2010 óta a hallgatói létszám a magyar felsőoktatásban „U” alakú pályát írt le. 2010-ben 318 ezren tanultak magyar egyetemeken, majd fokozatos csökkenés után az évtized második felétől ez a szám 250 ezer körül stabilizálódott 2022-ig, mely több, mint 20 százalékos visszaesést jelentett. Az előző két tanév trendfordulót jelentett, 2023-ban 272 ezer, tavaly 293 ezer volt a létszám, ám ez is elmarad a 15 évvel ezelőtti adatoktól. Ugyanakkor a releváns (18-23 éves) korosztály létszáma is szűkült 18 százalékkal. Míg 2010-ben a megfelelő korosztályra vetítve 42 százalék volt hallgató, addig 2024-ben már 48 százalék.
A 2010-es évek elején a felsőoktatásba jelentkezők száma bezuhant (-20 százalék), melyet a tandíjfizetés kiterjesztése magyaráz. Azóta a jelentkezők száma enyhe hullámzás mellett lényegében stagnál, míg a felvettek száma enyhén nő. Ennek oka, hogy a 2010-es évek második felétől kezdődően folyamatosan nő sikeres felvételik aránya: 2016-ban 67 százalék örülhetett a ponthirdetésnél, 2024-ben már 77 százalék.
A képzési területek aránya a teljes hallgatói létszámból (2010, 2024, százalék)
Forrás: KSH.
Mit tanulnak a hallgatók?
Bár a gazdasági szakok veszítettek népszerűségükből az előző években, továbbra is messze ezen a képzési területen tanulnak a legtöbben (18 százalék). Az egészségügy és a szociális gondoskodás 8 százalékról 13 százalékra emelkedett, így mára már a második legnépszerűbb terület. A műszaki tudományok csoportja tartja a 3. helyezését. Bár a tanárképzésre jelentkezők száma az előző évek béremeléseit követően gyorsan felfutott, a szakterület aránya (12 százalék) még mindig elmarad a 2010-es értéktől (15 százalék). Legnagyobb növekményt az informatika mutatott, 3,5 százalékról 9 százalékra emelkedett.
