Az Írisz Office adótervező szakértőinek köszönhetően  egyedülálló összefoglalót teszünk közzé, amely a KATA adóalanyisággal kapcsolatos legfontosabb, a legfrissebb változásoknak megfelelő tudnivalókat és legáltalánosabb kérdéseket tartalmazza.

Mi a KATA adóalanyiság lényege?

Fix adózás mellett realizálható akár évi 12 millió Ft.

Kinek ajánlott a KATA alanyiság?

Elsősorban annak, aki több helyről szerez bevételt, és annak együttes összege évente a 12 millió Ft-ot nem haladja meg, illetve egy adózótól származó éves árbevétele nem több mint évi 1 millió Ft. Ha egy kifizetőtől több mint 1 M Ft éves bevételünk van az nem kizáró ok, de ebben az esetben fel kell készülni az adóhatósági ellenőrzésre, mely alkalmával az adózón van a bizonyítási kötelem arra nézve, hogy a létrejött szerződés nem színlelt munkaviszonyt takar.

Kinek NEM ajánlott a KATA alanyiság?

Ha valaki a munkaviszonya helyett KATA alvállalkozói szerződést köt, abból a megfontolásból, hogy így kevesebb a közteher, úgy annak számolnia kell azzal, hogy az így létrejött szerződést a NAV színleltnek minősíti, ami a kifizető szankcionálásával jár. Ha átminősíti az adóhatóság a szerződést munkaszerződéssé, akkor az azt jelenti, hogy a kapott alvállalkozói díjat fogják nettó bérjövedelemnek tekinteni, ami alapján visszamenőlegesen járulékfizetési kötelezettséget állapít meg az adóhivatal, amire késedelmi pótlékot is kell fizetni, és természetesen a bírság sem maradhat el.

Ki lehet KATA adóalany?

• Egyéni vállalkozó
• Egyéni cég
• Betéti társaság (csak magánszemély tulajdonossal)
• Közkereseti társaság (csak magánszemély tulajdonossal)
• Ügyvédi iroda

Ki NEM lehet adóalany?

A fent felsoroltak közül az,

• akinek a bejelentés évében vagy az azt megelőző naptári évben az adószáma törölve lett,
• aki saját tulajdonú ingatlant ad bérbe,
• aki felszámolás, végelszámolás, kényszertörlés alatt áll,
• akinek a tárgyévben vagy az azt megelőző évben szűnt meg a KATA alanyisága.

Milyen adófizetési kötelezettségeim merülnek fel?

Mindössze három adónemről beszélhetünk:

• KATA tételes adó, mely a tárgyhónapot követő hónap 12-ével fizetendő,
• Az iparűzési adó, mely teljes naptári év esetén 03.15-ével és 09.15-ével esedékes, míg ha 12 hónapnál rövidebb a KATA hatálya (pl. szüneteltetés, év közbeni alakulás esetén), akkor az (időarányos) adót két egyenlő részletben, a tárgyévi adóalanyiság első és utolsó hónapját követő hó 15. napig kell megfizetni, ,
• és az évente fizetendő kamarai regisztrációs díj amelyet március 31-ig kell megfizetni.

Mekkora az adó mértéke?

A KATA mértéke 50 000 vagy 25 000 Ft, attól függően, hogy a kisadózó főállásúnak minősül-e vagy sem, illetve 75 000 Ft választás alapján annak érdekében, hogy magasabb legyen a nyugdíjalap, a társadalombiztosítási ellátás és a nyugdíj alapjául szolgáló szolgálati idő.

Az iparűzési adó mértéke, ha az adózó él a választási jogával, akkor évente (2%-os adókulcs mellett) 2×25 000 Ft. Amennyiben nem él a választás jogával, úgy normál iparűzési adót fizet, ami rendszerint magasabb összeg, mint a 2×25 000 Ft.

Továbbá évente egyszer fizetendő a kamarai regisztrációs díj, ami 5000 Ft.

Hónap közben létrehozott KATA adóalany vállalkozás a tört hónapra mennyi adót fizet?

Az adózónak akkor is meg kell fizetnie a teljes tételes havi adót, ha az adott hónapban csak egy napot élt a vállalkozása.

