Elsősorban a személyi jövedelemadóban bekövetkezett változásokra figyelt a jövő évi adóváltozások előkészítésekor a közvélemény, és főleg azok, akik hittek a kormányprogramban beígért adócsökkentésben. Az elv: ha szükséges, a magas jövedelműek fizessenek többet, míg az alacsonyabb jövedelműek kevesebbet.

A változás irányai

A hosszas parlamenti viták és egyeztetések után jövőre végül is megszűnik a középső, jelenleg 26 százalékos szja-kulcs. A legfelső 38 százalék lett, amit 1,5 millió forintos éves jövedelem felett kell fizetni. Ez alatt 18 százalék az adómérték. Mivel az adójóváírás fennmarad, így az 57 ezer forintra módosuló minimálbér, illetve évi 800 ezer forintig a jövedelem adómentes marad.

Megváltozott a munkavállaló béréből levonandó 8,5 százalékos nyugdíjjárulék felső határa is: 5,507 millió forintról 6 millióra. Vagyis a havi 500 ezer forintnál többet keresők jövőre közel 59 ezer forinttal több nyugdíjjárulékot fizethetnek. Cserébe viszont majd magasabb nyugdíjra lesznek jogosultak, s a jövedelmük sem csökken az szja-kulcsok változásának köszönhetően. Az szja-hoz kapcsolódó akókedvezmények köre azonban erősen lecsökkent.

A kormány távlati céljai között szerepel az adórendszer semlegességének az erősítése, a társadalombiztosítási terhek mérséklése, a tételes egészségügyi hozzájárulás eltörlése és az adóbevallással kapcsolatos terhek csökkentése. Az áfa esetében pedig a jövő a normatív adókulcs fokozatos csökkentése.

Már most pozitív változás azonban, hogy valóban vannak a gazdaság egészére jótékonyon ható, beruházásösztönző elemei a 2005. évi adórendszernek. Ilyen többek között, hogy a helyi iparűzési adónak a jelenlegi 25 helyett a 30 százaléka írható majd le a társasági adóból. Továbbá, hogy milliárdos nagyságrendről 100 millióra csökkent annak az összegnek a határa, amelynek a kutatás-fejlesztési célú befektetése után fejlesztési adókedvezmény vehető igénybe. A szoftverfejlesztők bérköltségének a 10 százalékát négy éven keresztül adókedvezmény illeti. A tételes egészségügyi hozzájárulás 3450 forintról 1950 forintra csökkent. És vannak még létszámnövekedéshez kapcsolt, a társasági és az iparűzési adóalapban érvényesíthető kedvezmények.

A kormány további szabályozási elképzelései között szerepel az iparűzési adó és az osztalékadó fokozatos megszüntetése, a közteherviselési rendszer egyszerűsítése és az egyéb vállalati adók mérséklése.

Társasági adót csökkentő tételek

Érdemes jövőre a filmművészetet támogatni, mivel jövőre a nem megrendelésre készült film gyártásához adott összeg adómentes. Nem jár viszont adóalap- és adókedvezmény, ha a támogató a filmhez kötődő vagyoni jellegű jogot szerez. Nem változott, hogy a filmalkotásra jóváhagyott támogatások összértéke nem haladhatja meg a Magyarországon felmerülő közvetlen gyártási költségek 20 százalékát, s ha az elkészült filmet a mozgóképekről szóló törvény szerinti V. kategóriába kell sorolni.

Jövőre azok is csökkenthetik a társaságiadó-alapjukat, akik szabadságvesztésből szabadulót, illetve pártfogó felügyelet alatt állót foglalkoztatnak, mégpedig az e személyek keresete után fizetett, legfeljebb 12 havi társadalombiztosítási járulékkal. A járulékok továbbra is elszámolhatók költségként.

