Az első száznapos program után a kormány azt ígérte, hogy ősszel már a vállalkozók következnek, de a parlamentnek beterjesztett törvényjavaslatok azt mutatják, hogy ők jövőre sem számíthatnak érdemi tehermérséklésre. Bár kétségtelen, hogy a kormány által preferált egyes célok az adórendszeren keresztül is támogatást kapnak, az egyre kedvezőtlenebb makrogazdasági helyzet közepette kevésnek tűnik az a néhány tervezett lépés, amely a gazdaság versenyképességének javítását az adópolitikán keresztül igyekszik segíteni. Annak ellenére így van ez, hogy a jövő évi – az ígéretekhez képest szerény mértékű – adóterhelés-mérséklés kedvezően érinti a bérköltség versenyképességét, és magasabb foglalkoztatási arány elérését is segíti.

Bérek és bérköltségek

Kormányzati szakértők még szeptember közepén is azt szorgalmazták, hogy jövőre ne a bruttó bérek emelkedjenek, hanem a jelentős adóteher-csökkenés miatt a nettó keresetek javuljanak. A bérek, bérköltségek ugyanis változatlanul a legnagyobb megterhelést jelentik a vállalkozóknak. A jövő évi adó- és járulék-változások nyilvánosságra kerülésekor azonban nyilvánvaló lett: az adókulcsok változatlanok maradnak, és kicsit magasabbra teszik az adósávokat. Így jövőre az átlagos személyi jövedelemadó-terhelés az ez évi várhatóhoz képest alig több mint egy százalékkal csökken.Igaz, a tételes egészségügyi hozzájárulás havi 4500 forintról 3450 forintra csökkentése némileg javít a helyzeten – kormányzati számítások szerint a vállalkozások terheit ez mintegy 40 milliárd forinttal mérsékli jövőre–, bár a kormány szeptember elején még csökkentést harangozott nagyobb be, mint ami végül az Országgyűlés elé került.

Az informatika támogatása

Néhány fontos cél kiemelt támogatásban részesül, így például az informatikai eszközök elterjedését az adórendszeren keresztül is támogatják.Ennek érdekében mind az szja-, mind a társaságiadó-törvény több új szabályt tartalmaz. Többek között a legalább két évig használt számítógépeket a munkáltató ingyenesen vagy kedvezményes áron eladhatja alkalmazottjának, s a munkáltató által otthonra biztosított számítógép és internet-hozzáférés adómentes természetbeni juttatásnak minősül.Mind az szja-, mind a társaságiadó-rendszerben lehetővé válik a számítógépek gyorsított amortizációja: az adózók az általános rendeltetésű számítástechnikai gépek, berendezések esetében 50 százalék értékcsökkenési leírást alkalmazhatnak.A nagyszolgáltatóknak kedvező hír, hogy széles sávú internetszolgáltatás megvalósítását szolgáló beruházás után, ha annak értéke eléri a 3 milliárd forintot, fejlesztési adókedvezmény jár, némileg ellentételezve az uniós szabályozás miatt megszűnő kedvezményeket.

Beruházási kedvezmények

A beruházásokat ösztönzi az is, hogy lehetőség lesz az adózás előtti eredmény 25 százalékáig, maximum 500 millió forintig beruházási célú tartalék képzésére, ráadásul a cégek az idei nyereségüket 2003-ban már kedvezményesen fordíthatják invesztícióra. Vagyis, ha most év végén tartalékot képez az adózó, akkor könnyen elkerülheti még a 18 százalékos társasági adó megfizetését is. Számítások szerint a fejlesztési tartalékra vonatkozó új szabályok akár 20 milliárd forint adómegtakarítást is jelenthetnek a vállalkozások számára.Előzetes kormányzati számítások szerint mintegy 28 ezer mikro- és kisvállalkozás kerül a jelenleginél kedvezőbb helyzetbe azáltal, hogy a maximum 30 millió forintos beruházási adóalap-kedvezmény az immateriális javak között kimutatott szellemi termékekre (szoftverek beszerzésére), valamint ingatlanfelújítás, -bővítés, -átalakítás költségére is kiterjed.