Hónap közben létrehozott KATA adóalany vállalkozás a tört hónapra mennyi árbevételt realizálhat?

Tört hónapban létrejött vállalkozás is teljes havi árbevétellel számolhat, ami idén 1 millió Ft/hó. Tehát egy 11.30-án létrejött KATA adóalany novemberre és decemberre is 1-1 millió Ft árbevétellel számolhat, ugyanakkor nagyon fontos arra odafigyelni, hogy az alanyi adómentesség határát naptári napokban számoljuk, tehát egy november 30-án létrejött adózó bár 2x1 millió Ft árbevételt szerezhetne, alanyi mentesen csak 12 000 000 Ft/365*32=1 052 054 Ft-ot számlázhat.

Mikor elegendő 25 000 Ft-os KATA-t fizetni?

Ha az adózó nem minősül főállásúnak, azaz az alábbi feltételek valamelyike igaz rá:

• legalább 36 órás munkaviszonnyal rendelkezik,
• közép- vagy felsőoktatási intézményben nappali tagozatos aktív hallgató,
• közép- vagy felsőoktatási intézményben nappali tagozatos hallgató, aki tanulmányát szünetelteti, de a 25. életévét még nem töltötte be,
• nevelőszülő,
• rokkantsági ellátásban részesül,
• rokkantsági, baleseti rokkantsági nyugdíjra jogosult,
• külföldön biztosítottnak minősül (meghatározott rendeletek alapján),
• saját jogú nyugdíjas,
• özvegyi nyugdíjas, ha az öregségi nyugdíjkorhatárt betöltötte,
• más KATÁS vállalkozásban már főállású kisadózó,
• KATÁS vállalkozáson kívül egyéni vállalkozóként megfizeti maga után a járulékokat,
• egy másik vállalkozásban társas vállalkozóként (tehát nem munkaviszonyban) megfizeti maga után a járulékokat.

Mennyi számlát lehet kiállítani egy vevő felé?

Bármennyit és bármekkora értékben, DE évente szumma 1 millió Ft feletti egy társaságnak (Figyelem, a kapcsolt vállalkozások egy vállalkozásnak számítanak!) kiállított számla esetén, mind a számla kibocsátójának, mind a számla befogadójának jelentési kötelezettsége van a NAV felé a tárgyévet követően.

Mi történik abban az esetben, ha mégis 1 millió Ft felett állítok ki számlát az év során egy partner felé?

A NAV vélelmezi azt, hogy a felek között nem megbízásos jogviszony, vagy vállalkozási szerződés, hanem munkaviszony jött létre. Ebben az esetben az adózónak kell bizonyítani azt, hogy a jogviszony nem munkaviszonyt leplez. Szankcionálás esetén a számla befogadója az, aki sérülhet.

Hogy bizonyítható, hogy az 1 millió Ft-ot meghaladó bevétel nem munkaviszonyból származik?

Itt a törvény taxatív felsorolást alkalmaz, melyből, ha kettőt teljesítünk, akkor már nem minősítik a szerződést munkaszerződésnek, így elmarad a szankció.

• A kisadózó a tevékenységet nem kizárólag személyesen végezte vagy végezhette.
• A kisadózó a naptári évi bevételének legalább 50 százalékát nem 1 millió Ft feletti bevételekből szerezte. Tehát ha egy adózónak kiállított egy 2 millió Ft összegű számlát, akkor legyen máshonnét legalább 2 millió Ft bevétele, ahol egy esetben sem nagyobb az egy adózótól származó bevétel, mint 1 millió Ft.
• Az a gazdálkodó, ahonnan az 1 millió Ft-ot meghaladó bevétel származott, nem adhatott utasítást a tevékenység végzésének módjára vonatkozóan.
• A tevékenység végzésének helye a kisadózó birtokában áll.
• A tevékenység végzéséhez szükséges eszközöket és anyagokat nem az a gazdálkodó bocsátotta rendelkezésre, ahonnan az 1 millió Ft-ot meghaladó bevétel származott.
• A tevékenység végzésének rendjét a kisadózó határozza meg.
• A KATA vállalkozás egyik kisadózó tagja sem főállású kisadózó (egész naptári évben), és bevételük legalább 50 százaléka olyan adóalanytól származik, ahol a naptári éven belül nem volt a kisadózóknak főállású munkaviszonya vagy nem kiegészítő tevékenységnek minősülő társas vállalkozói jogviszonya.