A kis- és középvállalkozások adózás előtti eredményüket a szabadalmi, a használati és formatervezési mintaoltalom megszerzésének és fenntartásának díjával csökkenthetik, kivéve, ha az kutatás-fejlesztési közvetlen költség.

Létszámbővítés esetén adóalap-kedvezményre jogosult az adóév első napján mikrovállalkozásnak minősülő adózó, ha a megelőző adóévben átlagosan legfeljebb öt főt foglalkoztatott. A kedvezmény - ami az adóév első napján érvényes éves minimálbér - minden plusz fő után levonható az adóalapból. Év közbeni létszámnövelés esetén ez arányosan érvényesíthető. S ha az adózónak köztartozása van, ez a kedvezmény nem érvényesithető. Aki azonban igénybe veszi, de három éven belül csökkenti a létszámot, szankcióra számíthat, ami maximum az igénybe vett kedvezmény plusz 20 százalék.

Levonható az adóalapból az önkormányzatnak legalább 60 napra bérlakás céljára bérbe adott lakás bérleti díjának a fele. De ha az adózó korábban felmondja a szerződést, meg kell fizetnie az addig levont adónak a maradék hónapokkal arányos részét, és az arra érvényes késedelmi pótlékot is.

A K+F szoftverfejlesztést végzők négy adóév adójából egyenlő arányban elosztva visszatarthatják a kutatási, kísérleti, fejlesztési tevékenységük közvetlen költsége részeként elszámolt bérköltség, valamint a munkaviszonyban álló szoftverfejlesztő béreként elszámolt költség 10 százalékát.

S ne feledjék: off-shore társaságok utoljára 2005-ben alkalmazhatják a jogszabályban rájuk vonatkozó társaságiadó-kedvezményüket!

Az osztalékadóval kapcsolatos fontos változás, hogy akkor adómentes, ha az Európai Unión belüli anyavállalat részesedése a leánycégben két éven át folyamatosan legalább 20 százalék. Korábban legalább 25 százalék volt a követelmény.

Megváltozott az értékcsökkenés elszámolhatósága is. A korábban 33 százalékos, illetve 14,5 százalékos kulcs alá tartozó új gép, berendezés, felszerelés esetén, valamint a szellemi termékek és kísérleti fejlesztések eredményeinél 2005-ben az 50 százalékos leírási kulcs alkalmazható. De nem visszamenőleg, csak a 2005-ben vagy azt követően beszerzett és előállított eszközök esetén. A közúti személyszállításban használt autóbuszok 20 százalékos leírási kulccsal és a számviteli törvényben meghatározott terv szerinti értékcsökkenéssel is leírhatók.

A társasági adót növelő tételek

Rossz hír a cégeknek, hogy jövőre már nem csökkenthetik az adóalapjukat a behajthatatlan követeléseknek a 25 százalékával sem. A bíróság előtt nem érvényesíthető és elévült követelés mindenképpen adóköteles, és a vállalkozás érdekében nem elismert költség. A hitelintézet és a befektetési vállalkozás sem csökkentheti adóalapját a behajthatatlanság alapján.

Megszűnik az a lehetőség is, hogy a megrendelt kutatás-fejlesztési szolgáltatás közvetlen költségével (illetve különleges esetben ennek a háromszorosával), csökkentsük az adózás előtti eredményt, ha a szolgáltatást teljesítő felsőoktatási intézmény, költségvetési szerv nem ad olyan nyilatkozatot, hogy a teljesítéshez nem vette igénybe társaságiadó-alany vagy egyéni vállalkozó K+F-szolgáltatását. A megrendelt K+F-szolgáltatás újabb megrendeléssel történő teljesítése is kizárja a kedvezmény igénybevételét.

Sajnos, jövőre az adó és a hozzá tartozó késedelmi pótlék megfizetése nélkül nem használható fel a fejlesztési tartalék sem, ha az adózó az adózás előtti eredményből levont összeget olyan tárgyi eszközre számolja el beruházásként, amelyhez ellenérték nélkül jutott, vagy amelyre nem számolható el terv szerinti értékcsökkenés (mint például a telekre, a képzőművészeti alkotásra).

