Van egy vállalkozásom: mennyit keressek?

2015. augusztus 03. hétfő - 13:30 / piacesprofit.hu
  •    

Ha túl sokat veszünk ki a vállalkozás jövedelméből, akkor lehet, hogy a működésre, növekedésre nem marad pénz, ha túl keveset, akkor a motivációnk csökken. Adunk néhány tippet, hogy határozza meg egy induló vállalkozás vezetője saját keresetét.

Kép: Fotolia

Aki újdonsült vállalkozóként fog bele egy cég irányításába, fejlesztésébe, sokszor bele sem gondol abba, hogy mennyi legyen a fizetése, hanem úgy van vele, hogy „majd kiveszek annyit, amennyit éppen lehet”. Nos, ez a lehető legrosszabb megoldás, így ugyanis nemcsak saját, hanem vállalkozása üzleti helyzete is bizonytalanná válik, mivel soha nem lehet tudni, hogy mennyi marad a kasszában, ha belenyúlt a főnök. Ezért a saját fizetésünket is bele kell venni az üzleti tervünkbe, éppúgy, mint bármelyik másik kiadásunkat – és ne feledkezzünk meg arról sem, hogy be is kell jelentenünk magunkat, vagy ugrik a nyugdíj és a betegbiztosítás!

De mennyi legyen? Nos, erre nehezen találja meg a választ minden vállalkozó. Ha ugyanis túl sok, akkor a vállalkozás abba a helyzetbe kerülhet, hogy állandó pénzzavarral küzd, és bármilyen váratlan kiadás üres zsebbel érhet minket. (Az sem jó megoldás, ha ilyenkor saját zsebből pótoljuk ki a veszteségeket, a NAV ugyanis előbb-utóbb bekopog hozzánk, a gyanús pénzmozgások miatt, ráadásul ez könyvelési szempontból sem egyszerű feladat.)

Ha viszont túl keveset keres a főnök, akkor saját motivációját öli meg, mert a sok lótás-futás anyagilag nem térül meg neki, ha alkalmazottként is többet keresne. (Egyébként bérek tekintetében lemaradtunk a régióban, még a szlovákok is többet keresnek nálunk.)  Ezért érdemes az alábbi szempontokat figyelembe venni, amikor a saját fizetésünkről döntünk.

Mennyi a munkánk értéke?

Fel kell mérnünk önmagunkat: milyen tudással, tapasztalattal, előnyökkel, végzettséggel rendelkezünk, mennyit keresnénk alkalmazottként. Ehhez tegyük hozzá azokat a munkaórákat, amelyeket a vállalkozásunk mindennapos működtetésébe fektetünk. Cégvezetőként nemcsak az a munka ugyanis, amit a főtevékenységünkkel végzünk, hanem az adminisztráció, az ügyfelek keresése, a marketing stb. is.

Itt a lista: ezek a legjobban fizetett szakmák
Tavaly 6 százalékkal nőttek a bérek 2013-hoz képest. A legnagyobb növekedés a munkaerőközvetítés és tanácsadás területén volt, de jelentősen emelkedtek a fizetések a vendéglátásban és a kiskereskedelemben is.

Mennyit keresnek a versenytársaink?

Ezt nem könnyű felmérni, de ha böngésszük az álláshirdetéseket, nagyjából meg tudjuk mondani, hogy egy hasonló cégvezető mennyit keres, ami remek összehasonlítási alap lehet saját fizetésünk megállapításához. (Itt olvashat a hazai cégvezetői fizetésekről egy összeállítást.)

Mennyit kerestünk korábban?

Ha alkalmazottból nyergeltünk át a vállalkozói létbe, mennyi volt az akkori fizetésünk (járulékokkal együtt), illetve milyen összegeket kaptunk a korábban elvégzett munkákért.

Ennek a három faktornak az ismeretében már meghatározhatjuk a saját fizetésünket, van azonban néhány apróság, amire még érdemes figyelnünk. Például éljünk is meg a fizetésünkből. Ez nemcsak azt jelenti, hogy mindig legyen a hűtőben tej és kenyér, hanem anyagilag is motiváltak legyünk a mindennapos beszállásra a mókuskerékbe, nem utolsósorban pedig legyen tartalékunk is idősebb éveinkre. Itt olvashat arról, hogyan lehet nyugdíja vállalkozóként is.

Saját magunk legrosszabb főnökei vagyunk?
Egy saját vállalkozás azt jelenti, hogy a saját darabunkban játszhatunk. Csodálatos dolog, de megvannak a hátulütői is. Nem véletlen, hogy a vállalkozók többsége folyamatosan túlterhelt, stresszes és alulfizetett. Legyünk jobb főnökei saját magunknak!

A cég pénze ugyanis nem a miénk. Egyedüli tulajdonosként megtakarításnak tekinthetjük a cég piaci értékét (itt olvashatja el, hogyan lehet ezt kiszámítani), de a hektikus piaci viszonyok között arra ne alapozzunk, hogy húsz-harminc-negyven év múlva majd ezen az áron fogjuk eladni a vállalkozásunkat egy befektetőnek. Ezért a saját fizetésünket úgy alakítsuk ki, hogy magánszemélyként is rendelkezzünk tartalékokkal.

Kezdetnek tehát szedjük össze összes személyes kiadásunkat, a nagyinak küldendő születésnapi ajándékok árától az edzőterembérleten keresztül a rezsiköltségekig, az autóhitelünket, az élelmiszerre, ruházkodásra stb. fordított havi összegeket. Tegyük hozzá a megtakarításra szánt összeget és minden, de minden egyebet, amire pénzt akarunk fordítani a következő évben. Számoljuk ki, hogy mennyi fizetésre lenne szükségünk ahhoz, hogy ezeket komolyabb gond nélkül teljesíteni tudjuk. Fontos, hogy ne becsüljük alá, mennyit is költünk magunkra, mert ha mínuszba fordulunk, bizony a cégből kell kivenni a pénzt – és ez az egész évi költségvetésünket boríthatja.

Ezután mérjük fel, hogy milyen bevételekkel számolhat a cégünk, mennyi marad a kasszában a költések levonása után, és mennyit kell félretennünk tartaléknak nehéz időkre. A maradékkal úgy számolhatunk, hogy ez az, amit személyi költségeinkre fordíthatunk. Akkor vagyunk szerencsés helyzetben, ha ez a két szám, a személyes kiadásainkra fordítandó összeg, illetve a vállalkozásunk által kitermelt kifizethető pénzösszeg nagyjából metszi egymást. Azonban arra ügyeljünk, hogy a bevételek nem egyenletesek, az ügyfelek késve fizetnek, a piac is folyton változik. Így előfordulhat, hogy egy-egy hónapban nem marad elég a kasszában a saját fizetésünkre. Ezért amikor jól megy a szekér, ne kapjuk ki az összes nyereséget: gondoljunk a holnapra is.

Forrás

Feliratkozom a(z) Cégvezetés & irányítás téma cikkértesítőjére. A megjelenő új cikkekről tájékoztatást kérek

Segítünk kiszámolni

EKÁER kalkulátor

kalkulátor

Céges bankszámla

kalkulátor

Pályázatkereső

kalkulátor