Uniós jogharmonizáció

Sok módosításra az uniós jogharmonizáció miatt van szükség. A nagybefektetők brüsszeli joganyaggal ellentétes társaságiadó-kedvezménye jövőre megszűnik, helyette fejlesztési adókedvezményt vezetnek be, amely ugyan sok szempontból előnytelenebb, mint az, de összhangban van az uniós előírásokkal.Több népszerűtlen intézkedést kell az áfarendszerben végrehajtani. Számos terméket és szolgáltatást át kell sorolni a kedvezményes (12 százalékos) kulcsból a normál (25 százalékos) kulcsba – többek között ilyen a raktározás, az áruszállítás, a kutatási-fejlesztési tevékenység, a vegytisztítás –, amit az érintettek nem biztos, hogy a vevőikkel szemben érvényesíteni tudnak. A tárgyi adómentes körből idekerül az ügyvédi tevékenység is. A korábbi tervekkel ellentétben a gyógyszer és a tankönyvek 0 százalékos áfája jövőre sem változik.

Áfaszigorítások

Újabb pontokkal egészül ki az áfatörvénynek az a szakasza, amely tételesen felsorolja, hogy mikor nem vonható le az előzetesen felszámított áfa. A szigorítást a pénzügyi kormányzat azzal magyarázza, hogy indokolatlan az áfalevonást lehetővé tenni olyan esetekben, amikor a beszerzést ugyan adóalany végezte, ám valójában fogyasztás történik.Különösen ilyennek minősítik a reprezentációt, a különböző szórakoztatási tevékenységek igénybevételét és egyes luxuskiadásokat is; ez utóbbiak között említi a törvény a 125 köbcentiméternél nagyobb hengerűrtartalmú motorkerékpárt, a jachtok, sport- vagy szórakozási célú hajók beszerzését. Így akik tehetik, ilyen beszerzéseiket még idén tegyék meg. Kivételt jelent, ha az említett termékek megvásárlása továbbértékesítési céllal történik.2003-tól a tárgyi adómentesnek nem minősülő lakóingatlan, sőt a lakóingatlan építéséhez, felújításához kapcsolódó beszerzések áfája sem vonható le. A személygépkocsi üzemeltetéséhez, fenntartásához kapcsolódó termékek beszerzése, szolgáltatások igénybevétele esetén sem lehet az áfát levonni. Azoknak a cégeknek, ahol nagyobb a saját autópark, jelentős tehernövekedést okozhat, hogy a javítási, illetve szervizköltségek áfája nem lesz levonható.

Egyszerűsített vállalkozási adó

Az egyszerűsített vállalkozási adó (eva) az alacsony költséggel járó tevékenységet folytatóknak jelentős adminisztráció- és adócsökkentést eredményezhet. Az az egyéni vállalkozó, kkt., bt., kft. dönthet az eva mellett, aki, illetve amely az adóévet megelőző két esztendőben már működött, és a vállalkozás összes árbevétele három éven át nem haladta meg a 15 millió forintot. Az adó mértéke az összes árbevétel 15 százaléka, amely kiváltja egyéni vállalkozók esetében a vállalkozói szja-t, illetve a társaságoknál a társasági adót, a cégautóadót, az áfát és az szja szerinti osztalékadót. Az adózó dönthet úgy, hogy a helyi iparűzési adójának alapja az összes bevétel 50 százaléka legyen. Az érintettek el ne felejtsék: december 20-áig jelezniük kell az adóhatóságnak, ha a jövő évtől így akarnak adózni!

Legfontosabb változások: szja


● A felnőttképzésre fordított összeg 30 százaléka, valamint az oktatók, diákok által számítógépre, számítástechnikai eszközre fordított összeg után adókedvezmény jár; a két célra éves szinten maximum 60 ezer forint kedvezmény számolható el.

● A hosszú távú nyugdíj- és életbiztosítások eddigi 20 százalék kedvezménye mellett további 10 százalék kedvezmény jár azon biztosítási díj után, amely az előző évit meghaladja.

● A vállalkozói osztalékalap azon része után, amely a vállalkozói kivét 30 százalékát nem haladja meg, 20 százalék, a fölött továbbra is 35 százalék adót kell fizetni, ám ezt százalékos egészségügyi hozzájárulás már nem terheli.

