A spin-off vállalkozások nevüket eredetileg onnan kapták, hogy jellemzően egy egyetemből, kutatóintézetből kiválva, az említett intézményekben létrehozott tudás hasznosítására alakultak. (A bevezetőben példaként említett magyar Tresorit sikeréről itt olvashat részletesen.) Ma a spin-off cég definíciója összefoglaló módon jelent minden olyan újonnan alakult vállalkozást, amely feltett szándéka szerint eredményeit egy olyan magas szellemi hozzáadott értékű erőforrás – találmány, szabadalom, technológia – fejlesztése és hasznosítása révén tervezi elérni, amelyet nem maga fejlesztett, hanem egy már fennálló szervezettől szerezett be. Eszerint beszélhetünk egyetemi (vagy közfinanszírozású intézményi) és vállalati spin-offokról. A kettő közti különbségtételt az indokolja, hogy a spin-off alapítása mögötti cél alapvetően tér el az egyetemek és a vállalatok esetében.
Az egyetemeknél a cél az általuk létrehozott tudományos eredmények eljuttatása a piacon keresztül - végső soron - a társadalomhoz. Az egyetemek által végzett kutatások végeredménye, és a piacon eladható termék között azonban legtöbbször nagy a szakadék, ezért a tudományos eredményt nem lehet közvetlenül piaci szereplők felé értékesíteni. A spin-offnak abban van nagyon fontos szerepe, hogy az egyetem és a piac közötti szakadékot áthidalja. A felsoroltak közül ilyen fajta spin-off az első kettő.
Ezzel szemben a vállalati spin-off alapítása mögött egy kiszervezési döntés áll. Ez adódhat abból, hogy egy technológia, vagy tevékenység nem illik a vállalati portfólióba, ezért az eladása vagy kiszervezése mellett döntenek. Míg a múltban ennek elsődlegesen technológiai és hatékonyságbeli okai voltak, ma egyre nagyobb teret nyernek az olyan spin-off alapítások, amik mögött legalábbis részben tőzsdei spekuláció húzódik meg. 2014-ben eddig az USA-ban 62 tőzsdei nagyvállalat tette meg ezt a lépést, ami 2000. óta példátlanul magas szám. Ennek oka, hogy a részvényesek jutalmazzák a különböző növekedésű területek szétválasztását, így az anyavállalat és a spin-off együttes kapitalizációja magasabb lesz, mint az anyavállalaté volt a szétválás előtt. A trendet tovább erősíti, hogy a Hewlett-Packard nemrég bejelentette, hogy két céggé alakul, az eBay pedig a jelenleg belső egységeként működő PayPal spin-offba szervezését. Eközben pedig bizonyos befektetők a PepsiCo-ra is nyomást gyakorolnak, hogy szervezze spin-offba snack és szóda üzletágait. (erről bővebben olvashat itt)
Az egyetemi spin-offok esetében tehát sokkal élesebb a váltás, hiszen az átmenet ott tudományból piacra, nonprofitból forprofitra történik, és ez sok speciális problémát vet fel.
Napjaink informatikában és közösségi médiában tevékenykedő cégóriásai közül sokan valaha maguk is apró spin-off vállalkozásként kezdték, és a tudáskiválóság révén váltak egyetemi évfolyamtársak örömbizniszéből tízezreket foglalkoztató és a jövő iparágait alapjaiban befolyásoló gigászokká. De miért van az, hogy egyes, oly kiváló ötletekkel rendelkező spin-off cégek elsorvadnak, mások pedig meghatározó piaci szereplőkké válnak?
A menedzselési technikák ma már külön szakterületet képeznek, és nincs ez másként a spin-off vállalkozások esetében sem: nem mindegy hogy ki és hogyan foglalkozik a vállalkozás üzleti fejlesztésével, a termék eladásával, a fogyasztók elérésével, és így tovább. Hiába gyakori tévhit itthon, hogy a jó termék eladja magát, hogy a jó bornak nem kell cégér, ha valaha létezett is ilyen világ, ma már biztosan nem abban élünk. Egy sikeres vállalkozáshoz profi menedzsmentre van szükség, egy spin-off sikerre viteléhez pedig a hagyományos menedzsment feladatokon túl továbbiakat is professzionálisan kell ellátni.
