Termelő vállalatoknak is kötelező jelenteni a határidős és opciós ügyleteket

2013. május 03. péntek - 18:30 / piacesprofit.hu
  •    

Megkezdődött a felkészülés a határidős, opciós és csereügyletek meghatározott körének uniós jogszabály által szeptembertől kötelezően előírt jelentésére, amely minden piaci szereplő határidős árfolyam és árupiaci üzletkötéseire kiterjed függetlenül attól, hogy az adott szereplő pénzügyi közvetítő, iparvállalat, vagy gáz- és áramszolgáltató.

Kép:sxc

Tavaly lépett hatályba az az uniós tőkepiaci rendelet (EMIR), amely többek között előírja a derivatív ügyletek adatainak jelentését az összes piaci szereplő számára, a pénzügyi intézményektől a termelő vállalatokig. Az adatokat olyan kereskedési adattáraknak („trade repository”) kell majd megküldeni, amelyeket előzetesen regisztrált az Európai Értékpapír-piaci Felügyeleti Hatóság (ESMA).

Az adatközlésre kötelezettek körének felmérésére a Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyelete tájékoztató adatokat kért be a magyarországi székhelyű gazdasági társaságoktól; és bár a felmérés eredményéről még nincs hír, a KELER Csoport becslése szerint a határidős deviza- és árupiaci ügyletek révén jelentős számban érintettek az exportáló nagyvállalatok vagy például az energetikai cégek is. Számukra meglehetősen szokatlan feladat lesz az uniós pénzügyi adatszolgáltatás teljesítése.

Plusz adminisztrációt jelent
“A rendelet több ezer magyar céget érint, lényegében mindenkit, aki exportál, importál, devizahitellel rendelkezik, és ezekre vagy akár a vállalatcsoporton belüli tranzakciókra fedezeti ügyletet köt, vagy egyszerűen spekulatív célból származékos ügyletekkel rendelkezik” – mondja Rakó Ágnes, a KPMG EMIR bevezetéssel foglalkozó munkacsoportjának vezetője. Összességében évente több száz milliárd forintnyi derivatív ügyletkötésről kell majd naprakész jelentéseket készíteni, ami jelentős többletterheket ró a vállalkozásokra.

A cél az átláthatóbb piac

„Az új adatszolgáltatási szabályozás elsősorban felügyeleti és szabályozói nyomásra született a 2008-as válság következményeként és célja a globális kockázatok csökkentése. A határidős, opciós és egyéb derivatív ügyletek 95 százaléka ugyanis uniós adatok szerint tőzsdén kívül, azaz a szabályozatlan piacon bonyolódik le.” – hangsúlyozta Csiszér Péter, KELER stratégiai és ügyfélkapcsolati igazgatója. A derivatív ügyleteket egyaránt kötik üzleti kockázatok mérséklésére, valamint befektetési és spekulációs céllal. A kötésekről eddig kevés volt az információ, ami átláthatatlanná tette a piacot. A jelentési kötelezettség révén azonban jobban nyomon követhetők lesznek a piaci folyamatok és a szabályozók is hamarabb tudnak majd lépni, ha visszatetsző jelenségeket tapasztalnak.

A piaci szereplők számára azonban érzékeny kérdés az adatközlés, s vannak olyan iparágak, amelyeknél súlyos problémákat okozna, ha az üzleti titokként őrzött opciós vagy határidős ügyletek adatai kiszivárognának a versenytársakhoz. „A bizalmatlanságot oldja, hogy az adatközlési kötelezettség vonatkozásában az EMIR rendkívül alaposan és mindenre kiterjedően szabályozza az adatkezelés és az adatok továbbításának módját, s fontos az is, hogy az adatközlési kötelezettséget olyan független piaci szereplőkön keresztül kell teljesíteni, amelyek egy uniós regisztrációs eljárás után válhatnak kereskedési adattárrá, ami szintén növeli a közölt adatok kezelésének biztonságát” – tette hozzá a KELER igazgatója.

A kereskedési adattárak nemcsak megfelelő gondossággal kezelik és a felügyeleti hatóságokhoz az előírásoknak megfelelő tartalommal továbbítják a beérkező adatokat, hanem olyan aggregált piaci jelentéseket is készítenek, amelyekből látható lesz, hogy mekkora összegben születnek üzletek az egyes ügylettípusokon belül.

Feliratkozom a(z) Jogi kisokos téma cikkértesítőjére. A megjelenő új cikkekről tájékoztatást kérek