„Mindörökre visszatértünk az Északi-sarkvidékre” – Arkagyij Bahtin védelmi miniszterhelyettes e bejelentését figyelembe véve a térségbe érkezett orosz északi flotta hosszú időre tervezi a jelenlétét. Nyilatkozata szerint a hadihajók a hajózási útvonalak bővítését segítik, valamint a partok védelmét is szolgálják – írta az ecolounge.hu.
Ahogyan mondani szokás, a helyzet fokozódik, a tét nem kicsi: a területgyarapítás mellett az Északi-sarkvidék térségében található a Föld még feltáratlan kőolaj-készleteinek 13 százaléka, és a földgáz-készletek mintegy 30 százaléka (az US Geological Survey – USGS legutóbbi felmérése szerint). Noha a Szovjetunió 91-es felbomlása után Moszkva visszahívta hadihajóit az Északi-sarkvidékről, az orosz vezetés 2001 óta ismét követeli az ENSZ-től annak elismerését, miszerint az Arktisz kétharmada – az Északi-sarkkal együtt – orosz felségterület. További négy, a térséggel határos ország – Kanada, az Egyesült Államok, Dánia és Norvégia – szintén jogot formál az Arktisz egyes részeire.
A cikk folytatása az ecolounge.hu-n olvasható!
A tét az ásványkincsek mellett a fölmelegedés nyomán jégmentessé váló hajózási útvonalak fölötti ellenőrzés. 2005 óta minden nyáron olyan meleg volt a levegő az Arktisz térségében, hogy Kanada északi partvidékén, valamint Alaszka partjain elolvadt a jégpáncél. Ennek köszönhetően északon is körülhajózhatóvá vált az amerikai kontinens.
Külön „mérkőzés" színhelye az amerikai Alaszka és a kanadai Yukon szövetségi terület partjai mentén elterülő Beaufort-tenger. A Washington és Ottawa közötti vita évek óta arról folyik, hol húzzák meg korrekt módon a határt a tengerfenéken, vagyis kinek a birtokát képezze az a 21 ezer négyzetkilométer, amely gazdag kőolaj- és földgázmezőket rejt magában. (Brüsszel is helyért könyököl az Északi-sarkon.)
A viszály hátterében nem csupán a hatalmas szénhidrogénvagyon áll, hanem stratégiai érdekek is. Kanada „arktiszi szuperhatalomnak" tekinti magát, ebből kiindulva vágott bele tavaly egy katonai kiképzőközpontnak a létrehozásába Nunavutban, amelynek profilját a „sarkvidéki hadviselés" képezi. Kanada évek óta olajat termel ki annak a természetvédelmi területnek a közvetlen közelében, amely az Egyesült Államokban az „arctic drilling" kérdéséről zajló éles belpolitikai vita középpontjában áll. Az ottawai kormány legutóbb májusban adott ki új koncessziókat a yukoni olajhomokmező kiaknázására. A kanadai és az amerikai kormány kötelezettséget vállalt arra, hogy vitájukat a folyamatban lévő tárgyalásokon fogják rendezni. Megoldás azonban egyelőre nincs a láthatáron.
