Magyarországon a lakossági épületek nagy része energiahatékonysági szempontból elavult, a háztartások rezsijük 75 százalékát költik a lakások fűtésére, ami az októberben kezdődő fűtési szezonnal ismét égető kérdéssé válik a családok számára.
Annak érdekében, hogy pontos képet kapjanak arról, mennyire ismeri a lakosság az energiahatékonyság fogalmát, és mi áll a családok energiahatékonysági fejlesztéseinek hiánya mögött, a Knauf Insulation és a Szeretlek Magyarország 500 fő részvételével online felmérést végzett energiahatékonysági ismereteinkről és a tervezett beruházásainkról. A felmérésben részt vevők 69 százaléka tudta, hogy ha energiahatékonysági szempontból korszerű házban élünk, az azt jelenti, hogy ugyanolyan komfortérzet és életmód mellett fogyasztunk kevesebbet, a lakosság harmada azonban nem tudta definiálni a fogalmat: 20 százalék tévesen úgy vélte, a kevesebb víz, villany, gáz használata áll a fogalom mögött, 11 százalék pedig a megújuló energiaforrások használatára asszociált az energiahatékonyság kapcsán.
Az utcára fűtünk
2016 januárjában a magyar családok 54 százaléka átlagosan 25-30 ezer forintot, 11 százaléka pedig 30-40 ezer forintot költött fűtésre, 12 százalékuk esetében viszont ez a kiadás a 45-50 ezer forintot is elérte, vagy meghaladta. A most induló fűtési szezonban is ehhez hasonló nagyságrendek várhatók, a meleg jelentős része azonban a falakon, nyílászárókon távozik majd.
A lakosság 72 százaléka elviekben tudja, hogy az energetikai felújítások javasolt sorrendje nyílászárócsere, hőszigetelés, gépészeti felújítás, 86 százalék pedig tisztában van azzal, hogy hőszigeteléssel akár 50 százalékkal is kevesebb energiát használhatunk, ami megfelelő gépészet mellett ugyanilyen arányban csökkenti fűtési költségeinket. 94 százalék azt is tudja, hogy ha házunk megfelelően hőszigetelt, akkor áramszámlánk is csökken, hiszen a kisebb hőingadozás miatt kevesebbszer kapcsol be a kazán, ráadásul nyáron is kevesebbet kell költeni otthonunk hűtésére. Ennek ellenére a felmérésben részt vevők 58 százaléka még mindig olyan otthonban él, amelynek nem hőszigetelt a homlokzata, 10-ből mindössze 3 ember házának szigetelt a tetőtere, és csak a lakosság negyede gondolja úgy, hogy otthona energiahatékony.
Önerő vagy hitel?
A felmérés szerint azok, akik bele kívánnak vágni valamilyen energiahatékonysági korszerűsítésbe, legnagyobb része, 37 százaléka hőszigetelést tervez, 32 százalék nyílászáró-, 14 százalék pedig kazáncserét. A válaszadók 69 százaléka kizárólag saját pénzből lenne kénytelen megvalósítani a fejlesztéseket, hitelhez a családok mindössze 10 százaléka akar vagy tud folyamodni, igénybe vehető támogatásra 21 százalékuk számít.
„A felmérés szerint a családok nem szívesen folyamodnának hitelhez otthonuk korszerűsítéséhez, pedig egy legalább 10 centiméter vastagságú szigetelőanyaggal leszigetelt családi ház fűtésszámlája várhatóan 30-40 százalékkal csökken majd, amennyiben a tulajdonos figyelmet fordít arra, hogy a szigetelés kivitelezése megfeleljen a tervezett paramétereknek. Egy 90 négyzetméteres ingatlan 42 ezer forintos, átlagos havi fűtésszámlája ilyen módon mintegy 15 ezer forinttal csökkenhet, amely egy átlagos hitel 10 éves futamideje során 1,8 millió forint megtakarítást eredményez” – mondta Aszódy Tamás. A lakossági ingatlanok energiahatékonysági korszerűsítésének sürgető igényét az idén augusztusban kiírt és pár óra alatt kimerült Otthon Melege pályázat is jelzi. A Knauf Insulation szakértői szerint e pályázatok bővítésével is segíteni lehetne azt, hogy a lakossági fűtésköltség valóban az otthonok és ne az utca melegét növeljék.
