Őszre tervezi a kormányzat a kis- és középvállalkozók támogatására egy éve kialakított, úgynevezett négylépcsős hitelprogram egyes részeinek reformját. A Gazdasági és Közlekedési Minisztérium várhatóan a nyári holtszezon végére rukkol elő a több éve vajúdó mikrohitelprogram és a szintén alulteljesítő midihitel módosított változatával.

Feszültségek

Bár a kihasználtságot tekintve a midihitel van rosszabb helyzetben, a gazdasági tárca számára a kezdő és nem bankképes vállalkozókat segítő mikrohitelezés megújítása jelent nagyobb feladatot, mert itt nemcsak konstrukcióbeli, hanem szervezeti kérdések is felmerülnek.

A tízévnyi decentralizált működés után 2000-ben, a Magyar Vállalkozásfejlesztési Alapítvány (MVA) bevonásával központosított mikrohitelprogram kevéssé felelt meg a hitelezést addig lokálisan bonyolító helyi vállalkozásfejlesztési központoknak (hvk). A nemtetszés egyik oka az volt, hogy az MVA „bekérte” a hvk-knak addig szabad forrásokat jelentő mikrohitel-állományt. Ennek a kérésnek a húsz központ közül négy a mai napig nem tett eleget. A koordinálási és alapkezelői feladatokat ellátó MVA és a hvk-k közti feszültség mellett nehezítette a helyzetet a konstrukció 2002. tavaszi könnyítése – amelynek nyomán a duplájára nőtt kereslet kiürítette a kasszát –, majd a 2003 nyarán – a négylépcsős hitelprogram meghirdetésekor – hozott szigorítások bevezetése.

A nagyjából a lazítás előtti feltételrendszert – így a hárommillió forintos hitelplafont is –átvevő régi-új mikrohitelprogramon az sem segített, hogy kamatozása a korábbi fixről változóra módosult. Az alap kihasználtsága folyamatosan csökkent, és idén nyárra 50 százalék alá esett.

Vállalkozói javaslatok, kormányzati tervek

Látván a negatív tendenciát, mind az MVA, mind a Magyar Vállalkozásfejlesztési Hálózat Konzorciumba (MVHK) szerveződött hvk-k képviselője, Kovács István a konstrukció könnyítéséért – 5-6 milliós hitelplafon, ötéves futamidő – lobbizott a szaktárcánál, igaz, a konzorcium a rendszer újbóli decentralizációját is legalább ennyire fontosnak tartotta.

Kovács állítása szerint a központosítás után lényegesen megnőtt az adminisztráció, a rendszer rugalmatlanná vált, és lassította a pályázatok elbírálását.

Ezzel homlokegyenest ellentétes az MVA véleménye. Braun Márton ügyvezető igazgató szerint az alap kihasználtsága a tavalyi hibás konstrukció bevezetése előtt teljes volt, a 6-7 hetes átfutási idő pedig nem az alapítvány felelőssége, hanem az az oka, hogy a hiteligényeket elbíráló helyi mikrohitel-bizottságok nem üléseztek elég sűrűn. Az alapítvány ezért indítványozta a testületek kiiktatását, helyettük a döntést a hvk-k ügyvezetőire és mikrohitelezési szakembereire kívánná testálni.

Úgy hírlik, a Gazdasági és Közlekedési Minisztérium (GKM) egyik fél javaslatát sem favorizálja a program újraélesztésében, de az már a júliusi 5-ei kormányhatározatból kiderült, hogy az alap kezelése az MVA-tól átkerül a Magyar Fejlesztési Bankhoz (MFB). (Lapunk információi szerint ugyanis a tárca elégedetlen az alapítvány tevékenységével. Többek közt azt hiányolja, hogy az MVA a saját maga által ajánlott konstrukciót nem támasztotta alá olyan vizsgálati anyaggal, amelynek alapján felelős döntést lehetett volna hozni.) Az összeghatárt szeptember végétől várhatóan ötmillió forintra emelik, és a futamidő is öt évre nő.

