Európa elsősorban a tudás, a tehetség terén lehet versenyképes a világ többi részével, Magyarországon hagyományai vannak az innovációnak, és a kormány is ambicionálja a befektetést a kutatásba és a fejlesztésbe – mondta Robert-Jan Smits, az Európai Bizottság kutatásfejlesztésért felelős főigazgatója a sajtótájékoztatón. Pálinkás József, a Nemzeti Kutatási, Fejlesztési és Innovációs Hivatal (NKFIH) elnöke kiemelte: harmonikusan dolgoztak együtt a jelentés készítőivel, és a szakpolitikai ajánlások megfogalmazásával párhuzamosan a hivatal további feladatokat valósított meg az átalakuló hazai rendszer megszilárdításával kapcsolatban.
Kitért arra, hogy az NKFIH jogelődje, a Nemzeti Innovációs Hivatal kezdeményezésére 2014 végén indította a hazai kutatásfejlesztési és innovációs rendszer értékelését célzó, független szakértői tanácsadás (Peer Review) folyamatát. Megjegyezte, hogy az ajánlások közül, amelyek segítenek összefogni és még hatékonyabbá tenni a munkát, jó néhányat már használnak. „A pályázati értékelést érintő javaslatok visszaigazolják számunkra, hogy célszerű volt az anonim szakértők bevonására és a többszintű testületi értékelésekre épített bírálati rendszer megerősítése 2015-ben” – hangsúlyozta Pálinkás József.
A jelentés, amely a kutatási és innovációs rendszer több mint ötven meghatározó szereplőjével folytatott konzultációkon alapul, hét területen körvonalaz konkrét szakpolitikai üzeneteket, ajánlásokat, ezeket Mark Ferguson, a szakértői panel elnöke ismertette. „A magyarországi helyzet jó irányba tart, számottevő haladást sikerült elérni. Ugyanakkor még több változásra van szükség” – foglalta össze a szakértő.
Kitért arra, hogy Magyarországnak el kell döntenie, mit és mikor kíván elérni a kutatásfejlesztés és innováció (K+I) rendszerével kapcsolatban, és a különböző kormányzati szerveknek magukénak kell érezniük egyfajta jövőképet. Kiemelte, hogy szükség lesz az NKFIH működését áttekinteni képes érintett felek strukturált bevonására, hogy a közfinanszírozású K+I rendszer minősége és hatékonysága javuljon. „Magyarország tehetséges, de a kutatók, elsősorban a fiatal kutatók esetében vonzóbb munkafeltételekre és karrierlehetőségekre van szükség” – szögezte le.
Az ajánlások között található, hogy Magyarországnak szélesítenie kell innovációs bázisát, és olyan keretfeltételeket kell teremtenie, amelyek ösztönzik az innovációt, erősítik a kockázatvállalási kultúrát, és előmozdítják az innováció iránti keresletet. A szakértő arra is felhívta a figyelmet, hogy a közfinanszírozású rendszer, valamint az innovatív magánvállalkozások közötti együttműködést szorosabbá kell tenni, és mindkét területen az eddiginél több forrást kell bevonni.
