Mi a szerződésszegéssel okozott kár?
Ahhoz, hogy szerződésszegésről beszélhessünk, nyilvánvalóan kell lenni egy szerződésnek, amely például valamely szolgáltatás nyújtására, munka elvégzésére vonatkozik. A szerződés meghatározza a felek jogait és kötelezettségeit, azaz, hogy mit kötelesek teljesíteni és maguk mit követelhetnek a másik féltől.
Az új Ptk. szerződésszegésnek tekint mindent, ami a szerződésben vállalt kötelezettség elmaradását jelenti. Így szerződésszegéshez vezethet valamely tevőleges magatartás, de akár valamely tevékenység elmulasztása is. Tehát lényegében, ha bármely okból nem teljesíti valaki szerződésben vállalt kötelezettségét, az szerződésszegésnek minősül.
Abban az esetben, ha a szerződésnek megfelelő teljesítés elmaradása a másik félnek kárt okoz, akkor beszélünk szerződésszegéssel okozott kárról. Kár alatt az új Ptk. szerint a vagyoni károkat kell érteni. Ide tartozik például, ha a károsult valamely vagyontárgyának értéke csökkent, vagy megsemmisült. Ugyancsak kár, ha például valaki nem jut hozzá a várt haszonhoz.
Felelősség alóli mentesülés
A régi Ptk. szerint, ha valaki szerződésszegést követett el, könnyebben mentesülhetett a felelősség alól. Ehhez azt kellett bizonyítania, hogy úgy járt el, ahogy az adott helyzetben általában elvárható. Ez azt jelenti, hogy ha bizonyította, hogy nem követett el hibát a szerződés teljesítésével kapcsolatban, és mindent úgy tett, ahogy azt általában kell, akkor nem felelős a bekövetkezett kárért.
Az új Ptk. a mentesülés feltételeit jóval szigorúbban szabja meg. A szerződést megszegőnek ugyanis 3 dolgot kell bizonyítania:
- a szerződésszegést ellenőrzési körén kívül eső körülmény okozta,
- amely a szerződéskötés időpontjában előre nem látható körülmény volt,
- és nem volt elvárható, hogy a körülményt elkerülje, vagy a kárt elhárítsa.
A károkozó ellenőrzési körén kívül esnek az olyan körülmények, amelyre nem képes hatást gyakorolni. Ilyen lehet például a háború, előre nem látható társadalmi, gazdasági változások, külső személyek előre nem látható beavatkozása. Viszont nem tartoznak ide a károkozó saját működése, tevékenysége körében történtek, pl. egy cég anyagbeszerzési nehézségei.
A szerződésszegést okozó körülmény akkor nem volt előre látható, ha a szerződéskötéskor nem állt fenn, vagy arról az illető nem tudott. Ezért pl. nem mentesülhet a felelősség alól az, aki tudott arról, hogy a működését nehezítő jogszabályt fog elfogadni az Országgyűlés.
Az elkerülhetőségnél azt kell vizsgálni, hogy a károkozónak volt-e lehetősége arra, hogy a bekövetkezett akadály ellenére teljesítse a szerződést, vagy elhárítsa a kárt. Ha erre volt lehetősége és meg is tehette volna, akkor nem mentesülhet felelőssége alól. Például, ha a cég egyik gyártelepén tartott sztrájk ellenére a termékeket másik telephelyén is le tudta volna gyártani.
Eltérés a Ptk.-tól
A Polgári Törvénykönyv rendszerint megengedi a feleknek, hogy a törvényben foglalt szabályoktól eltérjenek. Így van ez a kártérítés esetében is. Ezért a feleknek lehetőségük van arra, hogy szerződésükben a szerződésszegéssel okozott károkért való felelősséget mérsékeljék vagy akár kizárják. Azonban a szándékosan okozott, életet, testi épséget, egészséget megkárosító szerződésszegésért való felelősséget így sem lehet kizárni vagy korlátozni. (A felelősség kérdésében sok port kavart az új Ptk. ügyvezetők felelősségére vonatkozó szabályozása. Erről itt olvashat részletesebben.)
Dr. Szabó Gergely ügyvéd Dr. Kocsis Ildikó Ügyvédi Iroda