A törvény kimondja, hogy a turisztikai fejlesztések tervezési alapegysége a jövőben a turisztikai desztinációk szerint történjen. (Ezek váltják fel a korábbi turisztikai régiókat - azokból csak a Balaton kerül az új térképre.) Ezt a megközelítést – több szomszédos országban is sikerrel alkalmazzák, mert az utazás egyre könnyebbé és elérhetőbbé válhat - áll a Magyar Turisztikai Ügynökség (MTÜ) közleményében.
A desztinációközpontú szemlélet alapgondolata, hogy az utazási döntés befolyásolása szempontjából nem egy-egy attrakció önmagában meghatározó, hanem egy adott térség egymáshoz közel lévő természeti kincsei, épített örökségei, rendezvényei, programjai, gasztronómiája, szálláshelyei, a térség hagyományainak színes kínálata jelent igazi vonzerőt. Ezért olyan – egyedi kulturális tartalmat is hordozó – térségi brand-ek felépítése szükséges, melyek márkastratégiáját az adott desztinációban elérhető szolgáltatások összehangolt tervezésével lehet sikerre vinni.
A törvény értelmében az állam feladata mindezen desztinációkon belüli és országos szintű összehangolása, a szakmai tervezésnél és a források szétosztásánál egyaránt. A lényeg, hogy az eddigi, pontszerű fejlesztések helyett – illetve azok összekapcsolásával – korszerű, egységes, komplex kínálat alakuljon ki, és olyan beruházások valósuljanak meg, amelyek ehhez a koncepcióhoz illeszkednek.
A törvény a kormánynak felhatalmazást ad arra, hogy Magyarország turisztikai desztinációit – ezek közül az ún. kiemelt fejlesztési térségeket – kijelölje. A Kormány célja, hogy Budapest és a Balaton mellett már rövidtávon egy negyedik (Sopron és Fertő-táj) és egy ötödik (Tokaj, Felső-Tisza, Nyírség), közép távon pedig további 16-20 piacra vihető desztináció márkaépítése kezdődjön meg - fogalmaz a közlemény.
Helyi szinten húznak?
Pár napja hideg zuhanyként érte a hír a TDM-szervezeteket, hogy felfüggesztették azokat az uniós pályázatokat, amelyek fejlődésüket, esetenként életben, versenyben maradásukat jelentették (volna) - számolt be a turizmus.com szakportál.
A GINOP 1.3.4, valamint a VEKOP 1. 3. 2-15 felfüggesztését saját közgyűlésükön tudták meg Princzinger Pétertől, a Magyar Turisztikai Ügynökség általános vezérigazgató-helyettesétől december 1-én. Egyértelművé vált az is, hogy nem csak a 2017-re várt 2 milliárd forintos keretről van szó, hanem a 2015-ben kiírt, s a keretösszegen felüli pályázatok miatt lezárt, szintén 2 milliárdos keretről is. Utóbbi eredményhirdetését a napokban várták volna. Van olyan TDM-szervezet, amelyik – tudva, hogy minden feltételnek megfelelt, s befogadták a pályázatát – már el is költötte az önrészét. A pályázatot az ígéretek szerint újra kiírják majd olyan formában, amely egyezik az MTÜ hosszú távú céljaival. Az is elhangzott, hogy az uniós kötelezettségek miatt ezt legkésőbb 2017. június 30-ig meg kell tenni.
"A Magyar TDM Szövetség továbbra is kiáll a több mint 10 éve tartó folyamat során létrejött turisztikai desztinációmenedzsment (TDM) rendszer komplex fejlesztése mellett. A rendszer alapelveinek érvényesülését továbbra is kiemelt jelentőségűnek tartja az ország turizmusának sikere és versenyképessége szempontjából, mert ezek képesek garantálni, hogy minden turizmusban érdekelt fél a közös célokért együttműködve jelentősen magasabb hozzáadott értéket teremtsen. A rendszer alapja és megkerülhetetlen eleme a helyi szint, amely 2008 óta állami támogatás nélkül, alulról építkezve, megfelelő jogi szabályozás nélkül is professzionális munkát tudott végezni, amely nagyban hozzájárult az elmúlt évek eredményeihez. A helyi TDM-ek működését az önkormányzatok és a turisztikai szolgáltatók finanszírozták, azonban fejlesztésre eddig külső forrásokból nyílt lehetősége. Ezek nélkül a helyi TDM-ek nem fognak tudni jelentős eredményeket elérni a következő években. Mindez ellehetetleníti a magasabb szintű – térségi, régiós, országos – tudatos szakmai munkát is" - áll a Magyar TDM Szövetség állásfoglalásában.