80 százalékkal nőtt a virtuális irodák iránti igény az utóbbi három hónapban, 2011 júniusa és augusztusa között. A Regus elemzése szerint a virtuális irodák iránti érdeklődés növekedése a kisvállalkozásoknak és az otthoni irodáknak tudható be, hiszen az ő részükről mutatkozik igény a költségtakarékos, alacsony kockázattal járó, ugyanakkor a produktivitást jelentősen növelő megoldásokra.
A szolgáltatók többféle virtuális iroda megoldást is kínálnak, beleértve a vállalat levélpapírján használható postacímet, külön telefonszámot és a hívásokat fogadó recepcióst, a posta átvételét és kezelését, valamint az elkülönített irodához vagy tárgyalóhoz való hozzáférést. Mindezek segítségével a cégek meggyőző képet közvetíthetnek magukról az ügyfelek felé, ugyanakkor nem kell irodabérlésre és adminisztratív személyzetre költeniük. Van, aki tartós megoldásként használja a virtuális irodát, mások átmeneti megoldásként, mielőtt felállítanák saját irodájukat.
A virtuális iroda segítségével kisebb cégek úgy kelthetnek exkluzívabb benyomást, hogy névejegykártyájukon egy A kategóriás épület címe szerepel, miközben annak díjának csak töredékét fizeti, hiszen ennyit is használ. A posta kezelése mellett egy "közös" titkárnő fogadja a beérkező hívásokat, amit például megadott mobilszámra irányít át. Szükség esetén tárgyaló áll rendelkezésre, így a vendégek előtt fenntartható a látszat.
Ugyanakkor a székhelyszolgáltatás veszélyeket is rejt. A Nemzeti Adó- és Vámhivatal (NAV) állásfoglalása szerint a nem ügyvéd által nyújtott szolgáltatás illegális, ráadásul a szolgáltatók közreműködésüket elsődlegesen az adókötelezettségek alól való kibújás eszközeként kínálják. A NAV állásfoglalása szerint székhelyszolgáltatást kizárólag ügyvéd vagy ügyvédi iroda végezhet a 2006. évi V. törvény 7/A. paragrafusa értelmében. Szigorú ellenőrzésre számíthatnak azok a vállalkozások, amelyek székhelyüket az ország más területéről Budapestre, illetve Pest megyébe helyezik át, különösen, ha „kétes adózói múlttal" rendelkeznek. Számukra külön monitoring rendszert alakított ki az adóhatóság, így ezek a társaságok minden esetben számíthatnak ellenőrzésre.
A NAV tapasztalatai rosszak: nemcsak adóminimalizáló magatartás, bevallási kötelezettség elmulasztás, vagy nagy összegű adóhátralék felhalmozás róható fel ezeknek a cégeknek, hanem a kockázati tényezők együtt.
Eddig több száz ilyen vizsgálat indult, az indoklás szerint azért, mert „a gazdasági társaságok jellemzően olyan budapesti, vagy Pest megyei székhelyekre jelentkeznek át, mely címen többé nem elérhetők az adóhatóság és a hitelezőik számára, azaz az adózók a székhelyáthelyezéssel igyekeznek kibújni a várható, vagy épp realizálódó adóellenőrzés és annak jogkövetkezményei alól, illetve tartozásaikat sem fizetik meg partnereiknek."
