A szó szoros értelmében nem vámról van szó, hanem egy ahhoz hasonló protekcionista húzásról: olyan tarifáról, mely -a villamos energia árába beépítve- megsemmisítené az olcsó kínai napelemek versenyelőnyét az amerikai piacon.  Az Egyesült Államokban az olcsó dömpingáruk behozatala által taccsra tett hazai termékek gyártóinak lehetősége van egy jogszabály értelmében vámot, illetve védelmet kérni a külföldi konkurencia termékei ellen az USA Nemzetközi Kereskedelmi Bizottságánál (U.S. I.T.C.). Ezt tette áprilisban az amerikai Suniva kilenc nappal azután, hogy csődvédelmet kért. A cég a Section 201 hatálya alatt azt panaszolta fel, hogy az olcsó külföldi áruk túlkínálata annyira lenyomta a piaci árakat, hogy az amerikai gyártók azzal már nem tudnak versenyezni. Ha alákínálnak, a termelés nem rentabilis. Ezért az aránytalanság orvoslását kéri.

Folyamodványához csatlakozott a SolarWorld amerikai leányvállalata is. A dolog pikantériája, hogy tulajdonképpen egyik cég sem színtisztán amerikai: a Sunivát ugyan Georgia államban alapították, de 2015-től a többségi tulajdonosa már egy hongkongi cég, a Shunfeng International Clean Energy. A SolarWorld pedig német vállalat, mely májusban jelentett csődöt.

A Suniva kérése a következő:

• A napenergiából előállított áramra wattonként 40 cent plusztarifát rójon ki az állam,
• illetve modulonként legalább 78 cent legyen a wattonkénti alapár az első évben. Ilyen árszinten utoljára 2012-ben volt a napenergia, azóta már olcsóbban termelik a szoláreszközök árának esése miatt.

A GTM Research kalkulációi szerint a 78 centes garantált alapár mellett 2018 és 2022 között az új szolárkapacitások üzembe helyezése 66 %-kal esne vissza, vagyis 72,5 gigawatt helyett 36,4 gigawattnyi új erőművet indítanának csak be. Ha a 40 centes áremelést is bevezetnék, akkor 2022-ig még kevesebb, csak 25 GW új napenergiás infrastruktúrát létesítenének a piaci szereplők.

Megadja Trump?

Mivel Trump egy ideje már fenyegetőzik vámokkal -főleg az acélimportra-, sőt a klímaváltozást is olyan "kínai összeesküvésnek" titulálta bő két éve, amit szerinte csak azért találtak ki a kínai cégek, hogy eladhassák az olcsó szolárpaneljeiket az amerikai piacon és versenyképtelenné tegyék az amerikai napelemeket, elképzelhető, hogy kapva-kap az alkalmon, hogy megnehezítse a kínai piaci szereplők érvényesülését az amerikai piacon.

Ezzel két legyet üthetne egy csapásra: mivel energiapolitikájában a széntüzelésű erőműveket, a szénbányászatot akarja feltámasztani, jól jönne neki a megújulók növekedésének lassulása, másrészt protekcionista ideológiáját is kiélhetné. Hiszen kampányszlogenje ez volt: "America First".

Az amerikai állások és az amerikai termékek élveznek az elsőbbséget. Az már más kérdés, hogy a megújulók bedrágításával, versenyképességük csökkenésével pont hogy állások szűnnének meg. A GTM Research elemzése szerint, ha Trump vámokkal sújtja a napenergiás termékeket, a következő 5 évben 66 százalékkal csökkenne az igény a nagy volumenű szolárparkokra (hiszen az amerikai energiacégek olcsó kínai eszközökkel tudtak versenyképes árakon villamos energiát termelni).

Ez azért is súlyos dolog, mert az új szolárkapacitások valamivel több mint felét erőmű-méretű szolárparkok adják, ennél némileg kevesebbet a háztartások saját napenergiás eszközei. A nagy beruházások attól függnek, hogy képesek-e olcsóbban előállítani az energiát, mint a földgázüzemű létesítmények. Az amerikai napenergiás cégeket tömörítő Solar Energy Industries Trade Association egyébként elítélte a Suniva kérelmét, mondván a kért drágítás 88 000 állás megszűnéséhez ezetne.

Mint arról korábban beszámoltunk, az amerikai napenergia-ágazatban tizennégyszer gyorsabban nő az állások száma, mint a gazdaság egészében. Az USA kereskedelmi bizottságának szeptemberig kell döntenie a kérelemről. Ha egyetért a két cég álláspontjával, novemberig fel kell terjesztenie egy javaslatot az energia áremeléséről Trumpnak. Aki azt vagy elfogadja, vagy visszautasítja, vagy egy másfajta rejtett vámmal áll elő.