Miután meghódították a gépjármű, a lakáscélú és a szabad felhasználású kölcsönök piacát, a devizahitelek a vállalati vezetők szemében is egyre kelendőbbek. A Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyeletének (PSZÁF) jelentése szerint az év első felében a külföldi pénznemben nyújtott hitelek ötször jobban fogytak, mint "forintos" társaik, június végéig 13,3, éves szinten pedig negyedükkel nőtt az állományuk. Ám mivel súlyuk még nem meghatározó a vállalati hitelek piacán, a forinthitelek iránti, 2003 első felében mért 5,7 százalékos bővülés felére morzsolódó keresletnövekedés az összes kihelyezés dinamikájának lassulásához vezetett.

A PSZÁF szerint a hitelezés devizásodása a májusi EU-csatlakozás hatására gyorsult fel: míg a nyilvántartott szerződések száma április végén 2,4, addig az év derekán már 4,1 százalékkal volt nagyobb az előző időszakénál. A növekedésben a pénzpiaci lehetőségek iránt egyre inkább érdeklődő mikro-, kis- és középvállalkozói (kkv) szektornak is fontos szerepe van, miután a bankok is - látván a fejlődési potenciált- fokozódó figyelmet szentelnek ennek a szektornak, ami a hitelkínálat folyamatos bővüléséhez vezetett.

A piaci alapú forinthitelek kamatait azonban a magas jegybanki alapkamat miatt szintén két számjegyű budapesti bankközi kamatláb (BUBOR) nem engedi 15 százalék alá benézni, és az államilag támogatott konstrukciók hatékonyságát is rontja. Így nem csoda, hogy a kisebb vállalkozók is inkább a 6-8 százalékos kamatozású, de kockázatosabb svájci frank-, illetve euróalapú kölcsönöket preferálják. Népszerűségüket növeli, hogy a bankok leggyakrabban nem külön termékként kínálják őket, hanem hitelfajtánként lehetővé teszik a devizák közti választást. Például az Erste Bank az ötmillió forintnál kezdődő forgóeszköz- és folyószámla-, valamint tízmilliós alsó korlátú beruházási hitelét a hazai pénznem mellett dollárban vagy euróban is nyújtja. A HVB Bank továbbment: EU Expresz fantázianevű, 4-12 éves futamidejű, 20-250 ezer eurónak megfelelő értékek közötti beruházási hitele forint és euró mellett a bank által jegyzett többi devizában - akár angol fontban - is felvehető. A kamatozást azonban csak egy- vagy háromhavi BUBOR, illetve az euró bankközi kínálati kamatláb (EURIBOR) plusz - a hitelvizsgálat eredményétől és a vállalat bonitásától függően - évi 0,5-5 százalékpontban határozza meg. A rövid és hosszú lejáratú forinthitelek devizás megfelelői megjelentek a Magyar Külkereskedelmi Banknál (MKB), az OTP Banknál és a Raiffeisen Banknál is, az élesedő versenyre tanúbizonyság, hogy utóbbi a november végéig benyújtott hitelkérelmek esetében elengedi a bírálat díját.

Szabad felhasználás

A hitelintézetek szemében a kkv-k hitelezési kockázata vetekszik a lakosságéval, a kezdő vállalkozókat eddig jellemzően kerülték is. Azonban úgy látszik, ez lassan megváltozik. Például a Budapest Bank kezdő vállalkozóknak is kínálja ingatlanalapú Alfa hitelét, amely forint mellett euróban és svájci frankban is hozzáférhető, és vonzerejét jócskán növeli, hogy legfeljebb 80 millió forintos kerete szabadon felhasználható. A devizahitel kamata egyhavi EURIBOR - jelenleg 2,1 százalék - plusz a hitelminősítéstől függően maximum 3,8 százalék, amihez még hozzájön a havi 0,225 - éves szinten mintegy 2,5 - százalék körüli kezelési költség. (A forinthitel éves kamata ehhez képest 16 százalék.) A futamidő éven belüli és éven túli (maximum 5 év) is lehet, eseti és rulírozó hitelként is használható.

