Egy friss, nagymintás hazai kutatás kimutatta, hogy az eltérő generációkba tartozó munkatársak nehezebben találják meg egymással a hangot, mint saját kortársaikkal. A generációs különbségek kihatnak a munkahelyi együttműködés hatékonyságára is – ezek a legfontosabb megállapításai a Coaching Team által elvégzett felmérésnek.
„Kutatásunk egyik fő üzenete, hogy érdemes megismerni a másikat, időt és energiát fordítani arra, hogy megértsük a különbözőségeket, akár a generációk mentén is. Versenyelőnyt jelenthet, ha tisztában van egy cég azzal, hogy a különböző korosztályhoz tartozó munkatársait hogyan kezelje hatékonyan, mi az, ami korosztályi eltérés, mit tud előnyére fordítani, és mi az, amire figyelni kell, mert potenciális veszélyforrás lehet a napi munkavégzésben” – hívja fel a figyelmet a vizsgálattal kapcsolatban Lerf Andrea kutatásvezető, a Coaching Team tudásmenedzsment igazgatója.
A beérkezett válaszok mintegy negyede utalt arra, hogy valamely másik generációval kifejezetten nehézkesnek érzik a közös munkát. Az eredményeket nézve leginkább a mostani harminc-negyvenesekkel könnyű együtt dolgozni. A két véglet, a lassan a munkavilágába betörő fiatal, illetve a legidősebb, leginkább nyugdíjasként visszajáró, „veterán” generáció tagjai jelenthetik a legnagyobb kihívást a munkahelyi környezetben. Érdekesség, hogy a harminc alattiak sokkal nehezebben birkóznak meg egy ötven feletti kollégával való együttműködési helyzettel, míg az idősebbek számára kisebb problémát jelent, hogy – legalábbis szerintük - jól szót értsenek a fiatalabb kollégákkal.
Az eredményeket általánosságban, összesítve nézve az X a legnépszerűbb korosztály, azaz a mostani harminc-negyvenesekkel a leginkább könnyű együtt dolgozni. A két véglet, azaz a lassan a munkavilágába betörő fiatal Z, illetve a legidősebb, leginkább nyugdíjasként visszajáró un. veterán generáció tagjai jelenthetik a legnagyobb kihívást a munkahelyi környezetben.
Együttműködés kulcsa: nyitottság, elfogadás, rugalmasság
„A válaszokból egyértelműen kirajzolódott, hogy a nyitottság, elfogadás, rugalmasság hármasa határozza meg a sikeres együttműködést. Mindhárom fogalom azonban kétirányú, egyrészt fontos a saját magunkból eredő, a bennünk lévő, illetve a másik fél hozzáállását jellemző vetülete is” – mondja el Lerf Andrea.
Az oly sokszor narcisztikusnak nevezett nemzedék itt is hozza ezt a jellemzőjét, az Y generáció számára a másik fél nyitottsága a többiekhez mérten erősebben jelenik meg, úgy is mondhatnánk, hogy ezen korosztály egy kicsit kifelé mutogat, a másik hozzáállása hangsúlyosabb, mint a sajátja, a környezetétől még nagyobb mértékben elvárja a nyitottságot, mint amit maga biztosít. A rugalmasság náluk is erősen megjelenik, viszont a vizsgált generációk közül számukra a legkevésbé ad hozzá az együttműködéshez.
Az X generációs válaszok esetében viszont pont a saját maga nyitottsága, elfogadása és rugalmassága kerül előtérbe, illetve a rugalmasság kap nagyobb hangsúlyt. A BB korosztálynál pedig a nyitottság már visszafogottabban jelenik meg, az elfogadás fontossága az együttműködés kapcsán viszont megerősödik.
A kutatásvezető rámutat arra is, hogy ha nincs őszinteség, akkor a bizalmi kapcsolat, bizalmi légkör nem alakítható ki és tartható fent egy szervezeten belül sem, ez egyértelműen következik a számokból. Még egy érdekesség, hogy az idősebbek számára a tisztelet sokkal fontosabb, és nagyobb jelentőséggel bír, mint a fiataloknál. Kiemelkednek ugyanakkor olyan tényezők is, amelyek kortól függetlenül pozitív irányban tudnak hatni a tisztelet meglétére: szaktudás, munkatapasztalat, teljesítmény, kreativitás, élettapasztalat, karizma, egyediség. Fontos különbség rajzolódik ki az eredmények alapján az Y generáció tisztelethez való viszonya kapcsán. A pozíció, a státusz és az anyagi háttér esetében az idősebb korosztály válaszaihoz képest náluk kétszeres hangsúllyal jelennek meg, azaz számukra ez sokkal inkább hozzátesz, erősíti a tiszteletet, mint a többieknél.
Teher alatt nő a pálma – de a pálma nem csapatjátékos
Két gátló tényező emelkedett ki a felsorolt lehetőségek közül: a versenyhelyzet és a stressz. A versenyhelyzetet leginkább a fiatalabbak illetve a nők találják az együttműködést nehezítő tényezőnek, a stressz tekintetében az idősebb BB korosztály tűnik a legpesszimistábbnak, és a hölgyek válaszai alapján is ez jelenti a nehézséget. Érdekes, hogy az Y generáció számára jelent meg a legkevésbé a stressz gátló tényezőként, holott ezt a korosztályt szokták a legstresszesebbnek nevezni, úgy tűnik, hogy az együttműködés kapcsán ez a többiekhez mérten kevésbé zavarja őket.
Tisztelet – a valódi generációs különbség!
Kiemelkednek olyan tényezők, amelyek kortól függetlenül pozitív irányban tudnak hatni a tisztelet meglétére: szaktudás, munkatapasztalat, teljesítmény, kreativitás, élettapasztalat, karizma, egyediség.
Ez a pozíció, a státusz és az anyagi háttér esetében az idősebb korosztály válaszaihoz képest kétszer olyan súllyal jelenik meg náluk, azaz számukra ez sokkal erősebb tiszteletet tud kiváltani, mint a többi korosztály képviselőiből.
„Elmondható, hogy a szaktudás átadására való nyitottság, illetve a korábbi, elismerésre méltó szakmai teljesítmény fokozza a bizalmat és a tiszteletet, míg a tudásféltés, a rossz időgazdálkodás, vagy akár a technikai eszközök nehézkes kezelése roncsolhatja az együttműködés sikerességét” – mutat rá a Coaching Team tudásmenedzser igazgatója.
A kutatást végző csapat immár harmadik éve végzi el az egyes társadalmi korosztályok munkával kapcsolatos sajátosságait vizsgáló felméréseit. Tavaly nagy visszhangot váltottak ki az úgynevezett Y generációval kapcsolatos megállapításai, amelyek a fiatal munkavállalók előmenetellel összefüggő türelmetlenségére mutattak rá.
