Az első negyedévben a vártnál jobban teljesítettek a fejlett gazdaságok: az euróövezet elkerülte a visszaesést, és az amerikai gazdaság alapfolyamatai is erősek tudtak maradni. Az év közepétől azonban a globális növekedés alacsonyabb fokozatra kapcsolt: a visszafogottabb kereslet, a kínai gazdasági aktivitás csökkenése, a monetáris szigorítások időben elnyúló hatása lassuló GDP-t eredményezett. A lendület visszaesésének mértéke azonban régiónként eltérő volt: az euróövezet a recesszió szélére sodródott, az Egyesült Államok gazdasága ellenálló maradt. Az év egészében a globális GDP-növekedési ütem 2,5 százalék körül alakulhat, ez 2024-ben 2 százalékra csökkenhet.

Enyhülő inflációs nyomás

Az elmúlt hónapokban a fejlett gazdaságokban folytatódott és egyre kiterjedtebbé vált a dezinfláció. A globális energia- és élelmiszerárak normalizációja, a beszállítói láncok feszültségeinek oldódása mellett a gyengébb belső kereslet is segítette az infláció lassulását. A fogyasztói árindexek azonban még mindig meghaladják az általános jegybanki célokat. Az infláció mérséklődése a következő időszakban is folytatódhat, de már érdemben lassabb ütemben, mint a mögöttünk álló időszakban.

Az euróövezetben ennek ellenére akár már 2024 második félévében az Európai Központi Bank (EKB) 2 százalékos középtávú célja alá kerülhet a pénzromlási ütem. A tengerentúlon azonban fenntartható módon legkorábban 2025-re érhető el az inflációs cél. A mérséklődés ütemével kapcsolatos bizonytalanságok miatt a nagy jegybankok várhatóan tartósan fenntartják a szigorú monetáris politikát. Bár nagy valószínűséggel nem csak az EKB, de az amerikai Federal Reserve System (FED) is lezárta kamatemelési ciklusát, az első kamatcsökkentések időpontja továbbra is bizonytalan. Az EKB legkorábban a második negyedévben, míg a FED csak a harmadik negyedévben vághat bele a lazítási ciklusba.