A magyar székhelyszolgáltatók piaca figyelemre méltó átalakulásokon ment keresztül, mióta hatályba lépett a 2017-es IM rendelet, hiszen csak azok a székhelyszolgáltatók folytathatják tevékenységüket, akik megfelelnek a benne megfogalmazott követelményrendszernek. Kérdéseinkkel hazánk első számú székhelyszolgáltatójának, a LOGOSZ cégcsoportnak az ügyvezetőjét, Szabó Istvánt kerestük meg, hogy pontosabb képet kaphassunk a piaci viszonyokról és székhelyszolgáltatók működéséről.

Szeptember 29-ig minden vállalkozásnak be kell jelentenie, ha székhelyszolgáltatást vesz igénybe; az idei szerződésen alapuló szolgáltatásnyújtásnál ez már eddig is kötelező volt. A kötelezettséget a cégtemetők visszaszorításának szükségessége indokolja. Összegyűjtöttük a legfontosabb tudnivalókat a vállalkozókforuma.hu szakértőjének segítségével.

Az egyes adótörvények és más kapcsolódó törvények módosításáról szóló 2016. évi CXXV. törvény kiegészítette az Art. 16. § (3) bekezdés b) pontját, mely szerint az adózónak székhelyszolgáltatás igénybevétele esetén az állami adóhatósághoz be kell jelentenie a székhelyszolgáltató elnevezését, székhelyét, adószámát, a jogviszony keletkezésének és – határozott idejű jogviszony esetén – megszűnésének időpontját.

Legkésőbb szeptember 29-ig minden vállalkozásnak be kell jelentenie a NAV számára, ha székhelyszolgáltatást vesz igénybe. A székhelyszolgáltatók ugyanis, bár hasznosak lehetnek például egy külföldi vállalkozó számára, sokszor a cégmegszüntetések költségei elől menekülő vállalkozók mentsvárai lettek.

Nagy port kavart a július 1-én életbe lépett igazságügyi miniszteri rendelet, mely a székhelyszolgáltatók számára olyan többletkötelezettségeket állapított meg, amellyel sokuk további tevékenységét ellehetetleníti. Az IM június 30-án közzétett rendelet-tervezete máris módosítaná a július 1-i székhelyszolgáltatásról szóló rendeletet, tisztázva egyes megfogalmazásokat és némileg lazítva az eredeti rendelet szigorú követelményein.

Egy július 1-től hatályos minisztériumi rendelet várhatóan ellehetetleníti Magyarországon a legtöbb, professzionálisan működő székhelyszolgáltató működését. Az új szabályozás ugyanis előírja, hogy székhelyszolgáltatás alapjául a jövőben csak olyan ingatlan szolgálhat, amely a székhelyszolgáltató kizárólagos tulajdonában áll. A legtöbb professzionális székhelyszolgáltató azonban ma Magyarországon bérelt irodában nyújtja ezeket a szolgáltatásokat – összegzi a Jalsovszky Ügyvédi Iroda.

Háromezer kiemelt adózóhoz kötődik az összes adóteljesítmény 64 százaléka, ezért rájuk fókuszál idén a NAV. Folytatódik a támogató megközelítés is, de azért foglalkoznak majd a munkaerő-kölcsönzőkkel, a sharing economy szereplőkkel vagy például az internetes oktatással is.

Az iparűzési adó csökkentése, akár a 0%-os, kedvező mértékű "adózása" legális, mégsem mindenkinek lehet és érdemes igénybe venni a székhelyszolgáltatók szolgáltatásait.

Magyarországon gyakori, hogy egy címen sok cég jelenik meg, mert tulajdonosaik szeretnék cégüket távol tartani tényleges és ellenőrizhető ingatlanaiktól. Van olyan cím Magyarországon, amelyet több mint 1800 cég választott székhelyül az elmúlt három évben - írja az Opten sajtóközleménye.

Az Európai Unió Bírósága egy mostani ítéletében megerősítette, hogy a cégeknek általános jelleggel lehetőségük van az EU-n belül nemzetközi székhelyáthelyezésre a jogalanyiságuk megőrzése mellett.  Egységes uniós jogi szabályozás hiányában azonban ennek jelenleg még számos tagállamban, így Magyarországon is, nemzeti jogi akadálya van.  Ezt támasztja alá a Wolf Theiss Ügyvédi Iroda által lefedett országokban végzett gyors felmérés is.

A Nemzeti Adó- és Vámhivatal (NAV) szerint több ezer gazdasági társaság van bejegyezve valamilyen kockázatosnak ítélt székhelyre! Ráadásul közel 1500 cég váltott egy éven belül legalább kétszer székhelyet, ami valószínűsítheti a hitelezők vagy a hatóság előli menekülést. Céginformációs szolgáltatók szerint óvatosan kell üzletelni a sokat költöző cégekkel!

Kényelmesen intézni otthonról a családi vállalkozás ügyeit, miközben a cég irodájaként egy jó nevű budapesti üzletközpont címe szerepel - sokan választják ezt a megoldást, bár legalitása bizonyos esetekben kétséges. A Regus adatai szerint csak az utóbbi három hónapban majdnem duplájára nőtt a virtuális irodák száma a fővárosban.

Szaporodnak az interneten hirdetett székhelyszolgáltatatások, és egyre több cég él a lehetőséggel, hogy havi néhányezer forintért kapjon egy címet, ahová bejelenti a vállalkozását. Csakhogy a Nemzeti Adó- és Vámhivatal (NAV) állásfoglalása szerint a nem ügyvéd által nyújtott szolgáltatás illegális, ráadásul a szolgáltatók közreműködésüket elsődlegesen az adókötelezettségek alól való kibújás eszközeként kínálják. Szolgáltató és a szolgáltatást igénybevevő egyaránt szigorú ellenőrzésre és komoly büntetésre számíthat. Eddig több ezer adózó ellen indult eljárás.