De mit is büntet a hatóság?
A NAIH múlt évi határozatai alapján megállapítható, hogy a legmagasabb, 8 és 10 millió forint közötti bírságokat adatbázis kereskedelemmel, termékbemutatóval és követeléskezeléssel kapcsolatos jogellenes adatkezelés miatt szabta ki a hatóság. De a korábbi években a NAIH vizsgálatok körében oly népszerű tárkereső honlapok a tavalyi évben sem kerülték el az ellenőrzést és a bírságot, ugyanúgy vizsgálat alá vette az adatvédelmi hatóság a munkavállalók munkahelyi számítógépén tárolt személyes adatai munkáltató által történő ellenőrzését, illetve törlését is.
Az adatvédelmi hatóság 2012 óta meghozott határozatai alapján megállapítható, hogy a követeléskezelési ügyekben átlagosan 4,8 millió forintos, az adatbázis kereskedelemmel kapcsolatos adatvédelmi jogsértéseknél átlagosan 5,5 millió forintos, ingatlanhirdetési oldalak esetében átlagosan 3,2 millió forintos, termékbemutatók esetében pedig átlagosan 5,9 millió forintos adatvédelmi bírságot alkalmazott a hatóság a jogsértőkkel szemben. A munkavállalók személyes adatainak jogellenes kezelése körében az átlagosan kiszabott bírság 1,3 millió forintos volt.
Az idei szigorítások
Az adatvédelmi jogszabályok szigorítása ugyanakkor 2016-ban is folytatódik, hiszen az adatvédelmi törvény 2016. január 1-jétől hatályba lépett módosítása alapján az adatkezelést végzőknek az eddigi 30 nap helyett már csak 25 nap áll rendelkezésükre ahhoz, hogy az adatkezelésről való tájékoztatást kérő megkeresésre válaszoljanak, és hogy a törölni, zárolni vagy helyesbíteni kért adatot ennek megfelelően töröljék, zárolják vagy helyesbítsék.
Az európai adatvédelmi reform 2016 első felében várható
A 2016. év legnagyobb változása azonban valószínűleg az Európai Unió adatvédelmi reformja keretében létrehozott egységes adatvédelmi rendelet elfogadása lesz, ugyanis 2015. december 15-én az Európai Parlament és az Európai Tanács egyetértésre jutott az Európai Bizottság által benyújtott új adatvédelmi közösségi rendelet szövegében, amely egységes európai uniós adatvédelmi szabályozást biztosítana a tagállamokban, és amely az egyes tagállami nemzeti jogszabályok helyébe lépve közvetlenül is alkalmazandó lenne. Az új, európai szintű adatvédelmi rendszerre azért van szükség, mert az 1995-ben hatályba lépett adatvédelmi irányelvet a tagállamok nem egyformán ültették át a nemzeti jogukba, ezért a több tagállamban is szolgáltatásokat nyújtó vállalkozásoknak többféle, eltérő nemzeti adatvédelmi szabályoknak kellett megfelelniük, amely jelentős jogbizonytalansághoz és az adminisztrációs, hatósági költségek növekedéséhez vezetett. Az új adatvédelmi rendelet megalkotásának másik indoka a magánszemélyek online szolgáltatásokba vetett bizalmának megerősítése és az online környezethez illeszkedő modernebb adatvédelmi jogszabály megteremtése volt, amely kiterjed a közösségi portálokra, a felhő alapú szolgáltatásokra, és figyelembe veszi a helymeghatározás alapú szolgáltatásokat és az egyes okos eszközöket is.
A rendelettel párhuzamosan várható a bűncselekmények megelőzése, nyomozása, a büntetőeljárás, és a büntetőjogi büntetések végrehajtása céljára az illetékes hatóságok által történő személyes adatok kezeléséről és az ilyen adatok szabad mozgásáról szóló közösségi irányelv elfogadása is.
A magyar hatóságnak sem lesz könnyű dolga
„A fenti két új közösségi jogszabály nagy kihívás elé állítja a magyar adatvédelmi hatóságot és a magyar adatkezelést, adatfeldolgozást végző vállalkozásokat is, hiszen egy teljesen új jogszabálynak kell majd megfelelniük, ráadásul a közösségi rendeletet átültetni sem szükséges, és nem is lehetséges a magyar jogba. Így az adatvédelem esetleges magyar sajátosságai, tagállam specifikus vonásai sem érvényesülhetnek, a közvetlenül alkalmazandó közösségi rendelethez ugyanis az azt értelmező magyar végrehajtási jogszabály sem hozható.” – foglalta össze dr. Horváth Katalin ügyvéd, adatvédelmi szakértő.
