Az egy évvel korábbi hasonló adatgyűjtésnél a piaci szereplők többsége még úgy nyilatkozott, hogy nem fogják elérni az 1 milliós célt, amelyet a berlini kormány tűzött ki a fenti időpontra. Most viszont már a megkérdezettek 70 százaléka úgy vélte, hogy a kormányzati ambíciót siker koronázza majd. Mostanáig alig hatezer villanyautót adtak el Németországban, s ezeket is inkább cégek, semmint magánszemélyek vásárolták meg. Ám az érintett vállalatoknál gőzerővel folynak a fejlesztések – mutatta ki a felmérés.
A kérdésekre autóipari és energetikai cégektől 300 szakértő válaszolt Németországban, Svájcban és Ausztriában. E vállalatok fele intenzíven dolgozik az e-mobilitás fejlesztésén, és csak egynegyedük fogja vissza magát e téren. Megoldandó feladat van bőven. A fő probléma az, hogy a villanyautók nem képesek hosszú utat megtenni két feltöltés között. Ezért várhatóan második kocsinak, városi közlekedésre vásárolják majd meg ezeket, e célra viszont nagy lehetőségek rejlenek bennük.
Hátrányuk az is, hogy jelenleg drágábbak a hagyományos autóknál. A környezetbarát németek hajlandóak ugyan többet fizetni értük, mint a benzines kocsikért, de csak 5-10 százalékkal. Szintén gond, hogy kevés az e-töltőállomás, és ezek kiépítése üzletileg nem vonzó az energiacégek számára. Utóbbiak még mindig csak keresik a növekedésre alkalmas területeket az e-mobilitásban, miközben az autóipar számára már létezik gazdaságos üzleti modell.
Németországban az állam támogatja az e-mobilitás fejlődését, elsősorban a kutatást-fejlesztést, de olyan indirekt ösztönzők is léteznek, mint a hagyományos autók forgalmának korlátozása a belvárosokban. A piaci szereplők szeretnék elérni az effajta támogatások erősítését. A közvetlen értékesítés-támogatás hasznát ugyanakkor sokan vitatják.