Az MFB mint új koordinátor szerepéről lapzártánkig nem sok derült ki, csupán annyit tudni, hogy minősítési, kontrolling- és monitoringfeladatokat lát majd el. László Boglár, a bank szóvivőjének tájékoztatása szerint a halványan vázolt feladatkör nem jelent lényeges többletmunkát a banknak.

Midi kontra Európa

Őszre várható a tavaly októberben indult midihitel módosítása is, bár mint dr. Vadász Mártontól, a GKM főosztályvezető-helyettesétől megtudtuk, konkrét időpontot még nem tűzött ki a tárca. A midihitel iránti érdektelenség bizonyítja leginkább, hogy a konstrukció feltételei nem megfelelőek. Több mint fél év alatt, május közepéig 40, összesen 260 millió forintnyi szerződést kötött a bevont 12 bank és 147 takarékszövetkezet. Ez nagyságrendekkel elmarad a GKM által tervezett 1000–1200 darab, 15 milliárd forintos összértékű éves kihelyezés időarányos részétől.

A hitel tízmilliós felső határa alacsonynak bizonyul az 50 főnél kevesebbet alkalmazó, 700 millió forint árbevételt, illetve 500 millió forintos mérlegfőösszeget meg nem haladó vállalkozóknak. A konstrukciót az sem teszi népszerűbbé, hogy a bankok által maximálisan felszámítható, 3 havi budapesti bankközi kamatláb (BUBOR) + 4 százalékpontos kamat BUBOR-on felüli részét az első három évben átvállalja a kormány.

Vadász Márton tájékoztatása szerint a kereslet fokozása érdekében a tárca várhatóan 25 millióra emeli a hitelplafont, és a támogatás mértékében is lehetnek változtatások.

A könnyítések ellenére kérdéses, hogy a módosított midihitel fel tudja-e venni a versenyt a sikertermék kategóriába tartozó, 3 havi EURIBOR + 4 százalékpontos kamatozású Európa-hitellel, amelynek kamatterhe – szemben a 11,4 százalékos BUBOR-ral – jelenleg nem haladja meg a 6,5 százalékot. A midihitelt kiegészítő, 10–500 millió forintos, 4–15 éves futamidejű hiteltermékből június végéig 989 darab, összesen 57,8 milliárd forint összértékű szerződést kötöttek meg a bankok, így valószínűleg hasznosulni fog a termékre meghatározott 80 milliárd forintos éves keretösszeg.

Meghosszabbított kamattámogatás

A kihasználatlanság a Széchenyi-kártyát sem fenyegeti. A júliusi feltételváltozásokig 500 ezer és 5 millió forint közötti összegre igényelhető forgóeszközhitel-konstrukciót június 30-ig több mint 17 ezer vállalkozó használta fel, számukra összesen mintegy 50 milliárd forintos hitelkeret nyílt meg. A GKM tavaly még 3,5, idén már fél százalékponttal kisebb kamattámogatása mellett a kormányzat a hitelmaximum megduplázásáról döntött, így most már akár 10 millió forintos kártya is igényelhető. A kamattámogatást – az eredetileg 2005-re tervezett felfüggesztés helyett – 2006 végéig 2 százalékponton fenn szeretné tartani a GKM.

Ahogyan az Európa-hitel esetében, úgy a tavaly szeptemberben útjára indított Lánchíd Faktoring Programban sem tervez változtatásokat a tárca. A konstrukció keretein belül 5 százalékpontos kamattámogatás mellett a vállalkozók több százmillió forint összértékű követelést faktorálhatnak az idén júliusban 19 taggal kibővült, immár 37 bankból és pénzügyi vállalkozásból álló hálózat tagjainál. Ezzel a lehetőséggel 2004. június végéig 271 vállalkozó élt mintegy 10 milliárdos követelésállomány faktorálásával, amihez a GKM 370 millió forintos kamattámogatást nyújtott.