Hogy szűnik meg a KATA alanyiság?

• Kijelentkezéssel a hónap utolsó napjával.
• A kisadózó kikerülésével, ha a személyét nem pótolják.
• Ha bekerül a kkt.-be vagy bt.-be egy cég, mint tulajdonos.
• Mulasztási bírság kiszabásának jogerőre emelkedésével, ha az nyugtaadási mulasztásból, munkavállaló be nem jelentéséből vagy igazolatlan eredetű áru forgalmazásából adódik.
• Ha az adóhatóság az adószámot véglegessé vált döntéssel törli.
• Az adóalanyiság megszűnéséről rendelkező határozat véglegessé válása hónapjának utolsó napjával, ha a kisadózó vállalkozás NSV-nál nyilvántartott, végrehajtható, nettó módon számított adótartozása a naptári év utolsó napján meghaladja a 100 ezer forintot, azzal, hogy az állami adóhatóság visszavonja az adóalanyiság megszűnéséről rendelkező határozatát, ha a kisadózó vállalkozás az adótartozását az adóalanyiság megszűnéséről rendelkező határozat véglegessé válásáig megfizeti.
• Végelszámolás, felszámolás megkezdése előtti napon.
• Ha saját tulajdonú ingatlan bérbeadásból akár 1 Ft jövedelem keletkezik.
• Korlátolt felelősségű társasággá való átalakulással.

Meddig nem válaszható ismételten a KATA adóalanyiság annak megszűnését követően?

Az adóalanyiság megszűnésének évében és az azt követő 12 hónapban ismételten nem választható a KATA.

Végezhet-e hivatalosan tevékenységet a kültag, illetve aki után nem fizetnek KATA-t?

Nem, csak a tételes adó megfizetése mellett, vagy munkavégzésre irányuló jogviszony (munkaviszony, alkalmi munkavállalás, megbízási szerződés) keretében.

Lehet a kültag kisadózó?

Igen, de ez nem mentesíti a beltagot a KATA alól, hacsak a beltag nem munkaviszonyban van a KATA alany vállalkozásban.

Mikor kell a KATA-t megfizetni?

A tárgyhónapot követő hónap 12. napján, amennyiben ez nem munkanapra esik, úgy az azt követő első munkanapon a NAV KATA 10032000-01076349 számú számlájára. Az utalás közleménye a kisadózó adószáma.

Mi történik, ha a bevétel meghaladja az éves arányosított 12 millió forintot?

Nem szűnik meg a KATA adóalanyiság, de az éves 12 millió forint feletti bevételre 40 százalék többletadó terhelődik, továbbá ez a bevételrész alapja lesz a normál iparűzési adónak is. Ne felejtsük, ebben az esetben megszűnik az alanyi mentesség is, mely csak azt követően választható újra, ha van egy 12 millió Ft-os árbevételt meg nem haladó évünk.

Számolhat-e el költséget a kisadózó?

Költséget elszámolni nem tud, de ha árut értékesít, vagy olyan szolgáltatást nyújt, amit önmaga nem tud létrehozni, akkor az áru/szolgáltatás eredetét számlával kell igazolnia.

Lehet-e áfa-alany a kisadózó?

Lehet, és ebben az esetben a rá áthárított áfát az Áfa-tv. törvény alapján le is vonhatja.

ÁFA alany kisadózó esetében a nettó vagy a bruttó összeget kell figyelembe venni a bevételi értékhatárnál?

Az áfa nem minősül árbevételnek, így nettó 12 millió Ft-os bevétellel lehet kalkulálni.

Mi történik akkor, ha a kisadózó egy hónapon belül több mint 1 000 000 Ft bevételt szerzett?

Semmi, mert a bevételt éves szinten kell vizsgálni. Aki egész évben kisadózó, és van 12 millió Ft árbevételi limitje, akár egy hónap alatt is realizálhatja a bevételét.

Mi történik, ha a kiállított számla ellenértéke csak a következő évben folyik be?