● Megszűnik a tőzsdei ügyleteken elért árfolyamnyereségből származó jövedelem 20 százalékos adója.

● Az értékpapír formájában vagy értékpapírra vonatkozó jog révén megszerzett bevétel adózására az alkalmazandó szabályokat a felek között fennálló jogviszony és a szerzés körülményei határozzák meg.

● A munkavállalók tulajdonhoz jutásának ösztönzése érdekében bevezetik az „elismert munkavállalói értékpapír-juttatási program” fogalmát.

● Az adómentes juttatások köre kiegészül a lakástakarék-pénztárakról szóló törvény szerint nyújtott adómentes állami támogatás jóváírt kamatával.

● Adómentes lesz a munkáltató által biztosított ingyenes számítógép-használat és internet-hozzáférés, valamint a két évet meghaladóan használt számítógép térítés nélküli átengedése is.

● A jellemzően előforduló költségek köre kiegészül az iroda bérleti díjával, továbbá a magánszemély elszámolhatja az internet használati díjának 30 százalékát, legfeljebb évi 60 ezer forintot, függetlenül attól, hogy az csak részben szolgálja a tevékenységet.

● Az általános rendeltetésű számítástechnikai gép után az egyéni vállalkozó gyorsított, 50 százalékos értékcsökkenési leírást alkalmazhat.


Legfontosabb változások: társasági adó

● Az adózás előtti nyereség 25 százalékáig, éves szinten maximum 500 millió forintig fejlesztési tartalék képezhető, amelyet kizárólag beruházásra lehet felhasználni a lekötés évét követő 4 adóévben. Ha erre nem kerül sor, az adómentes tartalék után meg kell fizetni a társasági adót késedelmi pótlékkal együtt.

● Az elismert tőkepiacokon kötött ügylet alapján elszámolt bevétel 50 százaléka adóalap-csökkentő tétel lesz.

● A környezetvédelmi célra képzett céltartalék levonható lesz az adóalapból; ez lényegében kétszeres költségelszámolást jelent.

● A jogdíjból származó bevétel fele levonható lesz adóalapból.

● A mikro- és kisvállalkozások beruházásaira vonatkozó, éves szinten maximum 30 millió forintos adóalap-kedvezmény kiterjed a szellemi termékekre (szoftverekre), az ingatlan-felújításra, -bővítésre, -átalakításra is.

● A kis- és középvállalkozások jegyzett tőkéjének emelésével tőkét juttató (a juttatás előtt velük kapcsolt vállalkozási viszonyban nem lévő) cégeknél az e részesedés elidegenítésekor keletkező árfolyamnyereség után nem kell adót fizetni, ha az értékesítésre legkorábban 3 év után kerül sor.

● Megszűnik a nagyberuházásokhoz kapcsolódó beruházási adókedvezmény, helyette fejlesztési adókedvezményt vezetnek be.

● A december 20-áig esedékes feltöltési kötelezettség csak az 50 millió forintnál nagyobb árbevételű cégekre kötelező.

● A gyorsított értékcsökkenési leírás az általános rendeltetésű számítástechnikai gépek, berendezések esetén a társaságiadó-alanyok számára is biztosított.


Legfontosabb változások: járulékok, egészségügyi hozzájárulás

● A kezdő egyéni vállalkozóknak a minimálbér alapján kell csak járulékokat fizetniük.

● A magánnyugdíjpénztár tagja jövőre 8 százalék járulékot fizet a magánnyugdíjpénztárnak, 0,5 százalékot pedig a tb-nek. A nem pénztártagok 8,5 százalék nyugdíjjárulékot fizetnek a tb-nek. A munkavállalói járulék fél százalékkal csökken.

● A jövedelmek nyugdíjjárulék-fizetési kötelezettsége az átlagkereset kétszerese helyett a jövő évtől annak 2,5-szöröséig terjed.

● A tételes egészségügyi hozzájárulás havi 3450 forint/főre, azaz napi 115 forintra csökken. Megszűnik a 35 százalékos adóval terhelt osztalék utáni százalékos egészségügyi hozzájárulás fizetési kötelezettsége.