Az amerikai kormány által finanszírozott, vagyis a Pentagon illetékessége alá tartozó hadügyi kutatóintézet elemzése elsősorban a közel-keleti és afrikai víz- és élelmiszerhiányban látja a politikai instabilitás veszélyforrását. Kelet-India, Banglades és a Mekong-folyó torkolata Vietnamban szintén potenciális válságzóna, mely robbanásra képes. Ez utóbbiak az emelkedő tengerszint miatt.
John Kerry nem hagyta szó nélkül a jelentést. Felhívta a figyelmet rá, hogy napjainkban a bennszülött törzsek egymást ölik a víz miatt. „Gondoljunk csak bele, mi történhet akkor, ha tömeges elköltözés történik, ha a Nílus vagy Kína és India nagy folyói elapadnak. A hírszerző szolgálat komolyan veszi ezt a veszélyt" – mondta a részben magyar származású amerikai külügyminiszter.
A hadsereg álláspontja eddig az volt, hogy a klímaváltozás súlyosbít meglévő krízishelyzeteket. Az új helyzetfelmérés azonban már azt mondja: a globális felmelegedés önmagában is instabilitás forrása, és válsághelyzeteket teremthet.
A világ legnagyobb haditengerészeti bázisát az USA tartja fenn Norfolkban, melyet ugyancsak közvetlenül érint a tengerszint-emelkedés.
A hadsereg ezentúl bevesz a stratégiai döntéseibe olyan tényezőket, mint a sarkköri jégolvadás vagy a tengerszint-emelkedés elleni védelem – közölte hivatalos nyilatkozatban John Conger, a Pentagon infrastrukturális és környezeti védelemért felelős főtitkár-helyettese.
James M. Inhofe republikánus szenátor a New York Timesban labilis elméjűnek nevezte a jelentés fő szerzőjét, egy nyugalmazott tábornokot. Szerinte az illető mindössze sajtóhírnevet akar magának.
Hogyan reagált az amerikai törvényhozás arra, hogy a Pentagon is állást foglalt a globális felmelegedés jelentőségét illetően, azt nemzetbiztonsági veszélynek kategorizálva? A republikánusok rögtön megszavaztak egy rendeletet, amely megtiltotta a hadseregnek, hogy ezzel a témával foglalkozzon!