Az Felnőttképzők Szövetsége (FVSZ) a Magyarországon működő vállalkozások felnőttképzéssel kapcsolatos igényeiről, továbbá gyakorlatáról készíttetett felmérést, a Budapesti Kereskedelmi és Ipari Kamara (BKIK) pedig a hazai vállalkozások szakképzésről, munkaerőpiaci kínálatról kialakított véleményét elemző piackutatás friss eredményeit tette közzé a napokban. Az FVSZ felmérése alapvetően a vállalkozások képzési, továbbképzési gyakorlatának és képzési igényeinek feltérképezésére irányult, de kitért a munkaerő-állomány humán tőkéjének jellemzőire is, és célja volt a különböző képzési lehetőségekkel, valamint az ipar 4.0 hatásaival kapcsolatos vélemények megismerése is.
„A kutatásunkból kiderül, hogy a cégek többsége nem túl kedvezően vélekedik a jelenlegi felnőttképzési formákról, leginkább azért, mert közel háromnegyedük nem tartja kellően rugalmasnak a dolgozóik szakmai és egyéb kompetenciáinak fejlesztéséhez keretet adó felnőttképzési formákat. A válaszadó cégek elsősorban a képzésre szánt idő hosszát csökkentenék, másodsorban a digitális tanulási lehetőségek jobb kihasználásában (e-learning, blended learning szélesebb körű alkalmazásában) látják a fejlesztés lehetőségét”. Utóbbi eredmények összhangban vannak az FVSZ törekvéseivel, ugyanis úgy gondoljuk, hogy az e-learning egy tényleges és jól használható metódus" – mondta el dr. Zsuffa Ákos, a Felnőttképzők Szövetségének elnöke.
Minél nagyobb egy cég, annál nyitottabbak a képzésre
Az FVSZ és a BKIK kutatásából is az derült ki, hogy a hazai cégek támogatják a munkatársak képzését és tanulását, az erre való hajlandóság a cégek méretével egyenes arányban növekszik. Ezzel szemben a képzésbe való becsatlakozás tekintetében a két kutatás között jelentős különbség található. Az FVSZ kutatása úgy találta, hogy a cégek valamivel több, mint fele részt vesz a középiskolások vagy felsőfokú képzésben tanuló fiatalok szakmai képzésében és gyakorlati helyet biztosítanak számukra, míg a BKIK-nak a megkérdezettek nagy része azt válaszolta, hogy a cégek nem tartják magukat alkalmasnak a képzésre, a nagy többség nem is csatlakozott a lehetőséghez, és nem is mutatott rá hajlandóságot.
Az FVSZ kutatásában a választ adók fele úgy definiálta magát, hogy képzési gyakorlata tudatos, tervezett folyamat. A tudatosságra utal, hogy a cégek meghatározó részének külső képzések esetében képzési együttműködése van oktatási intézményekkel és képzési szakértő szolgáltatóval, akkreditált oktatási-képzési vállalkozással, belső képzések esetében pedig számos cég rendelkezik saját tananyaggal, vagy akár mentori rendszerrel is, azaz felkészültek dolgozóik szakmai és nem szakmai kompetenciáinak fejlesztésére. Kedvező képet mutat, hogy csupán a cégek hetede válaszolta azt, hogy egyáltalán nem jellemző a dolgozók képzése vagy a felmérést megelőző három évben nem vettek részt semmilyen képzésen sem a vállalkozás munkatársai.
Mit várnak el a cégek?
„Az általunk vizsgált cégek leginkább a pontosságot, precizitást, az önálló munkavégzésre való alkalmasságot, valamint a terhelhetőséget várják el dolgozójuktól.” Legkevésbé az idegennyelvű kommunikációra való képességet, valamint az informatikai tudás oly mértékű alkalmazását kívánják meg, amely már digitális tartalmak létrehozására teszi képessé a munkavállalót. „A kimondottan fizikai munkát végző, produktív személyek esetében a leginkább szükségesnek tartott kompetenciáknak a pontosság, precizitás, illetve a szabálykövetés bizonyult” – tette hozzá Zsuffa Ákos, az FVSZ elnöke.Az iskolarendszeren kívüli képzéseket tekintve látható, hogy leginkább a szakmai tudás elsajátítása meghatározó OKJ-s képzés formájában, másodrészt a nem szakmai kompetenciák közé tartozó készségek, képességek (soft skillek) fejlesztését célul kitűző képzések, tréningek a legjellemzőbbek. Az iskolarendszeren kívüli képzéseken kívül számos szervezet vállalaton belüli képzések, tréningek formájában fejleszti munkatársai soft skilljeit vagy informatikai/digitális tudását, előbbi a legmeghatározóbb területnek tűnik az új munkaerő betanítását célzó belső képzések mellett.
A munkáltatók versenyképességük megtartása, versenyelőny megszerzése, hatékonyságuk növelése, a technika, technológia változása és az ezzel való lépéstartás kényszere vagy akár munkatársaik megtartása érdekében invesztálnak a felnőttképzésbe, azaz dolgozóik számára képzési lehetőségeket biztosítanak akár saját belső képzések szervezésével, akár külső (iskolarendszerű vagy iskolarendszeren kívüli) képzések, tanfolyamok, oktatások formájában.
A kutatásban résztvevő cégek többsége nem tartja kellően rugalmasnak a felnőttképzés kereteit, formáit, így nem meglepő, hogy úgy vélik, hogy elsősorban a felnőttképzés rugalmasabb szabályozása ösztönözné a gazdasági szereplőket dolgozóik képzésére, továbbképzésére, illetve annak támogatására. A hazai cégek véleménye összecseng az FVSZ törekvéseivel, ugyanis a kutatásból kiderült, hogy a szövetség mellett ők is kiemelten fontosnak tartják a felnőttképzés önálló jogszabályi szabályozásának sürgetését.
