Néhány éve még csak az export-import vállalatok részére léteztek devizaalapú hitelek, és magánemberként sokáig csak az autószalonok üvegfalai mögött lehetett találkozni ezzel a kifejezéssel. Aztán a lakáshitelek állami kamattámogatásainak szigorításakor megjelentek az első devizaalapú lakásvásárlási kölcsönök, s a sikerük minden várakozást felülmúlt.
A siker titka
Az elmúlt egy évben a hazai pénzintézetek igyekeztek minél inkább kiszélesíteni palettájukat, így a lakás- és autóvásárlási hitelek mellett megjelentek a jelzálog alapú, ingatlanfedezetes kölcsönök is, amelyek teljesen szabadon felhasználhatók. A siker titka teljesen nyilvánvaló: a devizaalapú hitelek kamata a jelenleg hatályos forintalapúakénál jóval alacsonyabb, még kiegészítő állami kamattámogatással együtt is. Az első aggodalmaskodó hangok azonban máris megszólaltak. A Magyar Nemzeti Bank aktuális - májusi - kamatvágása, illetve a magyar hitelek Standard & Poor's általi leminősítése május 27-én ugyan nem ingatta meg komolyabban a forint árfolyamát, így a devizahitelek kamatai sem emelkedtek meg, egyesek szerint mégis tömeges fizetésképtelenség várható, ha a forint pozíciója jelentősebben romlik.
A bankok - a kormány döntéseire hamar reagálva - mostanra beépítették a február elsejével életbe lépett Fészekrakó-programot is konstrukcióikba, így a feltételeknek megfelelő igénylőknek sem kell lemondaniuk a devizahitelek előnyeiről. (A Fészekrakó-programban olyan harminc éven aluli házaspárok és élettársak, valamint gyermeküket egyedül nevelő szülők vehetnek részt, akiknek van annyi jövedelmük, hogy a felvett hitelt, ami a lakás árának vagy az építési költségnek akár a 80-90 százalékára is rúghat, törleszteni tudják.)
Áldás vagy átok?
Az ügyfelek választási lehetősége általában ki is merül az euró és a svájci frank között, s mivel általában a rövid távú érdekek érvényesülnek, az ügyfelek többsége az utóbbi mellett dönt. A CIB Bank internetes oldalán található hitelkalkulátor segítségével ugyanis könnyedén kiszámítható, hogy azonos feltételek mellett (10 millió forint, 15 évre, június elsejei árfolyamok figyelembevételével) az Otthonteremtő-hitel havi részlete az első évben - hazai devizában felvéve - 79 ezer 389 forintra, az euróalapú hitelé 79 ezer 209 forintra rúg, ezzel szemben, ha a svájci frankot választjuk, akkor alig 68 ezer 860 forintot fizetünk havonta.
Talán ezért is lehet, hogy a magyar lakosság devizaadósságának több mint háromnegyede svájci frank alapú. Különösen kiemelkednek a személyautókra felvett devizahitelek, ezek túlnyomó többsége ebbe a kategóriába tartozik. A konstrukció rövid távon - sőt az utóbbi évek adatait visszanézve is - igencsak kedvező, a jövőt tekintve azonban már nem ilyen egyértelműen derűsek a jelek.
A svájci jegybanki alapkamat értéke sokaknak talán nem érdekfeszítő információ, de igencsak befolyásolhatja a devizahitelek törlesztőrészletét. Ugyanis, ha - egyébként azonos feltételek között - emelkedik az ország alapkamata, akkor a deviza vonzóbb célpont lesz a befektetők szemében, akik többet vásárolnak belőle, így nő az árfolyama. A svájci jegybank alapkamata tavaly 50 bázispontot emelkedett, azaz 0,25 százalékról 0,75 százalékra változott, és egyes elemzők további 1-1,5 százalékpontos emelkedésre számítanak. Mindez 10-15 százalékkal emelheti meg a CHF/HUF árfolyamot, aminek nyomán 14-15 százalékkal drágulhat a havi törlesztőrészlet. Ez a példánk esetében akár 79 ezer 189 forintos összeget is jelenthet, ami már nem jelent szignifikáns különbséget a másik két változattal szemben.
Hosszú távra euró?
A kormány jelenlegi álláspontja szerint 2008-ban - elemzők szerint inkább 2010-ig bezárólag -Magyarország bevezeti az eurót, ahonnan kezdve az Európai Központi Bank által meghatározott alapkamat lesz az irányadó. Azaz, aki most euróalapú hitelt vesz fel, az legfeljebb 3-5 évre tervez árfolyamkockázattal, hisz onnantól kezdve tartozása a hazai fizetőeszközben lesz denominálva. Ráadásul az euró bevezetéséhez elengedhetetlen feltétel, hogy legalább két évet eltöltsön az ország az ERM-II rendszerben, amely legfeljebb plusz-mínusz 15 százalékos kilengést engedélyez a forint számára az euróval szemben, ami tovább limitálja az árfolyamváltozásból eredő kockázatokat. (A magyar kormány és a Magyar Nemzeti Bank egyébként évek óta tartja magát a 15 százalékos sávhoz, igaz, a jegybanki középárfolyam változtatásának lehetőségét fenntartják. Legutóbb 2003. június 4-én tolták el az intervenciós sáv közepét 276,1-ről 282,36 forintra.)
Vállalkozói hitelek
A pénzintézetek természetesen kis- és középvállalatok (kkv) részére is széles körben nyújtanak devizahiteleket. A kölcsönök egy része ismerősen cseng a lakossági szektor köreiből is - például jelzálog alapú ingatlanfedezetes devizahitel -, a szezonális áthidaló-, illetve forgóeszközhitelek azonban már csak és kizárólag a kkv-szektor számára érhetők el, sőt a megszokott euró és svájci frank mellett itt már megjelennek az angolfont- és a dollár-hitelek is.
Mivel itt jellemzően rövid távú kölcsönökről szó, a vállalkozókat kevésbé mozgatja meg egy kedvezőbb törlesztőrészlet vagy az alapkamat alakulása; sokkal fontosabb az, hogy vajon cégük milyen devizában jut hozzá a bevételeihez.
A lekötött vagyon terhére nyújtott, úgynevezett lombardhitelekhez is hozzá lehet jutni devizaformában, sőt itt a lekötött betét nagyságának függvényében állapítják meg a kamatot. A legújabb konstrukciókban pedig a kormány által meghirdetett Európa Hitelprogram keretében lehet devizahiteleket felvenni, amelyek kamatozását a bankközi euróhitel-kamatlábhoz kötik a pénzintézetek.
