A vártnál jobban nőttek a bérek, de az inflációt nem érték utol

Minden várakozást felülmúlva 17.8 százalékkal nőtt a bruttó átlagbér szeptemberben, miközben a rendszeres keresetek tovább gyorsulva 18.2 százalékkal emelkedtek, 2018 óta pedig 62.3 százalék volt a rendszeres bérek növekedése. A vizsgált hónapban a bruttó átlagkereset 504 100 forint volt a teljes munkaidőben foglalkoztatottak esetében, míg a nettó átlagkereset 347 500 forinton állt. Közfoglalkoztatás nélkül a nemzetgazdasági bruttó átlagkereset 513 200 forint volt a hónapban.

Mire készülhet a kormány?
Meg lehet még menteni az idei évet az ezer sebből vérző gazdaságban?

Online Klasszis Klub élőben Győrffy Dórával!
Vegyen részt és kérdezze Ön is a közgazdászt, egyetemi tanárt!

2025. július 16. 15:30

A részvétel ingyenes, regisztráljon itt!

Az adókedvezmények nélkül számított nettó átlagbér szintén 17.8 százalékkal nőtt, a nettó reálbérek pedig immár 1.9 százalékos csökkenést mutattak a hónapban, az inflációs folyamatok kezdik kiegyenlíteni a dinamikus bérnövekedést. A bérdinamika alapfolyamatait meghatározó és így a monetáris politika szempontjából is kiemelt mutató, a rendszeres bérek növekedése 18.2 százalék volt a hónapban az előző havi 15.6 százalékról látványosan tovább gyorsulva. A nemzetgazdaságban alkalmazásban állók létszáma 1.7 százalékkal emelkedett éves alapon a munkáltatók teljes körénél, így továbbra is látványosan meghaladja a pandémia előtti csúcsát a szint.

Forrás: KSH
Forrás: KSH

Folytatódott és tovább gyorsult az erőteljes bérnövekedési ütem, elsősorban annak köszönhetően, hogy a munkaerő megtartása és odavonzása érdekében, illetve az inflációs környezet figyelembevétele miatt érdemi béremelésre kényszerülnek a munkaadók. Ezen felül a minimálbéremelések teljes bérskálát feljebb toló hatása is szerepet játszik a folyamatban, illetve a második és harmadik körös évközi, inflációra reagáló béremelések is felfelé tolják a dinamikát. Továbbá feljebb tolja a pályát az év elején 200 ezer forintra emelkedett minimálbér és 260 ezer forintra növekvő szakmai bérminimum, amit támogatott a 4 százalékkal csökkenő szociális hozzájárulási adó is, aminek segítségével a teljes bérskála érdemben feljebb tolódik. Így várakozásunk szerint az idei bérnövekedési ütem meg fogja haladni a 17 százalékot, míg jövőre 10 százalék felett lesz a béremelkedés üteme, de utóbbinál a minimálbértárgyalások még gyakorolhatnak befolyást. A bérköltségek látványos növekedése, az évközi tovább béremelések és egyszeri kifizetések, illetve az energia- és alapanyagárak megugrása tovább erősítheti a vállalatok áremelési szándékát, ami még magasabb bérkövetelésekhez vezethet a reálérték megőrzése érdekében, ami közelebb viheti a gazdaságot a klasszikus ár-bér spirálhoz. Ennek látszanak is az első jelei, miután több vállalat is további évközi béremeléseket jelentett be nyár óta, a vállalatok pedig láthatóan tovább emelik az árakat a költségek növekedésére hivatkozva, így amennyiben a várakozások tartósan ezen a szinten ragadnak be az egyre inkább beindíthat egy ilyen spirális folyamatot. Ezeknek a várakozásoknak a tartósan magas szinten beragadását igyekeznek jelenleg a jegybankok világszerte megakadályozni a gazdaságok moderált hűtésével és megtalálni azt az egyensúlyi kamatszintet, ahol ezt még recesszió okozása nélkül meg tudják tenni, ami egyre nehezebb, mivel ezen felül több negatív makrogazdasági tényező is kockázatot jelent. Eközben mivel már hosszabb ideje zajlanak a kamatemelések, de a munkaerőpiaci kereslet láthatóan nem csökken sem a hazai gazdaságban, sem világszerte, így vélhetően a neutrális szint fölé emelkedő kamatok és egy mérsékelt recesszió elkerülhetetlen lesz ahhoz, hogy a szükséges szintre csökkenjen a munkaerőpiaci feszesség, de a bérnövekedés még ezzel együtt is magas maradhat jövőre is. Az erőteljes alap bérdinamikának és az inflációt lekövetni igyekvő pótlólagos évközi béremeléseknek köszönhetően még a várható erőteljes inflációt figyelembe véve is 3 százalék körüli nettó reálbér növekedés lehet 2022-ben. Ágazati bontásban átlag feletti volt a bérnövekedés a hónapban az építőiparban, a vendéglátásban, a közigazgatásban, az egészségügyben és a szociális ellátásban, míg átlag alatti volt a bérnövekedés az energiaszektorban, a hulladékgazdálkodásban, a kereskedelemben, a logisztikában, az ingatlanügyletek és a művészet-szabadidős tevékenységek területén. (Horváth András)

Véleményvezér

Teljes bukta lett Orbán Viktor igazságpillanata

Teljes bukta lett Orbán Viktor igazságpillanata 

Orbán Viktor egyre nagyobbakat lódít egyre kevesebb sikerrel.
Elutasították Magyar Péter feljelentését Orbán Viktor ellen

Elutasították Magyar Péter feljelentését Orbán Viktor ellen 

Az ügyészség döntött Orbán Viktor feljelentése ügyében.
Vatikán már nem békepárti, a pápa az ukrán elnököt fogadta

Vatikán már nem békepárti, a pápa az ukrán elnököt fogadta 

Az új pápa előbb fogadta az ukrán elnököt, mint Orbán Viktort.
Magyar Péter nyilvánosságra hozta, hogy szerinte hol lopott milliárdokat a Fidesz

Magyar Péter nyilvánosságra hozta, hogy szerinte hol lopott milliárdokat a Fidesz 

Milliárdosok aggódhatnak egy kormányváltás esetén.
A szabadság hőseként ünnepelték Karácsony Gergelyt az Európai Parlamentben

A szabadság hőseként ünnepelték Karácsony Gergelyt az Európai Parlamentben 

A budapesti főpolgármester megdicsőült Strasbourgban.
A Fidesz az elmúlt öt év költekezését részben forintleértékelésből fedezte

A Fidesz az elmúlt öt év költekezését részben forintleértékelésből fedezte 

Első helyen az ipari termelői árak drágulásában.

Info & tech

Cégvezetés & irányítás

Piac & marketing


Magyar Brands, Superbrands, Bisnode, Zero CO2 logo