötelezettek többsége számára.
És végül, de nem utolsó sorban ne felejtkezzünk el az évzáráshoz kapcsolódó adminisztrációról sem!
Közeledik a transzferár-dokumentációk elkészítésének határideje is, ami megegyezik a társaságiadó-bevallás benyújtásának tényleges időpontjával. Vagyis legkésőbb május 31-ig el kell készíteni, de ha valaki hamarabb nyújtja be a társaságiadó-bevallását, akkor a transzferár-dokumentációt is előbb kell összeállítania. Csak a nagy értékű ügyleteket kell dokumentálni, a nettó 50 millió forintot el nem érő cégcsoporton belüli tranzakciókról már nem kell transzferár-nyilvántartást készíteni. Az értékhatárt adóévenként külön-külön kell vizsgálni. Érdemes nagyon odafigyelni erre a kérdésre a szigorú bírságok miatt: adóalap-korrekció esetén 50% a bírság és a jegybanki alapkamat kétszeresével számolt késedelmi pótlékra kell számítani. Dokumentációs hiányosság esetén 2 millió Ft bírság hiányzó vagy hiányos dokumentációnként, mely ismételt hiányosság esetén még több lehet. A részletes szabályokról itt olvashat!
Tavaly a számviteli törvény is jelentősen megváltozott, melyről részletesen korábbi cikkünkben olvashat. Ugyanakkor, ha még nem tette meg, tovább ne várjon a számviteli politika, az értékelési-, leltározási-, pénzkezelési szabályzat frissítésével sem.
Az EKÁER szabályzat elkészítése ugyan nem kötelező, de nagyon fontos hiányosságokra mutathat rá. Minden közepes méretet elérő, gyártással vagy kereskedelemmel foglalkozó cégnek érdemes elkészítenie. Ez jó alkalom arra, hogy a rendszer helyességét tanácsadóval ellenőriztessék. Az EKÁER ugyanis felhívhatja a figyelmet az áfával kapcsolatos hibákra és hiányosságokra is, mellyel szintén sok bírságot spórolhat meg.
