Azt, hogy mi tartozik a magáncélú másolás és ezzel a szabad felhasználás körébe, különböző nemzetközi egyezmények szabályozzák. Amíg csak kézírással és írógéppel történt az anyag sokszorosítása, könnyen behatárolható volt ez a kör. A probléma akkor kezdődött, amikor a gépi berendezések - fénymásoló, nyomtató, fax - használata kezdett elterjedni, s ennek hatására kimutathatóan visszaesett a nyomtatott kiadványok forgalma - magyarázza Tóth Péter Benjámin, az Artisjus Magyar Szerzői Jogvédő Iroda Egyesület jogásza.
Először a hetvenes évek elején Németországban épült be az üres audio- és videokazetták árába a reprográfiai, azaz másolási jogdíj. Magyarországon a nyolcvanas évek elején fogadták el a hang- és képhordozókra vonatkozó törvényt. Ahogyan a technika fejlődött, és bővült a jogi szakzsargonban „üres kazetta” néven emlegetett cikkek kínálata, úgy szélesedett a reprográfiai jogdíjjal sújtott termékek köre is. Legutóbb az írható CD és az MP3 adathordozó került be a szabályozási körbe.
A nemzetközi gyakorlathoz képest későn, 1999-ben fogadta el a magyar parlament a már meglévő jogintézmény bővítését a reprográfiai többszörözésre (fénymásolással vagy más hasonló módon történő sokszorozás), másolásra alkalmas készülékek körére és a „copy shop”-okra, vagyis másolásra alkalmas készüléket ellenérték fejében üzemeltetőkre.
Azt, hogy mi tartozik ide, egy most elfogadott kormányrendelet szabályozza. A listán csak a fénymásoló szerepel, ami nemzetközi összehasonlításban példátlanul szűk termékkört jelent. Tóth Péter Benjámin szerint a fax és a nyomtató kimaradása a gyártók erős lobbitevékenységének köszönhető.
A jogdíj kivetésének célja a szerzők kompenzálása az esetlegesen őket ért veszteség miatt. Az, hogy a beszedett összeg valóban eljut-e jogos tulajdonosaihoz, a most megalakult, de ténylegesen még nem működő Reprográfiai Szövetség felelőssége. A jogdíj mértékét és a beszedés módját a szövetség állapítja meg (erre bevált nemzetközi minták vannak), az összeg felhasználásáról azonban nem rendelkezik: a beszedés után a törvény által meghatározott szervezeteknek, a törvényben előírt megosztás szerint átutalja.
A jogszabály három jogosult tagszervezetet jelölt ki: a zeneszerzőket és a zeneműkiadókat az Artisjus Magyar Szerzői Jogvédő Iroda Egyesület képviseli (60 százalék); a vizuális művészeket (fotó, kép) a Hungart (10 százalék); a hírlap-, folyóirat- és könyvkiadókat képviselő harmadik szervezet még csak most formálódik (30 százalék). Az arányokat különböző felmérések és vizsgálatok alapján határozták meg, és bizonyos időközönként felülvizsgálják.
Véleményvezér

Lázár János hatalmas öngólja, a betiltott vonatinfó helyére egyre újabb verziók születnek
A betiltás a digitális világban immár mulatság tárgya.

Ha valaki féláron szeretne friss gyümölcsöt csak Bécsbe kell kiugrania
Hol van már Magyarország egykori olcsósága.

A fideszes oligarcháknak már annyi pénzük van, hogy lebegő luxusvillára is jut Tihanyban
A luxizás magyar császára nagyot villantott.

Gázra lépett a MÁV, pontosság és tisztaság helyett propaganda
A MÁV biztosítja a késést, a sző valódi és átvitt értelmében egyaránt.

Újabb furfangot eszelt ki a kormány a szabad sajtó betiltására Hadházy Ákos szerint
Csökken a normativitása a magyar társadalomnak.