Szellemi tulajdon transzfer és menedzsment:
A spin-off definíciójából adódik, hogy a létrehozásához szükséges valamilyen szellemi tulajdon transzferálása egy fennálló szervezettől egy megalapítandó vállalkozásba. Ennek folyamatnak a menedzselése tehát megkerülhetetlen, emellett pedig igen fontos, tekintve, hogy a transzfer módja nem csak azonnali jogi és adózási konzekvenciákkal jár, de a vállalkozás hosszú távú működésére is kihat. Ezzel a kérdéssel cikksorozatunk egy következő részében részletesebben is foglalkozunk majd, hiszen a magyar kkv-k jelentős részét is érintheti, nem csak spin-offokat.
Spin-offok esetében azonban még jelentősebb. Képzeljünk csak el egy olyan licencszerződést, amely a cégünk által használt összes technológiára és tudásra kiterjed, hiszen egy spin-offnál lényegében ez a helyzet. Ezáltal a licencdíj alapja a cégünk teljes bevétele lesz, a szerződésben vállalt kötelezettségek minden tevékenységünkre kiterjednek, és ha a szerződés megszűnik, a teljes cég ellehetetlenül. Finoman szólva sem mindegy, hogy egy ilyen szerződésbe mi kerül bele, sőt valójában minden apró részletnek nagy jelentősége lehet később. Ezeket a részleteket a spin-off menedzsernek ráadásul sokszor olyan felekkel kell letárgyalnia, akikkel alárendelt viszonyban áll.
Finanszírozás:
Az egyetemi spin-offok a termék piacravitele előtt kerülnek megalapításra, hiszen arra az egyetem nem alkalmas, azonban nem mindegy, hogy az alapítás után még mennyi időnek kell eltelnie az első bevételek jelentkezéséig. Ahogyan az sem lényegtelen, hogy ez idő alatt milyen termékfejlesztési vagy egyéb mérföldköveket kell teljesíteni, ezeknek mekkora a költsége, és mik a kockázatai. Ez az életszakasz a címben is szereplő halál völgye, aminek a túléléséhez sokszor nem kis kreativitásra van szükség. No meg természetesen finanszírozásra, amit az anyaintézmények nem feltétlenül biztosítanak, így a spin-off menedzsment legnagyobb kihívása a bevétel és költség oldal egyensúlyba hozása ebben a szakaszban. Ehhez általában befektetést kell bevonni, de minden más finanszírozási formát is tudni kell használni a pályázati forrásoktól a bankhitelekig. A költségterv tartásán szó szerint a cég fennmaradása múlik, de ugyanez a helyzet az időkeretekkel is. Ha ez tudósok munkáján múlik, a spin-off (menedzser) igen nehéz helyzetben találja magát. Ugyanakkor az alternatív bevételforrásokon is nagy hangsúly van, sok spin-off csinált végül pénzt olyan tevékenységből, amiből a kezdetekkor nem számított bevételre.
A spin-off menedzsmentnek általában része az innováció menedzsment, hiszen a vállalkozás valamilyen innovatív technológián, megoldáson alapul. Egyetemi spin-offok esetében ebben jelentős többletterhet okoz az, hogy az innováció legtöbbször nem piacvezérelt. Vagyis a projekt egyetemi életszakaszának kezdetekor a kutatás-fejlesztés célja nem egy piaci igényre való reagálás volt, hanem egy tudományos lehetőség kiaknázására indult. Ennek következményeképpen meg kell találni a rendelkezésre álló technológia vagy termék, és a létező piaci igények közötti egyezést, vagy piaci igényeket kell generálni, egy új réspiacot kell teremteni.
Leadership:
A spin-off menedzsmentnek része minden olyan feladat is, ami egy induló vállalkozás menedzseléséhez hozzátartozik, például a csapat kiválasztása, a működési folyamatok kialakítása, de a vállalkozás értékrendjének és kultúrájának kialakítása is, amin később sokkal nehezebb változtatni. Ezek a feladatok már inkább a leadership területéhez tartoznak, mint a Menedzsmenthez, ami jól mutatja, hogy milyen sokféle szerepnek kell egyszerre megfelelni egy spin-off vezetőjének.
Traction:
A fedezeti pont elérése a legtöbb egyetemi spin-offnál sokáig az elsőszámú cél. Ehhez pedig az első eladások felmutatásán keresztül vezet az út, de ez nem egy könnyen megléphető lépcsőfok. A marketing és az értékesítés a spin-off menedzsment egyik legfontosabb területe, amiben egy ilyen vállalkozás esetén nem elegendőek az alapvető ismeretek, egy innovatív termék eladásához innovatív marketing és értékesítési módszerek kellenek.
A hatékony spin-off menedzsment elméleti és gyakorlati kérdéseiről bővebben tájékozódhat a hamarosan megjelenő, „Szellemi tulajdon menedzsment és technológia-transzfer” című kötet harmadik, átdolgozott kiadásában.