Ez sajnos annyiban probléma, hogy a következő év árbevételi keretét fogja a bevétel csökkenteni.

Van-e specialitása a számlázásnak?

A számlán fel kell tüntetni, hogy „KISADÓZÓ”, egyébként a bírság 500 000 Ft is lehet.

 Mi történik, ha a kisadózó munkaképtelen lesz?

Nem kell adót fizetni azokban a hónapokban, mely egészében a munkaképtelenség (táppénz, GYES, GYED, GYÁS, GYT, ápolási díj, katona, fogvatartott vagy szünetelő egyéni vállalkozó) fennállt, illetve abban a hónapban, amikor a kisadózó munkaképes lesz, de előtte 30 napig munkaképtelen volt. Ennek tényét a tárgyhónapot követő hónap 12. napjáig kell bejelenteni.

Végezhetek KATA-s vállalkozói tevékenységet CSED, GYED, GYES vagy GYET alatt? És mennyi KATA-t kell közben fizetnem?

Ha az édesanya CSED-ben részesül, akkor a baba 168 napos koráig nem végezhet keresőtevékenységet, ideértve az egyéni vállalkozói tevékenységet is. Ha mégis úgy dönt, hogy vállalkozni szeretne, akkor részére megszűnik a CSED folyósítása, és főállású kisadózónak fog minősülni, tehát 50 000 Ft-os (vagy választás esetén 75 000 Ft-os) tételes adófizetésre kötelezett.

Az a kismama, aki GYED, GYES vagy GYET-ben részesül, lehet egyéni vállalkozó, és ebben az esetekben a vállalkozásban végzett tevékenység nem befolyásolja a baba után járó ellátás folyósítását.

Ha egyéni vállalkozóként a KATA adózást választja, akkor 50 000 Ft-os (vagy választás esetén 75 000 Ft-os) tételes adófizetési kötelezettsége keletkezik. Ennek oka, hogy a fent említett ellátások nem keletkeztetnek 36 órát elérő biztosítotti jogviszonyt, tehát a kismama főállású kisadózónak minősül.

Kaphat-e osztalékjövedelmet a személyesen közre nem működő adóalany kültagja?

Kaphat, de az ugyanúgy adóköteles, mint más osztalék (15% SZJA és 19,5% SZOCHO, a SZOCHO-fizetés felső határa a 3 576 000 Ft-os adóalap után megfizetett adó).

Milyen ellátásban részesül a kisadózó?

• 25 000 Ft-os KATA esetében nincs pénzbeli ellátás és nyugdíjalap, sem szolgálati idő.
• 50 000 Ft-os KATA esetében 94 400 Ft-nak megfelelő nyugdíjalap képződik, jár a teljes tb-ellátás, de a szolgálati idő csak részlegesen illeti meg, azaz 1 év alatt 8,5 hónap szolgálati idő keletkezik.
• 75 000 Ft-os KATA esetében 158 400 Ft-nak megfelelő nyugdíjalap képződik, jár a teljes tb-ellátás és a teljes szolgálati idő.
• Szünetelő kisadózónál nem keletkezik szolgálati idő és nyugdíjalap sem.

Milyen jövedelemigazolást kap a kisadózó?

A NAV igazolja nettó jövedelemként az igazolást megelőző évben szerzett bevétel 60 százalékát, de legalább a minimálbérnek megfelelő összeget. Ugyanakkor, ha kkt.- vagy bt.-alanyról van szó, és két tulajdonos van, a bevétel 60 százalékának a felét, míg három tulajdonos esetén a harmadát, de minimum a minimálbér összegét igazolja le az adóhivatal. (Itt olvashat arról, mit kell tudnia a KATA-s jövedelemigazolásról.)

Mikor kell a KATA-bevallást benyújtani?

A tárgyévet követő év február 25-vel.

Hány éves kortól lehetek KATA alany?

Magánszemély csak a 18. életév betöltésével lehet bt. vagy kkt. beltagja, valamint egyéni vállalkozó. Ellenben, törvényes képviselői hozzájárulással bt.-ben vagy kkt.-ben a kültag pozíciót egy kiskorú is betöltheti.

Szerző: 

Írisz Office

A cikk eredeti formában itt olvasható!