Mikrohitel 2000–2004

A 2000-es centralizáció előtt a mikrohitelalap kihasználtsága alig haladta meg az 50 százalékot. Azt követően, hogy az addig a helyi vállalkozásfejlesztési központok (hvk) forrását képező mikrohitelösszegeket az Országos Mikrohitel Alapba (OMA) csoportosították át, és a hitelezés az alapot kezelő Magyar Vállalkozásfejlesztési Alapítványhoz (MVA) került, valóságos sorban állás alakult ki, és még a fejletlenebb régiókban is 300–500 millió forintot sikerült kihelyezniük a lebonyolításban részt vevő hvk-knak a legfeljebb 3 millió forintos, az ötéves futamidő alatt fix kamatozású hitelből. 2002 márciusában az összeghatár 6 millió forintra, a futamidő pedig öt évre nőtt. A kedvezőbbé vált feltételek nyomán rekordokat döntő kereslet az év végére kiürítette az OMA-t, és az MVA rövid időre fel is függesztette az új szerződések kötését. Az MVA, a hvk-k és a GKM is felismerte, hogy ismét változtatni kell, ám az alapítvány további forrást várt a kormányzattól, míg a tárca inkább a konstrukción változtatott. A 2003. szeptember 1-jétől érvényes új feltételek – ismét 3 millió forintos hitelplafon, hároméves futamidő, a mindenkori jegybanki alapkamathoz kötött, változó kamatozás – bejelentése óta azonban folyamatosan csökkent a 14 milliárd forintos alap kihasználtsága. Idén havonta átlagosan 100–200 millió forintot helyeztek ki a hvk-k a lehetséges 300–500 millió helyett, de van, ahol 20 százalék alatti a kihasználtság. Az MVA adatai szerint júliusig összesen 833 millió forint összegű hitel jutott el a vállalkozókhoz. Így, bár az elmúlt négy évben 22 milliárd forint feletti összeg talált gazdára, jelenleg 4,5 milliárd forint pihen az alapban, újabb kormányzati manőverre várva.

Széchenyi-kártya: magasabb plafon

Július elsejével ötről tízmillió forintra nőtt a Széchenyi-kártya hitelplafonja, így már 6, 7, 8, 9 és 10 milliós kártyák is igényelhetők. Pontosabban: azok a vállalkozók, akik egy éven át sikeresen használták a félmilliótól ötmillióig terjedő kártyalimitjüket, immár ennek a dupláját is igényelhetik. Krisán László, a konstrukciót koordináló KA-VOSZ Rt. vezérigazgatója az esemény kapcsán tartott sajtótájékoztatón arra is felhívta a gazdálkodók figyelmét, hogy a megfelelő, két-három éves banki múlttal rendelkezők az emelés előtti összeg duplájánál nagyobbért – de maximum 10 millió forintért – is folyamodhatnak.

A közreműködők köre is bővült júliusban. Az OTP Bank, a Postabank és a Magyar Külkereskedelmi Bank mellett már a Volksbank és a Takarékbank is a hálózat tagjává vált, így további 700 fiókban vált elérhetővé a konstrukció. A magasabb összegű kártyát igénylőknek ezek után is 20 százalékos, negyedévenkénti törlesztési kötelezettségük van, a hitelek biztosítását a vállalkozások tulajdonosainak személyi garanciája és a Hitelgarancia Rt. készfizető kezességvállalása adja. A kártya igénylésekor, illetve a szerződés megkötésekor az összegtől függő kártya- és garanciadíjat kell fizetniük a cégeknek, utóbbi 50 százalékát továbbra is állami támogatás fedezi.

A KA-VOSZ Rt. az év hátralevő felében több újdonságot is be szeretne vezetni. Az egyik ezek közül a bankközi adóslista kiegészítőjeként felállított, a Széchenyi-kártya programban részt vevő vállalkozók adós-nyilvántartási rendszere. Ez árnyaltabb információkat nyújtana, és a rendszer stabilitását szolgálná. Igaz, a rossz hitelek eddig nem okoztak gondot: az elmúlt egy évben a több mint 17 ezer igénylő közül csupán 37-en nem fizették vissza tartozásukat. A társaság tervezi még egy belső platformon megvalósuló elektronikus piactér létrehozását is a kártyával rendelkező vállalkozók számára.