Szeptemberben a szárazföld fölött és az óceánok felszínén 0,72 Celsius-fokkal volt magasabb a globális középhőmérséklet a 20. századi 15 Celsius-fokos átlagnál. A szárazföld fölötti hőmérséklet 0,89 Celsius-fokkal, a tengerek felszínén mért hőmérséklet 0,66 Celsius-fokkal volt magasabb a 20. század átlagánál. A szárazföld fölötti és az óceánok felszínén mért átlaghőmérséklet a 2014. január-szeptember közötti időszakban 0,68 Celsius-fokkal volt magasabb a 20. századi átlag 14,1 Celsius-foknál, azaz ugyanolyan meleg volt, mint 1998 és 2010 azonos időszakában - - közölte hétfőn az amerikai Nemzeti Óceáni és Légköri Hivatal (NOAA).
Az átlagosnál melegebb földfelszíni középhőmérséklet szinte az egész világra jellemző volt, csupán Oroszország középső részein és Kanada keleti és északi részének bizonyos körzetei képeztek kivételt. Rekordmeleget mértek Északnyugat-Afrikában, Dél-Amerika délkeleti tengerparti vidékein, Délnyugat-Ausztráliában, a Közel-Kelet egyes térségeiben, Délkelet-Ázsia térségeiben. A Föld 31 országában és mind a hét kontinensén legalább egy mérőállomásról jeleztek rekordmeleget szeptemberben.
Ausztráliában például a szeptemberi középhőmérséklet 1,03 Celsius-fokkal volt magasabb, mint az 1961-1990 közötti időszakban, Nyugat-Ausztráliában 2,75 Celsius-fokkal, ami megdöntötte az 1980-ban mért eddigi rekordot. Nagy-Britanniában a nemzeti rekordok feljegyzésének 1910-es kezdete óta az idei volt a negyedik legmelegebb szeptember, a középhőmérséklet 1,2 Celsius-fokkal volt magasabb az 1981-2010 közötti átlaghőmérsékletnél. Franciaországban 1,6 Celsius-fokkal volt melegebb, de Bretagne-ban és Normandiában 2-4 Celsius-fokkal volt magasabb a hőmérséklet a szeptemberi átlagnál. Dániában 1,9 Celsius-fokkal mértek többet.
Magyarországon – bár rendkívül sok csapadék esett szeptemberben – átlagosan 1-3 fokkal volt melegebb a napi középhőmérséklet a sokéves átlagnál. Csapadékban is rekordgyanús az első őszi hónap: egyes helyeken az átlagos mennyiséget 400 százalékkal haladta meg a lehulló csapadékmennyiség.
Volt más furcsaság is idén
Az elmúlt 12 hónap hőmérsékleti anomáliáit tekintve a múlt év októberében kezdődött meleg periódust az 1971-2000-es normál időszak átlagnál hűvösebb május törte meg. A nagyon enyhe téli hónapok, különösen a január és a február, majd a március is kiugróan magas anomáliákat eredményezett. Az 1901-től rögzített méréseink szerint az ellenőrzött, homogenizált országos átlagok sorában a január a 7., a február a 9., a március pedig rekorder volt országos átlagban. A kissé hűvös májust az átlagosnál melegebb június és július, majd kevéssel átlag alatti hőmérsékletű augusztus követte. Az idei év augusztussal bezárólag 1,7°C-kal a sokéves átlag fölött alakul, eddig a 3. legmelegebb a 114 év sorában.
Az elmúlt 12 hónapban a múlt év decemberének szárazságát kell kiemelnünk elsőként, 1901 óta csak egyszer volt szárazabb a december, szokásos érték mindössze 8%-a hullott. A februári többlet szokatlan, hisz térségünkben általában ez a hónap a legszárazabb. A hosszú sorban az idei február a 22. legcsapadékosabb helyet foglalja el, ez azt jelenti, hogy benne van a felső legnedvesebb 20%-ban. Márciusban is kevesebb hullott a vártnál, a 15. legszárazabbnak adódott. Térségünkben a június szokta hozni a legtöbb csapadékot, de nem így volt az idén, megfordult tehát a szélső hónapok viselkedése, ugyanis a 11. legszárazabb júniust regisztráltuk. A júliusi anomália a legkiugróbb, az 5. legesősebb volt az idei. Az igen csapadékos időjárás még augusztusban is folytatódott, az idei augusztus így a 13. helyre került a 114 év hosszú sorban. (Nem véletlen, hogy a biztosítóknál az idén a viharkár volt a sláger.)