Pénzkérdések Cancúnban: adakozás a Klíma Alapba

A Koppenhágában beígért gyorssegély alap az éghajlatváltozás okozta károk orvoslását támogatná a szegény országokban. Ezek az államok a leginkább védtelenek a szélsőséges természeti folyamatokkal szemben. A legtöbb pénzt az EU ajánlotta fel.

Megváltó vagy „csak” leváltó lehet Magyar Péter? Kihúzza az Orbán-kormány 2026-ig?
Meddig marad szankciós listán Rogán Antal? Mi lesz a régi ellenzékkel?
Online Klasszis Klub élőben Kéri Lászlóval!

Vegyen részt és kérdezzen Ön is a politológustól!

2025. január 23. 15:30

A részvétel ingyenes, regisztráljon itt!

Az Alap 30 milliárd dollárt osztana szét a rászoruló országoknak 2012-ig, és összesen 100 milliárdot 2020-ig. A gazdag országok felajánlásai azonban lassúak, nem elegendőek (legalábbis 2020-ig nincsenek biztosítva), és a fejlődő országok úgy látják, a beígért summák valójában csak átpántlikázott, új címke alá helyezett pénzek. Szerintük új összeg nem (igazán) áll a házhoz, márpedig a koppenhágai egyezmény  "további" forrásokat írt elő.

A Klíma Alap a tengerszint emelkedéséből és az aszályokból eredő (kár)költségeket finanszírozná, és vélhetően a kármegelőzést, a katasztrófákra való felkészülést is. Minél tovább várnak az országok a természeti károk annál súlyosabbak, s orvoslásuk annál költségesebb lesz, vélik szakértők.

Igérvények

A kiotói egyezménnyel honosították meg a klímapolitikában a szegény és gazdag országok közötti különbségtételt - mivel a jegyzőkönyvben foglalt emisszió-csökkentések a fejlett országokra vonatkoztak.

A Klíma Alap szintén e különbségtétel mentén allokálna pénzeket: a fejlett országok befizetnek, a fejlődő országok megkapják. Csakhogy a koppenhágai egyezményben nincsenek világosan lefektetve, mit jelent a "további", tehát új forrás, milyen grémium dönti el, melyik ország mekkora összeggel szálljon be, stb. Az eddigi önkéntes felajánlások a következőképpen alakultak:

  • Európai Unió: a tagországok kormányai 9,64 milliárd dollárt adnak 2012-ig. Ebből 2,2 milliárd az idei összeg.
  • Egyesült Államok: 3 milliárd dollár. Az USA 2010-es összegként 1,3 milliárd dollárt ajánlott a Klíma Alap céljaira, jövőre 1,7 milliárdot kíván rendelkezésre bocsátani. Ezenkívül Ausztráliával, Franciaországgal, Japánnal, Norvégiával és Nagy-Britanniával együtt 3,5 milliárdot folyósít 2012-ig erdővédelmi programokra.
  • Japán: 15 milliárd dollárt ad 2012-ig.
  • Norvégia: 1 milliárd dollár, hangsúlyosan az erdőirtás megállítására.
  • Ausztrália: 548 millió dollár.
  • Kanada: 393 millió dollár.
  • Svájc: 141 millió dollár.  
  • Új-Zéland: 69 millió dollár.

Arról azonban nem szól a fáma, hogy a 2010-re vonatkozó ígéretek valóra lettek-e váltva, és megkezdődött-e a rászoruló országoknak a pénzfolyósítás.

 

Véleményvezér

Magyar Péter ezúttal nagyon bele szállt Gulyás Gergelybe

Magyar Péter ezúttal nagyon bele szállt Gulyás Gergelybe 

Kölcsönösen árulással vádolják egymást.
A szankciók hatására beállt a Gazprom a földbe

A szankciók hatására beállt a Gazprom a földbe 

Vége a Gazprom nagyhatalmi státuszának.
Bréking, Orbán Viktor a dzsungelbe tart

Bréking, Orbán Viktor a dzsungelbe tart 

Reméljük Orbán Viktor testőrei remek dzsungelharcosok.


Magyar Brands, Superbrands, Bisnode, Zero CO2 logo