Pénzkérdések Cancúnban: adakozás a Klíma Alapba

A Koppenhágában beígért gyorssegély alap az éghajlatváltozás okozta károk orvoslását támogatná a szegény országokban. Ezek az államok a leginkább védtelenek a szélsőséges természeti folyamatokkal szemben. A legtöbb pénzt az EU ajánlotta fel.

Tudjon meg mindent az EU vadonatúj Omnibus-csomagjáról, a szabályozás aktualitásairól, az MNB elvárásairól!
Hallgasson meg tapasztalt cégvezetőket az ESG-kihívások leküzdéséről!
Inspirálódjon, networkingeljen és szerezzen versenyelőnyt a fenntarthatóság terén!

Klasszis Talks & Wine Fenntarthatóság2025. február 26. Budapest

Részletek és jelentkezés >>

Az Alap 30 milliárd dollárt osztana szét a rászoruló országoknak 2012-ig, és összesen 100 milliárdot 2020-ig. A gazdag országok felajánlásai azonban lassúak, nem elegendőek (legalábbis 2020-ig nincsenek biztosítva), és a fejlődő országok úgy látják, a beígért summák valójában csak átpántlikázott, új címke alá helyezett pénzek. Szerintük új összeg nem (igazán) áll a házhoz, márpedig a koppenhágai egyezmény  "további" forrásokat írt elő.

A Klíma Alap a tengerszint emelkedéséből és az aszályokból eredő (kár)költségeket finanszírozná, és vélhetően a kármegelőzést, a katasztrófákra való felkészülést is. Minél tovább várnak az országok a természeti károk annál súlyosabbak, s orvoslásuk annál költségesebb lesz, vélik szakértők.

Igérvények

A kiotói egyezménnyel honosították meg a klímapolitikában a szegény és gazdag országok közötti különbségtételt - mivel a jegyzőkönyvben foglalt emisszió-csökkentések a fejlett országokra vonatkoztak.

A Klíma Alap szintén e különbségtétel mentén allokálna pénzeket: a fejlett országok befizetnek, a fejlődő országok megkapják. Csakhogy a koppenhágai egyezményben nincsenek világosan lefektetve, mit jelent a "további", tehát új forrás, milyen grémium dönti el, melyik ország mekkora összeggel szálljon be, stb. Az eddigi önkéntes felajánlások a következőképpen alakultak:

  • Európai Unió: a tagországok kormányai 9,64 milliárd dollárt adnak 2012-ig. Ebből 2,2 milliárd az idei összeg.
  • Egyesült Államok: 3 milliárd dollár. Az USA 2010-es összegként 1,3 milliárd dollárt ajánlott a Klíma Alap céljaira, jövőre 1,7 milliárdot kíván rendelkezésre bocsátani. Ezenkívül Ausztráliával, Franciaországgal, Japánnal, Norvégiával és Nagy-Britanniával együtt 3,5 milliárdot folyósít 2012-ig erdővédelmi programokra.
  • Japán: 15 milliárd dollárt ad 2012-ig.
  • Norvégia: 1 milliárd dollár, hangsúlyosan az erdőirtás megállítására.
  • Ausztrália: 548 millió dollár.
  • Kanada: 393 millió dollár.
  • Svájc: 141 millió dollár.  
  • Új-Zéland: 69 millió dollár.

Arról azonban nem szól a fáma, hogy a 2010-re vonatkozó ígéretek valóra lettek-e váltva, és megkezdődött-e a rászoruló országoknak a pénzfolyósítás.

 

Véleményvezér

Rendszeres bevásárló buszjárat indul Romániába

Rendszeres bevásárló buszjárat indul Romániába 

Bevásárlóturizmusra spekulál egy román vállalkozó.
Újabb uniós pénzből épült fideszes luxusvillára lelt Hadházy Ákos, fedőneve borászat

Újabb uniós pénzből épült fideszes luxusvillára lelt Hadházy Ákos, fedőneve borászat 

Nincs következménye az uniós pénzek széthordásának.
Bealudt a nemzeti egészségbiztosító, 2017-es díjakkal próbálnak orvost találni

Bealudt a nemzeti egészségbiztosító, 2017-es díjakkal próbálnak orvost találni 

Nyolc éve nem veszik észre az egészségbiztosítónál az inflációt.
Bayer Zsolt is kapott a guruló dollárokból

Bayer Zsolt is kapott a guruló dollárokból 

Becsapott a villám a Fideszbe.
A lengyelek féláron mobilozhatnak hozzánk képest

A lengyelek féláron mobilozhatnak hozzánk képest 

Szomorú statisztika a mobilpiacon.
Egy fideszes polgármester bepöccent a kormányra

Egy fideszes polgármester bepöccent a kormányra 

Meglepetésre ébredt egyik reggel a polgármester.


Magyar Brands, Superbrands, Bisnode, Zero CO2 logo