Azt, hogy mi tartozik a magáncélú másolás és ezzel a szabad felhasználás körébe, különböző nemzetközi egyezmények szabályozzák. Amíg csak kézírással és írógéppel történt az anyag sokszorosítása, könnyen behatárolható volt ez a kör. A probléma akkor kezdődött, amikor a gépi berendezések - fénymásoló, nyomtató, fax - használata kezdett elterjedni, s ennek hatására kimutathatóan visszaesett a nyomtatott kiadványok forgalma - magyarázza Tóth Péter Benjámin, az Artisjus Magyar Szerzői Jogvédő Iroda Egyesület jogásza.
Először a hetvenes évek elején Németországban épült be az üres audio- és videokazetták árába a reprográfiai, azaz másolási jogdíj. Magyarországon a nyolcvanas évek elején fogadták el a hang- és képhordozókra vonatkozó törvényt. Ahogyan a technika fejlődött, és bővült a jogi szakzsargonban „üres kazetta” néven emlegetett cikkek kínálata, úgy szélesedett a reprográfiai jogdíjjal sújtott termékek köre is. Legutóbb az írható CD és az MP3 adathordozó került be a szabályozási körbe.
A nemzetközi gyakorlathoz képest későn, 1999-ben fogadta el a magyar parlament a már meglévő jogintézmény bővítését a reprográfiai többszörözésre (fénymásolással vagy más hasonló módon történő sokszorozás), másolásra alkalmas készülékek körére és a „copy shop”-okra, vagyis másolásra alkalmas készüléket ellenérték fejében üzemeltetőkre.
Azt, hogy mi tartozik ide, egy most elfogadott kormányrendelet szabályozza. A listán csak a fénymásoló szerepel, ami nemzetközi összehasonlításban példátlanul szűk termékkört jelent. Tóth Péter Benjámin szerint a fax és a nyomtató kimaradása a gyártók erős lobbitevékenységének köszönhető.
A jogdíj kivetésének célja a szerzők kompenzálása az esetlegesen őket ért veszteség miatt. Az, hogy a beszedett összeg valóban eljut-e jogos tulajdonosaihoz, a most megalakult, de ténylegesen még nem működő Reprográfiai Szövetség felelőssége. A jogdíj mértékét és a beszedés módját a szövetség állapítja meg (erre bevált nemzetközi minták vannak), az összeg felhasználásáról azonban nem rendelkezik: a beszedés után a törvény által meghatározott szervezeteknek, a törvényben előírt megosztás szerint átutalja.
A jogszabály három jogosult tagszervezetet jelölt ki: a zeneszerzőket és a zeneműkiadókat az Artisjus Magyar Szerzői Jogvédő Iroda Egyesület képviseli (60 százalék); a vizuális művészeket (fotó, kép) a Hungart (10 százalék); a hírlap-, folyóirat- és könyvkiadókat képviselő harmadik szervezet még csak most formálódik (30 százalék). Az arányokat különböző felmérések és vizsgálatok alapján határozták meg, és bizonyos időközönként felülvizsgálják.
Véleményvezér

Ez már tényleg ciki, iskolakapu felújításra gyűjtenek adományokat az egyik vidéki nagyvárosban
Ha van már iskola, kapu is kellene.

Érdekes észrevétel, a kormány háborús riogatása óta csökken a születések száma Magyarországon
A demagógia nem használ a gyermekvállalásnak.

Óriási botrány az osztrák jegybanknál is, bár ott nem százmilliárdok tűntek el
Masszázs-gate Ausztriában.