Idő kérdése volt, hogy az adóhatóságnak is feltűnjön, hogy akár több száz vállalkozás van ugyanarra a budapesti címre bejelentve. Az azonos székhelycímre tömegesen bejelentkező adózók körében az elmúlt egy évben mintegy 3,5 ezer vizsgálatot folytatott le az adóhatóság a Közép-magyarországi Régióban, amely 45 százalékában álltak fenn az adószám felfüggesztésének feltételei. A székhelyszolgáltatást igénybe vevő adózók és a székhelyszolgáltató ellenőrzésén túl, az adóhatóság most a vállalkozások mögött álló magánszemélyeket is felkutatja és fokozottan megvizsgálja.
Halmozottan bűnös
Szigorú ellenőrzésre számíthatnak azok a vállalkozások, amelyek székhelyüket az ország más területéről Budapestre, illetve Pest megyébe helyezik át, különösen, ha „kétes adózói múlttal” rendelkeznek. Számukra külön monitoring rendszert alakított ki az adóhatóság, így ezek a társaságok minden esetben számíthatnak ellenőrzésre. A NAV tapasztalatai rosszak: nemcsak adóminimalizáló magatartás, bevallási kötelezettség elmulasztás, vagy nagy összegű adóhátralék felhalmozás róható fel ezeknek a cégeknek, hanem a kockázati tényezők együtt.
Eddig több száz ilyen vizsgálat indult, az indoklás szerint azért, mert „a gazdasági társaságok jellemzően olyan budapesti, vagy Pest megyei székhelyekre jelentkeznek át, mely címen többé nem elérhetők az adóhatóság és a hitelezőik számára, azaz az adózók a székhelyáthelyezéssel igyekeznek kibújni a várható, vagy épp realizálódó adóellenőrzés és annak jogkövetkezményei alól, illetve tartozásaikat sem fizetik meg partnereiknek.”
Tekintettel arra, hogy a székhelyváltó adózók eddigi tevékenységét, adózói életútját azok a megyei adóigazgatóságok ismerik a legjobban, ahonnan székhelyüket áthelyezték, az ellenőrzéseket – elnöki engedéllyel – továbbra is a korábbi székhely szerint illetékes igazgatóságok folytatják le. A székhelyáthelyezése ellenére tehát több adózó tapasztalhatta meglepődve, hogy tevékenységét ugyanannak az adóigazgatóságnak az ellenőrei vizsgálják, amely illetékességi területéről „menekülni” kívánt.
Nem csak azt vizsgálják, aki költözik
A régió székhelyszolgáltatói által biztosított címekre bejelentkezett adózókat szintén előveszi a hatóság. A NAV azt a székhelycímet ítéli kockázatosnak, ahová több ezer gazdasági társaság van bejegyezve. A Közép-magyarországi Regionális Adó Főigazgatóság közleménye szerint a régióban az idén alakult vállalkozások egy hatoda gyanús címen működik. A két első helyezett összesen 710 társaságot szolgál.
– Az adóhatóság adócsalás, csődbűntett, illetve a cég elérhetetlenné tétele okán intellektuális közokirat-hamisítás büntette miatt feljelentést tett a NAV nyomozóhatóságánál az érintett társaságok ügyvezetői, valamint volt ügyvezetői ellen – közölte Tamásné Czinege Csilla a NAV Közép-magyarországi Regionális Adó Főigazgatósága főigazgatója.
A határozott adóhatósági fellépést egyes székhelyszolgáltatók címére bejegyzett vállalkozások fantomizálódása indokolja, olvasható a NAV sajtóközleményében. Előfordult például olyan eset, hogy a helyszíni ellenőrzés során a vizsgált székhelycímen egy beépítetlen telket találtak az ellenőrök, amelyen irodaként egy konténer funkcionált, a cégtáblákat pedig a drótkerítésre helyezték el. Másik esetben a székhelyhasznosító címén egy hangárszerű földszintes épületet találtak a revizorok, ahol a szolgáltatást igénybe vevő társaságok iratanyagait egy sarokban, a földön tárolták.
A 2011. második negyedévben megkezdett több mint félezer áfa adónemre vonatkozó utólagos, illetve valamennyi adónemre kiterjedő átfogó ellenőrzés közül az eddig befejezett vizsgálat mindegyike eredményes volt a hatóság szempontjából. Esetenként több tízmillió forint összegű csalást állapítottak meg és az adózók egy hatoda esetében intézkedtek az adószám felfüggesztéséről, majd végleges törléséről.
Amúgy is illegális
A NAV állásfoglalása szerint székhelyszolgáltatást kizárólag ügyvéd vagy ügyvédi iroda végezhet a 2006. évi V. törvény 7/A. paragrafusa értelmében. A törvény szerint „a cég székhelyeként a cégjegyzékbe annak az ügyvédnek (ügyvédi irodának) a székhelye is bejegyezhető, amely – a külön jogszabályban foglaltak szerint – a cég megbízásából gondoskodik a cég üzleti és hivatalos iratainak átvételéről, érkeztetéséről, megőrzéséről, rendelkezésre tartásáról, valamint a külön jogszabályban meghatározott, a székhellyel összefüggő kötelezettségek teljesítéséről…”.