Szigorítás a kapcsolt vállalkozások közötti, nem szokásos piaci áron kötött ügyletek esetén, hogy ha az adóalapot módosította a jegyzett tőke nem pénzbeli hozzájárulással megvalósult emelése vagy tőkekivonás, akkor az ügyletkötés előtt már többségi irányítást jelentő befolyással rendelkező tagnak, részvényesnek az eredeti feltételek szerint kell adóznia.

Talán keveseket érint, de jegyezzük meg: halászati tevékenységet szolgáló beruházás - jogharmonizációs okok miatt - nem részesíthető adókedvezményben.

Egyszerűsített vállalkozói adó (eva)

2004. május 1-jétől közösségi adószámot kell kérniük azoknak, akik exportálnak az Európai Unióba, vagy 10 ezer euró feletti értékű terméket szereznek be. Ez jövőre sem változik, de aki közösségi adószámmal rendelkezik, az nem lehet evás.

Az eva választásának, illetve az evában maradásnak a feltétele változatlanul az áfával növelt bevétel 25 millió forintos értékhatára. Ám új előírás, hogy az evaalanyiság azonnal megszűnik, ha a naptári évben összesen 25 millió forintot meghaladó előlegről bocsátottak ki számlát. A jogi személyiség nélküli gazdasági társaság megszűnésekor az eva adóalapjának megállapításakor növeli a bevételt a kiszámlázott, de még be nem folyt összeg.

A továbbiakban nem számít bele az eva adóalapjába a kapott kártérítés, kártalanítás, továbbá "az adóalany vállalkozási tevékenységéhez használt vagyontárgy károsodására vagy megsemmisülésére tekintettel a károkozótól vagy annak felelősségbiztosítójától vagy harmadik személytől a káreseménnyel kapcsolatosan kapott bevétel". Vagyis a casco például nem tartozik ebbe a körbe, az továbbra is bevétel.

További változás, hogy evaalannyá válhat az egyénileg tevékenykedő európai közösségi jogász is, kivéve, ha tevékenységét ügyvédi társulás tagjaként vagy alkalmazottjaként végzi. Az az evás vállalkozó pedig, aki 2003-ban azért került ki az evások köréből, mert pénzforgalmi bankszámláját nem közölte, 2004. december 1. és 20. között visszajelentkezhet 2005-re. 

Természetbeni juttatások

Bár már az idén is nagyon szűk körben lehetett adómentesen természetbeni juttatásokat adni, ez jövőre tovább szigorodik. Például az utalványokon, jegyeken, kuponokon nagyon pontosan fel kell tüntetni, hogy mire szólnak. Viszont enyhülés, hogy a munkavállaló közeli hozzátartozója is részesíthető ilyen juttatásokban. Nem minősül természetbeni juttatásnak a foglalkoztató által biztosított termék, szolgáltatás. Így feltétel nélküli természetbeni juttatás például a magánszemély részére biztosított üdülés, de csak akkor, ha azt nem a foglalkoztató adja. Természetbeni juttatás az úthasználatra jogosító bérlet, jegy, illetve ha ezt valaki magáncélra is használja, akkor az igazolt költségen felüli rész vagy a teljes érték 50 százaléka. Az iskolakezdési támogatás 17 ezer forint. Az étkezési utalvány havi 4000 vagy 8000 forintig adómentes.

Megmaradt a vissza nem térítendő lakáscélú támogatás és az önkéntes, kölcsönös biztosítói pénztárba fizetett munkáltatói hozzájárulás. Adómentes a számítógép-használat (internet) munkáltatói támogatása. Évente három alkalommal adható csekély értékű ajándék. A falusi vendéglátás adómentes bevételi értékhatára 800 ezer forint.