A bizottság tájékoztatása szerint az uniós tanács következő ülésén elfogadhatja az adóelkerülés elleni csomag első jogalkotási javaslatát, amely "fontos lépés az unión belüli tisztességtelen adózási gyakorlatok ellen". Uniós képviselők javaslata alapján a készülő szabályozás biztosítja, hogy az egységes piaci verseny ne torzuljon a multinacionális vállalatoknak nyújtott kedvező nemzeti adószabályok által. A javaslat szerint a rendszer hatékony működése érdekében az Európai Bizottságnak is szabad hozzáférést kell kapnia a cégek országokra lebontott jelentéseinek adataihoz, hogy megállapíthassa: a tagállamok adózási gyakorlata megfelel-e az unió állami támogatással kapcsolatos szabályainak.
Az Európai Bizottság elfogadott jogszabály-javaslatának célja az uniós országok bevételében adókiesést okozó társaságiadó-kikerüléssel szembeni európai fellépés. Ez az összeg 50-70 milliárd eurót (1 euró mintegy 310 forint) tesz ki évente Európában. Az uniós országok adóhatóságai közötti információk megosztására vonatkozó érvényben lévő szabályok kiegészítéseként előírnák, hogy az unió területén működő, globálisan évi 750 millió euró feletti árbevétellel rendelkező multinacionális vállalatok országonként tegyék közzé, mekkora nyereséget termelnek, és mennyi adót fizetnek. A bevételre, nyereségre, befizetett adóra, tőkére, megtakarításokra, tárgyi eszközökre és a munkavállalók számára vonatkozó információkat aztán az adott tagállamnak minden olyan ország hatóságaival meg kell osztania, ahol a cég tevékenységet folytat.
Az országonkénti jelentés arra ösztönzi a vállalkozásokat, hogy abban az országban tegyenek eleget adózási kötelezettségeiknek, amelyben a nyereséget termelik. Emellett a vállalatok kötelesek lennének összesített adatokat közölni az unión kívül fizetett adóikról is. Az információk öt évig lesznek elérhetők.
„Ez különösen fontos azon kis- és középvállalkozások szempontjából, amelyek csak egy országban működnek” - írták. Az ilyen cégek általában olyan kulccsal adóznak, amelyek sokkal közelebb állnak a jogszabályban foglaltakhoz. A hazai cégek nem szenvedhetnek hátrányt méretük miatt, vagy azért mert csak egy országban működnek. A javaslat szerint az irányelv a jelentések benyújtására az üzleti év zárásától számított 12 hónapos határidőt hagy, és további három hónapot ad az automatikus információcsere elindítására. Az EP-képviselők emellett rögzíteni kívánják, hogy a tagállamok sújtsák szankciókkal azokat a multinacionális cégeket, amelyek nem tesznek eleget jelentési kötelezettségüknek.