Ugyanebbe a kategóriába tartozik a CIB Bank ingatlanfedezetes hitele, az egy részletben folyósított 3-50 millió forintnak megfelelő euró- vagy svájci frank hitel csak éven túli futamidőre igényelhető. A piacon lévő más devizahitelekkel szemben kamatát évente rögzítik, ez jelenleg svájci frank esetében 6,5, euró esetében 8, forintban 17,75 százalék. A teljes hiteldíjban benne van a 1,5 százalékos, a fennálló tőketartozásra vetítve évente előre fizetendő kezelési költség, ezen felül pedig számolni kell az alkalmankénti 15 ezer forintos folyósítási jutalékkal. A bankok járulékos költségein túl az ingatlanfedezetes hitelek számos pluszköltséggel járnak, mint az értékbecslői vagy a közjegyzői díj.

Kockázati tényezők

A devizahitelek költségét a bankok a különböző pénzpiaci kamatbázisokat - EURIBOR-t vagy LIBOR-t, azaz a londoni bankközi kínálati kamatlábat - alkalmazva a pénznem, a futamidő és a kamatfizetés gyakoriságának megfelelően alakítják, ehhez csapják hozzá a kockázati felárat és a saját profitjukat, ami például az OTP-nél devizanemtől függően az éven belüli hitelek esetében 2,25, az éven túliaknál 3,5 százalék.

A devizahitelek mind változó kamatozásúak, és leggyakrabban negyed- vagy félévente áll fenn a kamat- és tőketörlesztési kötelezettség, ekkor kerül sor a következő kamatperiódusra érvényes kamatláb rögzítésére is.

A devizahitelben gondolkodóknak meg kell fontolniuk, hogy milyen pénznemben kívánnak eladósodni, a kamatkockázat ugyanis eltérő. Nem mindegy, hogy a két évvel ezelőtti 0,25 százalékos történelmi mélypontról mára 0,7-1 százalékra ugró svájci frank vagy az utóbbi időben 2 százalékon stagnáló euró bankközi kamatlába alapján terhelik a vállalat számláját a törlesztés napján. Az eurózónához való csatlakozás 2010-es időpontjáig a jegybanki alapkamatnak meg kell közelítenie az eurózónában érvényes rátát - tehát a devizahitelek kamatelőnye csökken -, s azután már nem kell kamatkockázattal számolni a közös pénznemben denominált hiteleknél, s a most még számottevő bizonytalanságot jelentő árfolyamkockázat sem jön majd szóba.

Hiányos védelem

A devizahitelek törlesztőrészleteinek kedvezőtlen alakulását a hazai kkv-kör kevés eszközzel védheti ki. Az egyik lehetőség az előtörlesztés, amelyet a CIB -nél az érintett összeg 0,25 százalékát kitevő díjtétel sújt. A szerződésmódosításért a Raiffeisen Banknál 10 ezer forintot, az OTP-nél az érintett összeg 0,35 százalékát plusz 15 ezer forintot kérnek el, az MKB-nál ugyanez 1 százalék, minimum 30 ezer forint.

A másik lehetőség az adósság másik devizára konvertálása, ami az említett átjárhatóság miatt viszonylag könnyen megoldható. Az "átigazolások" költséghatékonyságát azonban a szerződésmódosítási díjon túl az átszámítás során esetlegesen elszenvedett árfolyamveszteség is csökkenti. A nem várt árfolyamhatások kivédésére ugyan határidős deviza- és opciós ügyletekkel is fel lehetne készülni, a kockázat ilyen mélységű kezelése azonban nem terjedt el a hazai kisvállalkozói szférában. Ehhez az is hozzájárult, hogy a bankok a kkv-kör felől jövő elenyésző kereslettel indokolva a nagyvállalatokhoz és intézményekhez igazították az ügyletek feltételeit. Az OTP-nél, a CIB-nél és az Ersténél a határidős devizakontraktusok minimális mérete 100 ezer, a Volksbanknál és a Citibanknál 50 ezer euró, és főként éven belüli lejáratúak. Mindezen túl a devizahitelek, a kevesebb veszélyt hordozó, de adott esetben drágább államilag támogatott forintkonstrukciók vagy a még drágább piaci alapú forinthitelek közötti választás előtt a vállalkozóknak ajánlatos a járulékos költségek, az elfogadható biztosítékok és egyéb szerződésben rögzített kötelezettségek figyelembevételével meghozni döntésüket, mert ezek lényegesen befolyásolhatják az adott hitellehetőség hatékonyságát.